A Juranics-telep, mai nevén Stróbl-telep Budapest VIII. kerületében, a Stróbl Alajos utca 7. és a Hős utca 4. környékén található állami kislakásos lakótelep. Nem azonos a szintén a Hős utca mentén felépült 1930-as évekbeli hírhedt Hős utcai lakóteleppel, valamint nem azonos a szomszédos Százados úti művészteleppel és a Százados úti lakóteleppel sem.
Elhelyezkedése A telep a Hős utca – Osztályos utca – Stróbl Alajos utca – Törökbesence utca által határolt területen helyezkedik el.
Története Az épületegyüttes 1921 és 1924 között épült az első világháborút követő súlyos lakáshiány enyhítésére, amelyet a trianoni békeszerződés utáni menekülthullám tovább fokozott. A telep az Országos Lakásépítési Tanács (OLT) és az Országos Lakásépítési Miniszteri Biztosság (OLMB) programjának részeként valósult meg. A lakótelep tervezésében több építész vett részt, köztük Medgyaszay István, Tscheuke Hermann és Tarján Aladár. Az első ütemben három bérház épült fel 96 kétszobás és 24 háromszobás lakással, majd 1923–1924 között további öt bérház készült el mintegy 320 lakással. A telepen később földszintes szükséglakásokat is emeltek, amelyeket azóta lebontottak.
A Juranics-telep két nagy tömbből áll, amelyeket a Sztrázsa utca választ el egymástól. Az épületek változatos alaprajzúak: sorházas, valamint H-, L-, U- és Y-alakú házak egyaránt megtalálhatók itt. A beépítés központi elemei a belső, zöld udvarok és kertek, amelyek sajátos „város a városban” hangulatot teremtenek. A telep legismertebb épülete a Hős utca 4. szám alatti úgynevezett K épület, amelyet Medgyaszay István tervezett. Az épület a magyar népi építészet elemeit ötvözi a korszerű vasbeton szerkezetekkel. Jellemzői a kontyolt tetők, rusztikus vakolatok, szamárhátíves loggiák és ornamentális vasbeton erkélyek. A homlokzatot népies témájú sgraffitok díszítették, amelyeket feltehetően Márton Ferenc vagy Nagy Sándor készített.
A telep eredetileg főként menekültek és vagonlakók elhelyezésére szolgált. A nagyobb lakásokba többnyire állami tisztviselők, postai és MÁV-alkalmazottak költöztek, míg a kisebb, komfort nélküli lakásokban munkáscsaládok éltek. A két világháború között a telep részben tisztviselőtelepként működött, ugyanakkor a környék szociális problémái miatt szükséglakásos övezetként is ismertté vált. A lakótelep életéről több korabeli sajtóforrás is beszámolt. A lakók panaszkodtak az ivóvíz rossz minőségére, és a telephez kapcsolódó társadalmi események – például jótékonysági bálok – rendszeresen megjelentek az újságokban. A környék iparosítása, különösen egy közeli aszfaltgyár építése, szintén konfliktusokat váltott ki a lakók és a hatóságok között.
A Juranics-telep ma Budapest két világháború közötti állami lakásépítési programjának egyik fontos emléke, amely egyszerre őrzi a korszak szociálpolitikai törekvéseit és a népies-modern építészet sajátos példáit.
Képtár
Források Ferkai András (szerk.): Pest építészete a két világháború között. Modern Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Kht., Budapest, 2001, 250-251. o. https://budapest100.hu/house/strobl-alajos-7-hos-utca-4/
Kapcsolódó szócikkek Budapest 1945 előtti lakótelepszerű létesítményeinek listája Lakhatási problémák Magyarországon
Kategória:Budapest X. kerülete Kategória:Budapest 20. századi építményei Kategória:Budapest lakótelepei