Boljevići () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bratunac községben, a Szerb Köztársaság területén.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 51, közúton 73 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 22, közúton 30 km-re délkeletre, a Drina völgyében, a folyó bal partján, 200-450 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Valevo 478-3-3

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb415200Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb00Összesen415200

Története A település neve a Boljević család nevéből származik, mely valószínűleg első betelepülője volt és ma is a lakosság többségét képezi.

A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Faković község részeként 40 háztartása és 299 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 93. o. 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 47 háztartást és 410 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 106. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.

A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) idején Boljevići egy kis mezőgazdasági falu volt a Bosznia-Hercegovina Szocialista Köztársaságban, Bratunac önkormányzatában, ahol a helyi gazdaság az önellátó gazdálkodásra, az állattenyésztésre és az erdőgazdálkodásra összpontosított, összhangban a szocializált mezőgazdaság és az 1945 után létrehozott önirányítású szövetkezetek tágabb jugoszláv modelljével. A második világháború utáni földreform a birtokokat kollektív gazdaságokká alakította, elősegítve a szerényebb mértékű vidékfejlesztést, bár a Drina-völgyi régió, beleértve Bratunacot is, továbbra is a jelentős ipari növekedés peremén maradt, korlátozott infrastruktúrával, mint az alapvető utak és a villamosítás, mely fokozatosan bővült az 1960-as és 1970-es években.

A boszniai háború idején 1992. október 5-én Fakovićit és Boljevićit megtámadták a srebrenicai bosnyák enklávé fegyveres erői, melynek a két településen 26 halálos áldozata volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Bratunac községhez került.

Jegyzetek

További információk A község hivatalos oldala

Kategória:A Bijeljinai régió települései