thumb|Állvas, amit itt a mellvashoz erősítettek Az állvért vagy állvas a sisaktól elkülönülő páncéldarab. Védi a nyakat, az állat, és méretétől függően az arc alsó részét, vagy akár a teljes arcot.
Az állvas a lemezpáncélok egy tartozéka, amelyet bizonyos fajta sisakokhoz használtak. A mellvértre támaszkodik, és szíjakkal, horgokkal vagy a mellvashoz csavarozással rögzítették. A nagyobb méretű állvasak lejjebb nyúlhattak, és egy újabb lemezréteggel védhették viselőjük mellkasát a nyak közelében. A későbbi darabok arcot védő részét gyakran rákozott formára készítették. Ezeket le-föl lehetett állítani. A lemezek egymás fölé csúszva szabaddá tették a viselő arcát, hogy jobban láthasson és több levegőhöz jusson, illetve ihasson. Viselése nem volt általános. A jobban páncélozott katonák és lovagok hordtak állvasat, az egyszerű katonák időnként. Sokan helyette magas nyakú sodronygallért, sodronycsuklyát viseltek, vagy még azt sem. Amikor ez valamelyest az arcot is takarja, azt időnként sodrony állvértnek is nevezik.
Az első állvasak jobban követték az arc és nyak vonalát. Ezeket a sallerekhez és vassalapokhoz viselték kiegészítésképpen, mert ezek a sisakok nem védték az arc alsó részét és a nyakat.
Az armet sisakhoz kiegészítésként kovácsolhattak állvasat, hiszen ez a sisak eleve az egész arcot védte. Ezt szíjakkal csatolták a sisak elé, amikor a lehető legjobb védelemre volt szükség.
A nyitott burgund sisakok viselőjének arcát semmi sem takarta. Ezért egyes darabjaihoz szintén készítettek állvasat, amelyet horgokkal és szíjjal csatolhattak föl a katonák.
A nyugat-európai nyelvekben a különféle sisakokhoz tartozó állvasakat mind másképp nevezik. Például a sallerhez és vassalaphoz tartozók angol neve bevor, az armethez a wrapper, a burgundi sisakhoz pedig buffe. Ez utóbbi gyakran rákozott, úgyhogy a teljes neve falling buffe.
Jegyzetek
Források
Ewart Oakeshott: European Weapons and Armour: From the Renaissance to the Industrial Revolution., 1980
További információk
Példa nyitott saller melletti viselésére Rákozott állvas működése