Miklós Petraskó, románosan Nicolae Pătrașcu Havasalföld társfejedelme volt (kb. 1599. november 14/24. – 1600. szeptember 2/12.) édesapja, II. Mihály havasalföldi fejedelem (Vitéz Mihály) mellett.
Élete Miklós Petraskó Vitéz Mihály és Stanca fejedelemasszony fia volt. Édesapja a fejedelmi tanács kérésére őt küldte Havasalföld kormányzására Erdély meghódítása után, a Buzești fivérek felügyelete alatt, valamint Eftimie ellenőrzése mellett; mellé négy magyar tanácsost is rendeltek, hogy segítsék és védjék. Hatalma teljes volt a havasalföldi államban, és édesapja halála után a terv szerint örökölte volna Erdély és Moldva trónját is, mivel Mihály minden intézkedése ebbe az irányba mutatott. Az új fejedelem 1599 novemberének végén kapta meg a beiktatást a szultántól, ugyanakkor, amikor Mihály Erdély fejedelmévé vált. Az oszmán hivatalos küldöttséget, amelyet 1600 február–márciusában küldtek, nagy pompával fogadta a két uralkodó Brassó városában.
Miklós Petraskó részt vett Moldva meghódításában, személyesen vezetve egy 10–16 ezer fős sereget. 1600 szeptemberének elején Erdélybe vonult, hogy támogassa édesapját, aki a felkelt nemességgel és az Giorgio Basta által vezetett császári erőkkel állt szemben. A miriszlói csata (1600. szeptember 8/18.) után Mihály elveszítette minden birtokát, így Havasalföldet is. Miközben édesapja a lengyel sereggel harcolt, amely a trónkövetelő Simion Movilăt hozta, Miklós Petraskót túszként a császári táborba küldték. Erdélyben maradt túszként édesanyjával és húgával 1602 őszéig, majd Bécsbe ment, ahová 1602 decemberében érkezett.
1603-tól Prágaban szolgálta a császárt egészen 1608-ig, amikor megpróbálta visszaszerezni a havasalföldi trónt. Báthory Gábor erdélyi fejedelem parancsára – aki Rudolf magyar király (egyben német-római császár), és IX. Radu havasalföldi fejedelem (Radu Șerban) szövetségese volt – Miklós Petraskót elfogták, majd Havasalföldre vitték, ahol 1609. január 2/12-én az uralkodó megcsonkíttatta az orrát, hogy ne tarthasson igényt a trónra. Csak azután szabadult, hogy lemondott minden trónigényéről és volt vajdai címéről. Rövidesen kibékült Radu Șerbannal, akinek hűséges maradt, és akit száműzetésébe is elkísért. 1627 második felében halt meg Bécsben, szegényen és köszvényben szenvedve. Felesége, Anca asszony a győri szerb ortodox templomban temettette el, majd 1641 februárjában földi maradványait átszállították a comanai kolostorba.
Jegyzetek
Fordítás
Források Ciobanu, Tiberiu, Domnii scurte dar însemnate în istoria românilor, Editura Zamolsara, Timișoara, 2007 Ciobanu, Tiberiu, Domnitori români mai puțin cunoscuți, Editura Excelsior Art, Timișoara, 2005 Giurescu, Constantin, C., Giurescu, Dinu, C., Istoria Românilor, vol. 2, Editura Științifică și Enciclopedică, București, 1976 Mărculeț, Vasile, Ștefănescu, Alexandru, Marcu, George ș.a., Dicționarul domnilor Țării Românești și ai Moldovei, Editura Meronia, București, 2009 Rezachevici, Constantin, Enciclopedia Domnilor Români. Cronologia domnilor din Țara Românească și Moldova, vol. 1, sec. XIV-XVI, Editura Enciclopedică, București, 2001 Tudoran, Pompiliu, Domnii trecătoare - Domnitori uitați, Editura Facla, Timișoara, 1983
Kapcsolódó szócikkek Havasalföldi fejedelmek listája Havasalföldi és moldvai fejedelmek családfája
Kategória:Havasalföldi fejedelmek Kategória:1482-ben elhunyt személyek