A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) kritikája azon politikai, jogi, gazdasági és társadalmi bírálatok összességét jelenti, amelyek a Fidesz–KDNP-pártszövetség 2010-es kétharmados választási győzelmét követő, rendszerszintű állami átalakításait, valamint az ebből létrejövő – a 2026-os kormányváltásig fennálló – politikai-gazdasági berendezkedést érték.
A pártszövetség 2010-es választási győzelmét követő kormányzati tevékenységét számos hazai és nemzetközi bírálat érte, amelyek központi eleme a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének lebontása, valamint a hatalomgyakorlás központosítása. A kritikusok – köztük az Európai Unió intézményei, jogvédő szervezetek és akadémiai kutatók – kifogásolták a jogállamiság lebontását, a választási rendszer egyoldalú átalakítását és a média zömének kormányzati befolyás alá vonását. A bírálatok jelentős része kitért a NER keretein belül zajló állami korrupcióra és a közpénzek magánvagyonná alakítására, amely szisztematikus jelleget öltött. Ezzel párhuzamosan a külpolitikai bírálatok az Európai Unióval szembehelyezkedő, konfrontatív retorikát és az orosz, illetve kínai gazdasági-politikai közeledést (keleti nyitás) állították a középpontba.Panyi Szabolcs - Barátság extrákkal - Putyin szolgálói és szolgálatai Magyarországon (21. Század Kiadó, 2026)
A 2010-es évektől a 2026 áprilisáig tartó időszakban folytatott tevékenységéért és meghozott döntései okán gyűlöletkampánnyal, a kormánypárt és az állam, illetve a hatalmi ágak összefonódásával, az állam foglyul ejtésével,Jancsics Dávid - A korrupció szociológiája (HVG könyvek, 2025) a demokrácia leépítésével, a média- és sajtószabadság súlyos korlátozásával, a bíróságok függetlenségének aláásásával, a független és nem kormányzati intézmények elnyomásával és politizálásával, választási manipulációval, a kritikus újságírók utáni kémkedéssel és támadással, a kritikus független civil szervezetek támadásával, továbbá súlyos korrupcióval vádolják. Miközben az eurómilliárdos támogatásokat felvették, a Fidesz és az Orbán-kormány folyamatosan támadta az EU-t, vétókkal akadályozta annak munkáját.
Kritikusai szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere részben meghagyta az állampolgárokat abban a hamis illúzióban, hogy az állam működése demokratikus keretek között, demokratikus döntések alapján történik, miközben csökkentette a választási lehetőségek számát, kereteket állított fel a megadott viszonyoktól eltérő döntési lehetőségek korlátozására, és a szabad döntés lehetőségét felcserélte a szigorú kereteken belüli, felülről szabályozott döntéshozatalra.Irányított demokrácia, atv.hu/, 2011. november 20. A Nemzeti Együttműködés Rendszere az elemzők szerint ilyen formában posztkommunista maffiaállamként az irányított demokráciának, az enyhébb fokozatú diktatórikus kormányzati berendezkedés útján járt.Kerner Zsolt: Kimondta az Európai Parlament: Magyarország nem demokratikus ország (24.hu, 2022. szeptember 15.)Dezső András: Orbán és a putyini modell: meglátni és megszeretni (Telex.hu, 2025. március 19.)
Az illiberálisnak nevezett struktúra mechanizmusainak álságosságát, elnyomását és rejtett visszaéléseit a propaganda felületeken folyamatosan didaktikusan sulykolt, absztrakt és ekletikus, jobboldalinak és konzervatívnak mondott populista ideológiai váz volt hivatott elfedni.Sík Domonkos - Orbán mindent a minél hangosabb és félelmetesebb kommunikációra tett fel, és ez lett a veszte (444.hu, 2026.05.02.)Konok Péter: Történetek az innen is túlról (Európa Könyvkiadó, 2017) Bódis András: Már „ellenzéki” médiacsoportja is van a NER-nek - ezzel együtt a sajtó kétharmadát kontrollálják (Válasz Online, 2022. február 8.) Az Orbán Viktor által vezetett politikai elit a lakosság jogi úton legitimált gazdasági és lélektani kizsákmányolását egyik meghatározó hatalomgyakorlási eszközének tekintette.Csurgó Dénes - Mennyibe kerül nekünk a NER? (2025.12.08.)Kassai Zsigmond: 1360 milliárdot költött az állam 2015 óta a Rogán-féle kommunikációra (24.hu, 2024. február 19.)Bódis András: 1452 milliárd „dugipénzt” találtunk a Mészáros–Tiborcz–Matolcsy–Szíjj-körnél / de ez nem minden (Válasz Online, 2024. július 23.)Társadalomelmélet.rar (a szakkollégium 2010-es években elhangzott előadásainak rövidített és kivonatolt összefoglaló kiadványa) - Társadalomelméleti Kollégium, 2018.
„Ezt a mocskot a Fidesz főzte, de mindannyian esszük... Orbán és a Fidesz megnyerheti a következő választásokat azzal a szöveggel, hogy „vagyunk mi, és van a hazátlan ellenség velünk szemben”, ám egy országot így kormányozni nem lehet, ez előbb-utóbb polgárháborúhoz fog vezetni.” – Schiffer András
A Fidesz politikai elhelyezkedése A Fidesz a rendszerváltás idején és az 1990-es évek elején liberális-centrista párt volt, amelyet néha szociálliberálisnak is neveztek. Kezdetben antiklerikális (egyházellenes) nézeteket vallott. Az 1994-es választásokon elért kiábrándító eredménye után ellenzéki párt maradt, és a mérsékelt polgári konzervativizmus felé fordult, betöltve a széteső MDF után maradt űrt a jobboldalon.
2000-ben a párt kilépett a Liberális Internacionáléból, és csatlakozott az Európai Néppárthoz. Az első, Fidesz vezette kormányt "hagyományos európai konzervatív" kormányként tartották számon. A retorikájában hangsúlyosabbá tette a populizmust, a nacionalizmust, a nemzeti érdekek védelmét, ami a 2010-es hatalomra kerülése után állami doktrínává emelkedett.
2010 után a klasszikus konzervativizmustól elmozdult egy nemzeti-populista irányba, amelyet Orbán Viktor 2014-ben illiberális demokráciaként definiált. A párt ideológiájának középpontjába a nemzeti szuverenitás védelme, a hagyományos családmodell és a keresztény kulturális identitás megőrzése került, szembehelyezkedve a nyugati liberális fősodorral. A 2018-as Sargentini-jelentés hivatalos uniós forrásként listázza azokat a pontokat, ahol a magyar rendszer eltért a közös európai (liberális demokratikus) értékektől.
A párt fokozatosan a jobboldali alapállásból a „szélsőjobboldal felé tolódott”. A 2015-ös európai migránsválság eszkalálódását követően bevándorlóellenes retorikát kezdett alkalmazni. Egyre inkább a „szélsőséges bevándorlásellenes kampányai”, homofób, transzfób és rasszista politika és beszédek jellemezték.
Már a 2014-es, Tusványoson kifejtett „illiberális demokrácia” megvalósítása felé tett irány miatt többen szélsőjobboldalinak tartották.
A megalakulása óta drasztikusan megváltozott a politikai ideológiája, a párt 2020 körül már a jobb- és szélsőjobboldal között helyezkedett el. A bírálók szerint a párt nem fejlődésen ment keresztül, hanem a hatalom megszerzése és megtartása érdekében váltogatta alapértékeit. Ezt az irányváltását nevezik populista opportunizmusnak.
Miután "a jogállamiság aláásására irányuló ismételt kísérletei miatt" konfliktusba került a jobbközép Európai Néppárttal, a tizenkét tagpárt a Fidesz kizárását követelte, a tagságát 2021-ben közös megegyezéssel felfüggesztették. 2024-ben az EP-ben a radikális jobb–szélsőjobboldali Patrióták Európáért nevű képviselőcsoporthoz csatlakozott.
A jogállamiság és a fékek-ellensúlyok lebontása A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után szisztematikusan kezdte meg a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének átalakítását, aminek első lépése az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása volt. Az új alaptörvény 2011-es elfogadása egypárti érdekeket szolgált, korlátozva az Alkotmánybíróság jogköreit. Ez és a sarkalatos törvények révén a kormányzat kiterjesztette befolyását az igazságszolgáltatásra, a választási rendszerre és az adatvédelmi hatóságokra is. A nemzetközi bírálatok középpontjában a független intézmények autonómiájának elvesztése, valamint a jogalkotási folyamat átláthatatlansága állt, amelyet gyakran rendkívüli eljárásokkal gyorsítottak fel. Ez a folyamat vezetett az Európai Unió 7-es cikkelye szerinti eljárás megindításához és a jogállamisági mechanizmus aktiválásához, mivel Brüsszel szerint sérültek az uniós alapértékek. Végeredményben a jogállamiság lebontása a hatalom ellenőrizhetetlenségét és a kormányzati akarat korlátlan érvényesülését tette lehetővé a jogi normák felett.
A gyűlöletkampányok
A Fidesz politikáját a magyar ellenzékkel, az Európai Unióval és Ukrajnával szemben folytatott uszítás és a gyűlöletkampányok sora jellemezte. Az idegengyűlölet normalizálása céljából a 2016-ban, a homofób és transzfób közhangulat fokozására pedig a 2022-ben megtartott népszavazást használta eszközként.
Az ország utcaképét hosszú évekig dominálták a hatalmas kormányzati „tájékoztató” jellegű plakátok. Az óriásplakátok politikai kérdésekben harsány jelszavakkal és ábrákkal uszítottak, amelyek bizonyos esetekben személyek vagy társadalmi csoportok megbélyegzésére vagy félelem- és gyűlöletkeltésre épültek.
A 2010-es évek második felében Soros György személye testesítette meg a „háttérhatalmat”, őt azzal vádolták, hogy egy európai szintű összeesküvést szőtt Magyarország határainak megnyitására és az ország menekültekkel való elárasztására. 2017-ben a nem létező "Soros-tervről" indított nemzeti konzultációt a kormány.
Soroson túl gyakran az Európai Unió politikusai, vezetői (Sargentini, Verhofstadt, Timmermans, JC Juncker, M. Weber, Ursula von der Leyen stb.) és az LMBTQ közösség kerültek célkeresztbe. Gyakoriak voltak az olyan megoldások, ahol magyar ellenzéki politikusokat (Gyurcsány, Dobrev Klára, Márki-Zay Péter, Vona Gábor, Magyar Péter, Karácsony Gergely stb.) az EU bábuiként vagy háborúpárti szereplőkként vagy Soros „cinkosaiként” tüntették fel. A 2022-es választási kampányban és utána sem okozott problémát a kormánynak az, hogy egyszerre vádolja ellenfeleit háborúpártisággal.
Manfred Weber fogalmazása alapján az Orbán-kormány ellene szóló plakátkampányai nem őt, hanem Magyarország hírnevét rombolják le Európában, és „méltatlanok egy uniós tagállamhoz”. Az EU más politikusai és intézményei is elítélték a Fideszt a kormányzati propagandakampány miatt – a hirdetések, az óriásplakátok és a magyar állampolgároknak kiküldött leveleik miatt –, amelyek azt sugallták és állították, hogy az EU bevándorláspolitikáját Soros irányítja (akit a képeken Jean-Claude Juncker mögött állva és mosolyogva ábrázoltak, a "kötelező áthelyezési kvóták" címmel a következő szöveggel: „Joga van tudni, mit tervez Brüsszel...”). A hamis kampány miatt az Európai Bizottság is tiltakozott.
Ruszin-Szendi Romulusz szerint va Fidesz a 'háborúpárti' és 'békepárti' jelzőkre épített kampányával tudatosan mérgezte a közbeszédet. Ahogy nyilatkozta, a kormányzat a valódi politikai párbeszéd helyett a gyűlöletkeltést választotta eszközéül:
Az Orbán-kormány államilag finanszírozott, rendszerszintű és folyamatos gyűlöletkampánya az Európai Unióban egyedülálló jelenség volt. Az EP dokumentumai kiemelik, hogy nincs más olyan EU-tagállam, ahol a közmédia és a magánmédia jelentős része (KESMA) ilyen szisztematikusan, kizárólag a kormányzati narratívát közvetítené közpénzből.EP Report on the existence of a clear risk of a serious breach by Hungary (2022/2024) A kormány elmosta a határvonalat az állami források és a pártpropaganda között. A „tájékoztató kampányok” (pl. brüsszeli szankciók, háborús uszítás) valójában a Fidesz üzeneteit erősítették fel közpénzből, ami az EU más országaiban tilos vagy szigorúan korlátozott.
Intolerancia, rasszizmus, xenofóbia Az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottsága (ECRI), mint független emberi jogi ellenőrző szerv, rendszeresen vizsgálja a rasszizmus és intolerancia helyzetét. Az ECRI és az emberi jogi szervezetek gyakran kritizálják a magyar kormányt a gyűlöletbeszéddel és a diszkriminációval kapcsolatos helyzet miatt. Különösen a roma kisebbséggel kapcsolatos szegregáció, valamint az LMBTQ+ közösséggel kapcsolatos diszkriminatív jogszabályok és a kormányzati retorika miatt fogalmaztak meg aggályokat.