Ada „Bricktop” Smith, amerikai énekesnő, táncosnő, vaudeville előadó, nightclub tulajdonos. Ada négy gyermek közül a legfiatalabb volt. Apja fekete, anyja vegyes rasszú volt, aki két évvel az Emancipation ProclamationEmancipációs Kiáltvány előtt született még rabszolgaként. Nagyapja valószínűleg anyja ír-amerikai rabszolgatartója volt. Amikor apja meghalt, a család Chicagóba költözött. Ott ragadta meg a kocsmaélet, és kapta a „Bricktop” becenevet a nagyapjától örökölt lángvörös haja és a szeplőssége okán. Ikonikus alakká vált Párizs dzsesszkorában. Vörös hajáról és vibráló személyiségéről híres volt, olyan híres helyszíneket üzemeltetett, mint a „Chez Bricktop's” Párizsban és Rómában, ahol olyan hírességeket szórakoztatott, mint például Cole Porter.
Pályafutása
Már fiatalon megismerkedett a vaudeville világával. 16 évesen már a TOBA és a Pantages színházakban turnézott. Fellépései révén – például a Barron Wilkins' Exclusive Clubban − olyan dzsesszzenészekkel ismerkedett meg, mint Jelly Roll Morton, Duke Ellington és Cole Porter.
1924-ben Ada Smith Párizsba érkezett, ahol Cole Porter megbízta szórakoztató partijainak szervezésével. Ada Párizsba hozta a legújabb táncos őrületeket, mint például a Charleston és a Black Bottom. Ada klubokat kezdett üzemeltetni, ahol fel is lépett. Következő klubját „Chez Bricktop”-nak nevezte el, amelyet 1929-ben a Rue Pigalle 66. szám alá költöztetett, és 1961-ig működtetett.
1938–39-ben Smith rádióműsort vezetett a francia kormány számára.
Számos híresség látogatta a Chez Bricktopot, köztük Cole Porter, Windsor hercege és hercegnője, valamint F. Scott Fitzgerald. A Chez Bricktopban fellépő művészek között volt Duke Ellington, Mabel Mercer és Josephine Baker. Cole Porter írta Ada Smithnek a "Miss Otis Regrets" című dalt. Django Reinhardt és Stéphane Grappelli a „Brick Top” című darabot neki ajánlotta. F. Scott Fitzgerald, Langston Hughes, Ernest Hemingway, Maya Angelou, Evelyn Waugh és T. S. Eliot is írt Ada Smithről és klubjáról.
A második világháború alatt elhagyta Párizst.
1972-ben elkészítette egyetlen felvételét, a „So Long Baby”-t Cy Colemannal.
1974-ben önmagát játszotta a „Honeybaby, Honeybaby” című filmben, mint a bejrúti „Bricktop's” éjszakai klub tulajdonosaként. 1983-ban cameoszerepet játszott Woody Allen „Zelig” című filmjében.
James Haskinsszal közösen írta önéletrajzát, a „Bricktop by Bricktop”-ot, amely 1983-ban jelent meg, és számos hírességről szóló anekdotákkal van tele.
Bricktop egy saját életéről szóló film készítését tervezte. Lena Horne és Dorothy Dandridge is szívesen játszotta volna Bricktopot, bár ő jobban szerette volna Pearl Bailey-t. Bricktop megjegyezte, hogy Bailey „jobban ismeri az életemet”, és hogy Dandrige „nem tud úgy játszani, ahogy én szoktam az ő korában”.
Ada „Bricktop” Smith 1984-ben halt meg New York-i lakásában.
Díjai
West Virginia Music Hall of Fame
Jegyzetek
Források https://www.theparisreview.org/blog/2011/08/15/to-bricktop-on-her-belated-birthday/ https://www.wgpfoundation.org/historic-markers/bricktop-smith/ Fordítás
Kategória:Amerikai énekesnők Kategória:Nyugat-virginiaiak Kategória:1894-ben született személyek Kategória:1984-ben elhunyt személyek Kategória:Amerikai színésznők