A vörös dinka a Kárpát-medencében feltehetőleg őshonos, jellemzően késői érésű fehér szőlőfajta. A vörös dinka szőlő a 19. században élte fénykorát Kőbányán. A Kőbányai borvidék két részre tagolódott: Óhegy és Újhegy. Előbbi a budai Várheggyel egy magasságban van, meszes alapkőzete és déli lejtése lehetővé tette a minőségi borok készítését. Óhegy egyik jellemző szőlőfajtája volt a vörös dinka is. Mára az egykori borvidék emlékét a Csősztorony és néhány utcanév őrzi. 2026. február 14-től Kőbányán egy megállópár a Vörösdinka utca nevet viseli a 85-ös és 185-ös buszok vonalán.
Jellemzői Különösen nagy termést ad, fürtje közepesen nagy, igen laza, bogyói meglehetősen nagyok, gömbölyűek, néha kissé megnyúltak. Igen kedvelt csemegeszőlő, mely sokáig eláll és borszőlőnek is kitűnő. Régen úgy tartották, hogy minden 100 tőke ad egy akó bort. Bora azonban vékony, krémes, tisztán fehér húsú gyümölcsökre emlékeztető bort ad.
Jegyzetek
Kategória:Fehérborszőlő