A Kőszénbánya és Téglagyár Rt., gyakran Dräsche-féle téglagyár, 1950-től Kőbányai Téglagyár egy ipari létesítmény volt Budapest X. kerületében.
Története Kőbánya a 19. század közepére a főváros egyik legfontosabb téglagyártó központjává vált, ahol a kezdeti üzemeket követően sorra létesültek újabb gyárak. Az 1840-es években Dräsche Henrik, aki korábban létrehozott kisebb üzemeket örökölt, jelentős bővítéseket hajtott végre: új téglagyárakat alapított Pestszenterzsébeten és a Gubacsi út mentén, továbbá létrehozta a Kőbányai Gőztéglagyár Maglódi úti és óbudai telepeit. Iparfejlesztő tevékenységét 1846-ban a Pesti Iparmű-kiállításon aranyéremmel ismerték el. A gyárak operatív vezetését 1847-től Dräsche Gusztáv látta el. Dräsche Vaspálya utcai és Maglódi úti üzemeiből fejlődött ki a Kőbányai Gőztéglagyár Rt..Budapest lexikon
Szintén Dräsche hozta létre a Jászberényi út menti (Jászberényi út 7730 hrsz.)Edvi Illés, 574. o. téglagyárat. A vállalkozás 1868-ban, a Magyar Általános Hitelbank kezdeményezésére részvénytársasági formában működött tovább Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten néven. Érdekesség, hogy az újonnan létrejött társaság első vezérigazgatója a volt szabadságharcos Görgei Artúr lett, míg Dräsche Gusztáv több mint két évtizedes tevékenysége elismeréseként 1869-ben megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét.
Az üzem az 1890-es években körülbelül 240 munkásnak adott kenyeret, az üzem gépeit pedig egy 240 lóerős gőzgép hajtotta. Mindenféle tégla és fedélcserepen túl úgynevezett mintaagyagot is gyártott.
1926-ban magába olvasztotta a Kőbányai Gőztéglagyár Rt.-t.https://tozsdemuzeum.hu/kibocsato/kobanyai-gozteglagyartarsulat/
Az Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten az államosítást követően, 1950-től Kőbányai Téglagyár néven működött tovább, és ezen a néven látta el feladatait egészen 1963-ig. 1963-ban szervezeti átalakításra került sor: a vállalat az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá került, és Épületkerámia- és Burkolóanyagipari Vállalat néven folytatta tevékenységét. Az iparági struktúra további átrendezése során 1968-ban újabb névváltozás történt, ekkor Épületkerámiaipari Vállalat lett az elnevezése. 1977-ben az ágazat központosításának részeként megalakult a Tégla- és Cserépipari Tröszt, amelybe a kőbányai üzemeket is integrálták; működésük ettől kezdve a tröszti szervezet keretei között folytatódott.
A téglagyár helyén a 20. század végén különböző kisebb telepek (MAVEX Rekord, Ráth Hungária, Zalakerámia) létesültek.https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/kobanya1/kobanya1.jpg A területre átnyúlt a Kőbányai Porcelángyár is.
Az üzemnek saját iparvágánya volt a Téglagyár vontatóvágány, és azon keresztül Rákos vasútállomás felől.https://maps.arcanum.com/hu/map/budapest-1918-46/?layers=102&bbox=2133007.3375552488%2C6021623.088103445%2C2135239.537646889%2C6022423.288243305
Térképes ábrázolások 1878-as térkép 1882-es térkép 1895-ös térkép 1908-as térkép 1937-es térkép 1945-ös térkép
Jegyzetek
Források
https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/kobanya1/kobanya1.jpg
További irodalom Kádár József: Kőbányai téglagyárak, Haxel Nyomda, Budapest, 2005,
Kapcsolódó szócikkek Budapesti gyárak listája
Kategória:Budapest X. kerülete Kategória:Magyarországi technikatörténet Kategória:Építőanyag-ipari cégek