I. (Brnói) Konrád (csehül: Konrád I. Brněnský; 1035/1036 – 1092. szeptember 6.) Csehország fejedelme 1092 januárjától ugyanazon év szeptemberéig.
Élete Apja I. Břetislav cseh fejedelem, anyja Schweinfurti Judit volt. Testvérei voltak II. Spytihněv cseh fejedelem, II. Vratislav cseh király, I. Ottó olomouci herceg és Jaromír prágai püspök.
Hercegsége I. Břetislav röviddel halála előtt szeniorátusi örökösödési rendszert vezetett be, miszerint a cseh fejedelmi trónt mindig a Přemysl-ház legidősebb tagja örökli, Morvaországot pedig két (északi olomouci és déli brnói) részre osztotta. 1055-ös halálát követően legidősebb fia, II. Spytihněv lépett trónra; Konrád Dél-Morvaországot, Vratislav Észak-Moráviát, Ottó Znojmót kapta meg. Spytihněv uralkodásának kezdetén a morva főurak fellázadtak ellene, ő pedig Konrádot és Ottót magához vette az udvarába, Konrád kinevezte fővadászmesterré, a morva részfejedelemségeket pedig megszüntette.
1061-ben Spytihněv váratlanul meghalt és II. Vratislav vette át a hatalmat, aki visszaadta testvéreinek a hercegi birtokokat; Ottó kapta Olomoucot, Konrád pedig Brnót. 1063-ban Konrad segédkezett az olomouci püspökség létrehozásában. 1067-ben meghalt Šebíř prágai püspök, Ottó és Konrád pedig igyekeztek rávenni Vratislavot, hogy öccsüket, Jaromírt nevezze ki a helyére, ahogyan azt apjuk végrendeletében meghagyta. Vratislav, félve testvérei növekvő hatalmától előbb saját jelöltet állított, de a lázadás veszélye miatt kénytelen volt engedni.
Konrád többször szembeszállt Vratislav politikájával, többek között önkényesen elvette az olomouci püspökségtől (amelyet a prágai püspökségből szakítottak ki, ezért létrehozását Jaromír ellenezte) Podivín várát és visszaadta a prágai püspökségnek. Igen erőszakosan lépett fel János olomouci püspök ellen, ami miatt 1075-ben VII. Gergely pápának kellett közbelépnie és kibékítenie egymással a két püspököt. 200px|bélyegkép|balra|A mailbergi csata A Přemyslek a IV. Henrik császár és VII. Gergely pápa közötti invesztitúraharcban a császár oldalán álltak. Mikor az egyházból kiközösített Henrik 1077-ben Canossában a pápa bocsánatát kérte, a német főurak fellázadtak ellene és ellenkirályt választottak. II. Babenberg Lipót osztrák őrgróf is a császár ellen fordult és betört a cseh fejedelemségbe. Vratislav, Ottó és Konrád egyesített csapatai 1082. május 12-én a mailbergi csatában legyőzték Lipótot és feldúlták Ausztriát. Hűséges támogatójának, II. Vratislavnak a császár 1085-ben tovább nem örökíthető királyi címet adományozott.KVIRENC, Jan. Slavné bitvy českých dějin. [s.l.]: [s.n.] , . OCLC 1140087285 S. 45–51.
Olomouci Ottó 1087-es halála után, 1087-ben özvegye, Árpád-házi Eufémia (I. Béla magyar király lánya) Konrád védelmét kérte, aki így egész Moráviára kiterjesztette uralmát. Ilyen mértékű megerősödését Vratislav nem tűrhette, ezért megtámadta öccsét, megszállta Olomoucot és harmadik házasságából származó saját fiát, Boleslavot nevezte ki Észak-Morávia hercegévé. Ezután ostrom alá vette Brnót, ahol a harcokban elesett a konfliktust élező Zderad főúr és Vratislav fia, a békét szorgalmazó Břetislav nyomására visszavonult. Břetislav ezután apja haragja miatt kénytelen volt elhagyni az országot.
Uralkodása II. Vratislav 1092. január 14-én meghalt és az utódlási rendszernek megfelelően január 20-án Konrád foglalta el a trónt.
Rövid uralkodását egyetlen esemény fémjelezte: megkísérelte újraegyesíteni a prágai és az olomouci püspökséget, emiatt követeket küldött IV. Henrik császárhoz. Az császár azonban időközben mindkét püspököt megerősítette tisztségében, így Konrádnak nem maradt más választása, mint hogy 1092-ben a húsvéti ünnepeket mindkét püspökkel együtt, kölcsönös megegyezéssel ünnepelje a prágai Vyšehradban. Nyolc hónappal később, 1092. szeptember 6-án halt meg, utódja unokaöccse, II. Břetislav lett.
Családja I. Konrád 1054-ben feleségül vette Tenglingi Sieghard bajor gróf lányát, Wirpirket, akitől két fia született: Ulrik (†1113), brnói herceg ∞ N.N. Litold (†1112), znojmói herceg ∞ Babenberg Ida
Családfája
Kapcsolódó szócikkek Csehország uralkodóinak listája Cseh fejedelmek és királyok családfája
Jegyzetek
Források BLÁHOVÁ, Marie; FROLÍK, Jan; PROFANTOVÁ, Naďa. Velké dějiny zemí Koruny české I. Do roku 1197. Praha ; Litomyšl: Paseka, 1999. 800 s. . NOVOTNÝ, Václav. České dějiny I./II. Od Břetislava I. do Přemysla I. Praha: Jan Laichter, 1913. 1214 s. WIHODA, Martin. Morava v době knížecí 906–1197. Praha: Nakladatelství Lidové noviny, 2010. 464 s. . ŽEMLIČKA, Josef. Čechy v době knížecí 1034–1198. Praha: Nakladatelství Lidové noviny, 2007. 712 s. .
Fordítás
Kategória:Cseh uralkodók Kategória:Přemysl-ház Kategória:Az 1030-as években született személyek Kategória:1092-ben elhunyt személyek