Turić () falu Bosznia-Hercegovinában, a Tuzlai kantonban, Gradačac községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén. Turić településnek a Föderáció területén maradt része.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 39, közúton 63 km-re északra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 8 km-re keletre, a Majevica-hegység északi lejtői alatt, 108-138 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Topografska karta Tuzla 426-1-1 Alacsony-közepes hegységi terület jellemzi, a lejtőkön lombhullató erdők és rétek foltjai találhatók. A Gradašnica folyó vízgyűjtője a helyi patakokból biztosítja a vizet, minimális karsztos hatással.

Éghajlata Éghajlata mérsékelten kontinentális. A nyár általában meleg, az átlaghőmérséklet 25-30 °C körül alakul, de néha meghaladhatja a 30 °C-ot. A telek hidegek, az átlaghőmérséklet 0 °C körül alakul, de ennél lényegesen alacsonyabb is lehet. A hó nem ritka a téli hónapokban. A tavasz és az ősz mérsékelten meleg, de változékony. A csapadék mennyisége 800-900 mm, amely egyenletesen oszlik el az évben, tavasszal és ősszel valamivel több csapadék esik.

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb740Bosnyák175Horvát1473146Jugoszláv30Egyéb590Összesen1610221

Története Pavle Dragičević püspök 1742-es jelentésében leírja, hogy a bijelai plébániájához tartozott többek között Turić települése 14 katolikus házzal és 88 katolikussal, akik közül 58 felnőtt (áldozhatott) és 30 gyermek (akik nem részesülhettek a szentségben) volt. Marijan Bogdanović apostoli helynök 1768-as jelentésében a bijela plébánián többek között Turić települése is említésre kerül, 21 katolikus házzal és 153 katolikussal, akik közül 102 felnőtt és 51 gyermek volt. Augustin Miletić püspök 1813-as, a tramošnicai egyházközségben végzett népszámlálása szerint többek között Turić és Orlovo Polje falvak is szerepelnek (104 katolikus ház és 572 katolikus, akik közül 340 felnőtt és 232 gyermek volt). Bosna Srebrena 1856-os sematizmusában és az 1855-ös adatok szerint Turić is szerepel a tramošnicai egyházközségben, 75 katolikus családdal és 408 katolikussal, míg az 1864-es sematizmus szerint Turić település a tramošnicai egyházközséghez tartozott, és 68 katolikus családdal és 419 katolikussal rendelkezett. A sematizmus szerint 1877-ben Turićnak 69 katolikus családja és 427 katolikusa volt, és továbbra is a tremošnicai egyházközséghez tartozott.

A horvátok lakta település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Gradačaci járáshoz tartozó településen 184 háztartást, 1112 római katolikus és 14 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 82. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.

A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1971 és 1992 között Gradačac községhez tartozott, majd az 1993-ban létrehozott Pelagićevo községhez csatolták. A turići római katolikus plébániát 1968. szeptember 13-án alapították, amikor leválasztották a tramošnicai plébániáról. Az újonnan alapított turići plébánia öt falut foglalt magában: Brđani, Bukvik, Liporašće, Staro Selo és Vodice. Az említett falvak 5–10 km-re feküdtek tramošnicai plébániájától, és ezen okok miatt merült fel egy új plébánia létrehozásának szükségessége. Hangsúlyozni kell, hogy a turići plébánia alapításának kérdése már 1942-ben felmerült, de a plébániát akkor mégsem alapították, valószínűleg a háború miatt.

Az 1992-1995-ös háború alatt a plébániát szerb csapatok foglalták el, és kiűzték az összes katolikus horvátot. Ezt követően megkezdődött a nem szerbekhez tartozó templomok és családi épületek szisztematikus lerombolása. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település nagyobb része a Szerb Köztársaság és Pelagićevo község területének része lett, kisebb része pedig a Föderációhoz tartozó Gradačac község területénél maradt.

Sport Az NK Dinamo Turić labdarúgóklubot „Future” néven 1952-ben alapították. 1964 óta Dinamónak hívják. Az 1964 és 1970 közötti időszakban a klubnak nagyon erős csapata és figyelemre méltó sikerei voltak. Az 1975 és 1977 közötti időszakban a Turićban élő játékosok nagy száma miatt két futballklub volt. A Dinamo mellett még egy klubot alapítottak Liporašće falucskában, NK Mladost néven, majd rövid szünet után a klub 1981-ben újjáalakult. A legnagyobb sikereket az 1981 és 1987 közötti időszakban érte el, különösen az 1984/85-ös szezonban (3. hely a Gradačaci bajnokságban). Jelentős sikereket értek el az 1982-es blaževaci és az 1983-as tramošnicai torna megnyerésével.

Nevezetességei Szent Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1971 és 1975 között építették. A boszniai háborúban a falut elfoglaló szerb erők lerombolták. A megrongálódott plébániatemplomot 1999 és 2001 között újjáépítették, és 2001. július 20-án, mennyei védőszentje ünnepén szentelték fel. Ebből az alkalomból Vinko Puljić bíboros érsek megáldotta az új oltárt, a fatimai Szűzanya szobrát és a restaurált Szent Antal szobrot. A turići Szent Illés próféta plébánia ma a következő településeket foglalja magában: Brđani, Bukovik, Gornje Liporašće, Staro Selo és Vodice. A plébánia területén található Lovre Milanović atya sírja, akit a törökök 1807. február 3-án brutálisan meggyilkoltak.

Jegyzetek

További információk A község hivatalos oldala

Kategória:Tuzlai kanton települései