Klokotnica település Bosznia-Hercegovinában, a Tuzlai kantonban, Doboj Istok községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén. Klokotnica a község központi települése.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 44, közúton 55 km-re északnyugatra, a Boszna-folyó jobb oldali mellékvize, a Spreča jobb partján, 150-471 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_4/dob_4.html Topografska karta Doboj 425-1-4
Éghajlata Éghajlata mérsékelten kontinentális. A nyár mérsékelten meleg, a júliusi átlaghőmérséklet 20-25 °C fok. A telek hidegek, a januári átlaghőmérséklet 0-5 °C körül alakul, de a hőmérséklet esetenként ennél lényegesen alacsonyabb is lehet. A hó nem ritka a téli hónapokban. A tavasz és az ősz mérsékelten meleg, de változékony. A csapadék mennyisége 800-1000 mm körül van, amely egyenletesen oszlik el az évben, tavasszal és ősszel valamivel több csapadék esik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1810Bosnyák39274526Horvát215Jugoszláv220Egyéb20323Összesen39894874
Története Őskor A Duja széles, lankás síksága Klokotnica és Lukavica települések között fekszik, és Klokotnica településhez tartozik. Duja felett, keletről emelkedik a Strana-hegy lejtője, amelyet erdő borít. A terep többi része főként szántóföld és gyümölcsösökkel tarkított rétek. Itt található a Dujska voda forrása is, a közvetlen közelben pedig a Duja Befogadó Központ komplexuma található, ahol idősek és betegek számára biztosítanak szállást. A mezőn, ahol két stećak is található, egy őskori tűzhely maradványait, valamint számos kerámia- és kovakőtöredéket figyeltek meg. A lelőhelyen leletek mintegy 3 dulum (háromezer négyzetméter) területen találhatók. Különösen sok a kőanyag, azaz a kovakőtöredék. Főként különféle feldolgozási hulladékként előkerült darabok, de nagyobb számban került elő szebb kidolgozású, szabályos alakú kovakések, csiszolt kőeszközök töredékei - kézi ék (véső) töredéke, plasztikus díszítésű, ujjlenyomatokkal díszített töredék és hasonlók. Színük a sárgásbarnától a vörösesen át a szürkéig terjed. A lelőhelyet régészetileg nem vizsgálták.
Középkor A település középkori múltjáról mesélnek a Duja területén talált középkori stećak sírkövek. Duja környékén eddig két középkori stećak volt ismert. Az első a Klokotnica - Lukavica regionális út bal oldalán, egy mező közepén található, ahol a befogadóközpontba vezető út elágazik. A második stećak az út jobb oldalán, körülbelül 120 méterrel lejjebb, Klokotnica irányában található. Mindkét stećak oszlop formájú, amelyet két, körülbelül 1 méter magas, 1 m széles és 0,5 m vastag oszlopra faragtak. Mára mindkettő felborult. Eredetileg állítólag egy mezőn álltak, amelynek szélén az egyik ma is található, és az út kiszélesítésekor helyezték át.
Az oszmán uralom Klokotnicát először a Zvorniki szandzsák első két oszmán összeírása említi 1519-ből és 1533-ból. Klokotnica a Sokoli náhijében feküdt és az 1533-as összeírás szerint Klokotnicában 4 muszlim és 15 keresztény ház volt. A falu jövedelme 4300 akcse volt. A házak többségében vlachok éltek. A 16. század közepén, 1548-ban 23 ház volt a faluban, ebből 12 muszlim és 11 keresztény volt. A jövedelme 5240 akcse volt. A fő jövedelemforrások a gabonafélék (búza, zab és árpa) valamint a szőlő volt. A faluban két malom is működött. Az 1604-es összeírás szerint a 17. század elején a faluban 27 ház volt, ebből már 25-ben muszlimok laktak. A falu jövedelme már 13500 akcse volt és 4 malom is működött itt. Fontos megjegyezni, hogy a 16. és 17. században a Sokoli náhije településein, számos vásártér és mecset is volt. Az egyik piac Klokotnica és Lukavica között volt és Klokotnicán mecset is állt.
Az osztrák-magyar uralom A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Gračanicai járáshoz tartozó akkori településnek 156 háztartása és 805 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 87. o. 1910-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településen 189 háztartást, 1011 muszlim és 1 izraelita lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 80. o. Az osztrák-magyar uralom egy új korszak kezdetét jelentette. Az 1878 és 1918 közötti osztrák-magyar közigazgatás alatt nagymértékű modernizációs folyamat ment végbe, beleértve az infrastrukturális fejlesztéseket, mint például község központjával összekötő utak javítása, elősegítve a kereskedelmet és az összeköttetéseket.
A jugoszláv időszak A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban (később Jugoszlávia) 1918 és 1941 között a település is a vidékfejlesztést elősegítő agrárreformok előnyeit élvezte, különös tekintettel a mezőgazdaságra a földújraelosztás és a szövetkezeti gazdálkodási kezdeményezések révén, amelyek támogatták lakosságát. Bár a helyi gazdaság továbbra is szorosan kötődött a mezőgazdasághoz, a kézművességhez és a kereskedelemhez, a város megőrizte regionális központ szerepét a környező falvak és kisebb bazárok számára. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. Végül a térséget 1945. április 7-én szabadították fel a partizánok. Mala Brijesnica, Velika Brijesnica és Klokotnica lakossága a szomszédos Velika Brijesnicán 1960-ban emlékművet állított a 14. és 20. partizán dandárok elesett harcosainak, valamint az 1944-es usztasa terror áldozatainak.
A háború után, az 1945 és 1992 közötti szocialista Jugoszlávia alatt Klokotnica is a kollektivizálás szélesebb körű nemzeti politikájának előnyeit élvezte, amely a helyi mezőgazdaságot szövetkezetekbe szervezte a termelékenység növelése és a vidéki területek tervgazdaságba való integrálása érdekében. Az alapvető infrastrukturális fejlesztések, mint például a falvakat Gračanicával és Tuzlával összekötő utak, megkönnyítették a piacokhoz való hozzáférést, és támogatták a vidékfejlesztést ösztönző belső migrációs politikák által vezérelt szerény népességbeáramlást. Gračanicában a háború utáni kihívásokat, mint például a folyószabályozás és az ipar fejlesztése. Az áramot az 1960-as években vezették be a Gračanica környéki vidéki területeken Jugoszlávia villamosítási törekvéseinek részeként, javítva az életszínvonalat és lehetővé téve a kisüzemi gépesített gazdálkodást az olyan falvakban, mint Klokotnica. Ez az időszak elősegítette az etnikai együttélést.
A jugoszláv hatóságok szövetségi struktúrákon keresztül támogatták az etnikumok közötti harmóniát, de a nyolcvanas években gazdasági stagnálás és nacionalista ébredések hatására mögöttes feszültségek alakultak ki, amit tovább súlyosbított Slobodan Milošević szerbiai felemelkedése, aki a köztársaságok közötti szerb egységre szólított fel.
A boszniai háború A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság felbomlása 1991-ben felgyorsult, miután Szlovénia és Horvátország kikiáltotta függetlenségét, arra késztette Bosznia-Hercegovinát, hogy hasonló belső nyomással szembesüljön, miközben a vezetők körében a nacionalista retorika fokozódott. A boszniai szerbek, akik attól tartottak, hogy a bosnyákok által uralt független államban csak kisebbségi státuszuk lesz a Szerbiával való egyesülésre törekedtek, hogy egy összefüggő Nagy-Szerbiát alakítsanak ki. Bosznia 1992. március 3-án kiáltotta ki függetlenségét, amelyet az Európai Közösség április 6-án elismert.
A háború 1992 áprilisában tört ki, amikor a boszniai szerb paramilitárisok és a Jugoszláv Néphadsereg egyes egységei – amelyeket a Ratko Mladić parancsnoksága alatt a Szerb Köztársaság Hadserege (VRS) néven szerveztek át – összehangolt támadásokkal elfoglalták a bosnyák területek mintegy kétharmadát. Az 1992-es háború előestéjén a Spreča-völgyi területet, amelyhez Klokotnica vidéke is tartozik, egyre növekvő politikai és katonai feszültség jellemezte.
1992 tavaszán, miután a környező szerb erők megkísérelték ellenőrzés alá vonni a stratégiai útvonalakat, a térség gyorsan a frontvonalba került. 1992-ben a környékbeli szerb lakosságon is gyorsan végigsöpört az ébredő szerb nacionalizmus hulláma, akik gyalogos és páncéltörő fegyvereket kaptak és komoly veszélyt jelentettek a szomszédos bosnyák települések lakóira. A Dobojtól keletre fekvő területet, amely Velika és Mala Brijesnica, Klokotnica, Stanić Rijeka, Svjetliča és Lukavica Rijeka településekből állt a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg (ARBiH) 109. Doboji dandárja védte. A dandár megalakulásának dátuma 1992. július 4. 1992. május 7-én hozták létre a Klokotnicai Területvédelmi Kerületi Parancsnokságot, és azonnal beolvasztották a Gračanicai Főparancsnokság parancsnoki és irányító rendszerébe. A harcok Klokotnicát közvetlenül nem érték el. A közeli harci események közül kiemelkedik a Stanić Rijekáért vívott csata, a szerb erők azon szándéka, hogy az Ozren és a Trebava szerb erőit összekössék, és Doboj körül egy szélesebb övet hozzanak létre, amely biztonságos területet biztosított volna számukra. Ezt azonban a bosnyák erők meghiúsították.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település a Föderáció területénél maradt. Az aknamentesítés központi szerepet kapott a helyreállításban a korábbi frontvonalak mentén. Ez megkönnyítette az újjáépítést és helyreállította a mezőgazdasági hasznosítást, lehetővé téve a helyi megélhetést. A gazdasági fejlődés felgyorsult, a helyi kezdeményezések előmozdították a mezőgazdaságot és a kisvállalkozásokat, amelyeket a kantoni beruházások is erősítettek, bár a fiatalok körében továbbra is fennállt a városi központokba, például Tuzlába irányuló elvándorlás.
Gazdaság A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság. A mezőgazdasági területek a község területének 43,07%-át, míg az erdőterületek 27,43%-át foglalják el. A község fő gazdasági erőforrásai, amelyekre a település általános gazdasági helyzete épül, az élelmiszertermelés, a textilipar és az építőipar. Emellett olyan ágazatokban is van potenciál, mint a vendéglátás, a kézművesség és a kereskedelem. A község településeinek gazdasága a háború előtt főként a mezőgazdasági termelésre épült, ma Doboj Istok község területe egy felismerhetően vonzó vállalkozói környezet, amely a kisvállalkozások, azaz a kis- és középvállalkozások fejlesztésére orientálódik.
Oktatás A Klokotnicai Általános Iskola épületének megnyitója 1932. október 23-án volt. Az újonnan megnyílt iskolába a gyermekek beiratkozása csak 1933. január 24-én fejeződött be, és ekkor kezdődött a tanítás is. A Klokotnicai Általános Iskolának ma két regionális iskolája működik, az egyik Stanić Rijekában a másik pedig Habibovići lakott településen.
Kultúra A Tuzla – Doboj főút mellett, Klokotnica falu Tuzla felőli bejáratánál, az út bal oldalán található egy etno udvarnak nevezett falumúzeum, amely Nisvet Mujkić tulajdonában van. Az etno udvart 1998-ban hozták létre. Az etno udvarban számos régi épület épült, és több ezer különféle tárgy található a távoli vagy közelmúltunkból. Az etno udvar régi tárgyak gyűjtésével, a bosnyák kultúra megőrzésével, valamint fazekasság, bosnyák edények, tagarica és díszes agyagtárgyak készítésével foglalkozik.
Klasszikus zenei koncert, dalestek és egyéb kulturális rendezvények a klokotnicai Art „Leptir” Művészeti Galériában