Brijesnica Velika település Bosznia-Hercegovinában, a Tuzlai kantonban, Doboj Istok községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 37, közúton 50 km-re északnyugatra, a Boszna-folyó jobb oldali mellékvize, a Spreča jobb partján, 150-370 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_4/dob_4.html Topografska karta Doboj 425-1-4
Éghajlata A település éghajlata mérsékelten kontinentális. A nyár mérsékelten meleg, a júliusi hőmérséklet eléri a 25-27 °C fokot. A telek hidegek, a januári átlaghőmérséklet -2 °C körül alakul, de a hőmérséklet esetenként ennél lényegesen alacsonyabb is lehet. Az éves átlaghőmérséklet 11 °C körüli. A hó nem ritka a téli hónapokban. A tavasz és az ősz mérsékelten meleg, de változékony. A csapadék mennyisége 700-800 mm körül van, amely egyenletesen oszlik el az évben, tavasszal és ősszel valamivel több csapadék esik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb12Bosnyák17581836Horvát03Jugoszláv60Egyéb631Összesen17711872
Története Őskor A régészeti leletek tanúsága szerint a térségben már az őskorban voltak emberi települések. 1874-ben, Doboj és Tuzla közötti útépítés során egy kaparóként azonosított kőeszközt ástak ki a faluban található Kratine lelőhelyen. Ez a széles, megmunkált élű kovakődarabból készült tárgy a késő mousteriai kultúrához tartozik, és körülbelül az i. e. 40 000–35 000 közötti időre datálható, és a neandervölgyi népességhez köthető.
A szomszédos Klokotnica településhez tartozik a Duja széles, lankás síksága, amely Klokotnica és Lukavica települések között fekszik, Duja felett, keletről emelkedik a Strana-hegy lejtője, amelyet erdő borít. A terep többi része főként szántóföld és gyümölcsösökkel tarkított rétek. Itt található a Dujska voda forrása is, a közvetlen közelben pedig a Duja Befogadó Központ komplexuma található, ahol idősek és betegek számára biztosítanak szállást. A mezőn, ahol két stećak is található, egy őskori tűzhely maradványait, valamint számos kerámia- és kovakőtöredéket figyeltek meg. A lelőhelyen leletek mintegy 3 dulum (háromezer négyzetméter) területen találhatók. Különösen sok a kőanyag, azaz a kovakőtöredék. Főként különféle feldolgozási hulladékként előkerült darabok, de nagyobb számban került elő szebb kidolgozású, szabályos alakú kovakések, csiszolt kőeszközök töredékei - kézi ék (véső) töredéke, plasztikus díszítésű, ujjlenyomatokkal díszített töredék és hasonlók. Színük a sárgásbarnától a vörösesen át a szürkéig terjed. A lelőhelyet régészetileg nem vizsgálták.
Középkor A Mala és Velika Brijesnicát is magában foglaló tágabb Brijesnica területén, a középkori település jelenlétét a 14. és 16. század közötti jellegzetes boszniai stećak sírkövek jelenléte bizonyítja. A Velika Brijesnica-i Nikolovaca lelőhelyen egy magányos stećak maradványait figyelték meg, amelyek részben megsemmisültek, míg a szomszédos mező a „Kraljevine” helynevet viseli, ami középkori királyi vagy nemesi birtokra utal. Mala és Velika Brijesnica között a 19. század végi feljegyzések egy templom romjait írják le, amelyeket egy temető vett körül, nagy, akár 3 méteres faragott kövekkel – valószínűleg stećakokkal; ezeket azóta a mezőgazdasági tevékenység elpusztította. A romok téglákat tartalmaztak, amelyek potenciálisan középkor előtti (esetleg ókori) eredetre utalnak, bár azokat nem tárták fel.
Az oszmán uralom Brijesnicát először a Zvorniki szandzsák 1528-as oszmán összeírása említi 24 házzal, melyekban vlachok laktak. A település a Sokoli náhijében feküdt és az 1533-as összeírás szerint 6 muszlim és 24 keresztény háza volt. A falu jövedelme 5500 akcse volt. A házak többségében vlachok éltek. A 16. század közepén, 1548-ban 38 ház volt a faluban, ebből 18 muszlim és 20 keresztény volt. A jövedelme 6300 akcse volt. A fő jövedelemforrások a gabonafélék (búza, zab és árpa) valamint a szőlő volt. A faluban négy malom is működött. Az 1604-es összeírás szerint a 17. század elején a faluban 36 ház volt, ebből már 30-ban muszlimok laktak. A falu jövedelme 6000 akcse volt. Fontos megjegyezni, hogy a 16. és 17. században a Sokoli náhije településein, számos vásártér és mecset is volt. Brijesnicán mecset is állt.
Az osztrák-magyar uralom A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Gračanicai járáshoz tartozó akkori Bresnica településnek 140 háztartása és 798 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 87. o. 1910-ben a Gračanicai járáshoz tartozó Bresnica településen 196 háztartást és 1001 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 80. o. Az osztrák-magyar uralom egy új korszak kezdetét jelentette. Az 1878 és 1918 közötti osztrák-magyar közigazgatás alatt nagymértékű modernizációs folyamat ment végbe, beleértve az infrastrukturális fejlesztéseket, mint például község központjával összekötő utak javítása, elősegítve a kereskedelmet és az összeköttetéseket.
A jugoszláv időszak A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban (később Jugoszlávia) 1918 és 1941 között a település is a vidékfejlesztést elősegítő agrárreformok előnyeit élvezte, különös tekintettel a mezőgazdaságra a földújraelosztás és a szövetkezeti gazdálkodási kezdeményezések révén, amelyek támogatták lakosságát. Bár a helyi gazdaság továbbra is szorosan kötődött a mezőgazdasághoz, a kézművességhez és a kereskedelemhez, a város megőrizte regionális központ szerepét a környező falvak és kisebb bazárok számára. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. Végül a térséget 1945. április 7-én szabadították fel a partizánok. Mala Brijesnica, Velika Brijesnica és Klokotnica lakossága Velika Brijesnicán 1960-ban emlékművet állított a 14. és 20. partizán dandárok elesett harcosainak, valamint az 1944-es usztasa terror áldozatainak. Ezt az emlékművet a boszniai háború idején teljesen lerombolták.
A háború után, az 1945 és 1992 közötti szocialista Jugoszlávia alatt Klokotnica is a kollektivizálás szélesebb körű nemzeti politikájának előnyeit élvezte, amely a helyi mezőgazdaságot szövetkezetekbe szervezte a termelékenység növelése és a vidéki területek tervgazdaságba való integrálása érdekében. Az alapvető infrastrukturális fejlesztések, mint például a falvakat Gračanicával és Tuzlával összekötő utak, megkönnyítették a piacokhoz való hozzáférést, és támogatták a vidékfejlesztést ösztönző belső migrációs politikák által vezérelt szerény népességbeáramlást. Gračanicában a háború utáni kihívásokat, mint például a folyószabályozás és az ipar fejlesztése. Az áramot az 1960-as években vezették be a Gračanica környéki vidéki területeken Jugoszlávia villamosítási törekvéseinek részeként, javítva az életszínvonalat és lehetővé téve a kisüzemi gépesített gazdálkodást az olyan falvakban, mint Brijesnica. Ez az időszak elősegítette az etnikai együttélést.
A jugoszláv hatóságok szövetségi struktúrákon keresztül támogatták az etnikumok közötti harmóniát, de a nyolcvanas években gazdasági stagnálás és nacionalista ébredések hatására mögöttes feszültségek alakultak ki, amit tovább súlyosbított Slobodan Milošević szerbiai felemelkedése, aki a köztársaságok közötti szerb egységre szólított fel.
A boszniai háború A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság felbomlása 1991-ben felgyorsult, miután Szlovénia és Horvátország kikiáltotta függetlenségét, arra késztette Bosznia-Hercegovinát, hogy hasonló belső nyomással szembesüljön, miközben a vezetők körében a nacionalista retorika fokozódott. A boszniai szerbek, akik attól tartottak, hogy a bosnyákok által uralt független államban csak kisebbségi státuszuk lesz a Szerbiával való egyesülésre törekedtek, hogy egy összefüggő Nagy-Szerbiát alakítsanak ki. Bosznia 1992. március 3-án kiáltotta ki függetlenségét, amelyet az Európai Közösség április 6-án elismert.
A háború 1992 áprilisában tört ki, amikor a boszniai szerb paramilitárisok és a Jugoszláv Néphadsereg egyes egységei – amelyeket a Ratko Mladić parancsnoksága alatt a Szerb Köztársaság Hadserege (VRS) néven szerveztek át – összehangolt támadásokkal elfoglalták a bosnyák területek mintegy kétharmadát. Az 1992-es háború előestéjén a Spreča-völgyi területet, amelyhez Brijesnica vidéke is tartozik, egyre növekvő politikai és katonai feszültség jellemezte.
1992 tavaszán, miután a környező szerb erők megkísérelték ellenőrzés alá vonni a stratégiai útvonalakat, a térség gyorsan a frontvonalba került. 1992-ben a környékbeli szerb lakosságon is gyorsan végigsöpört az ébredő szerb nacionalizmus hulláma, akik gyalogos és páncéltörő fegyvereket kaptak és komoly veszélyt jelentettek a szomszédos bosnyák települések lakóira. A Dobojtól keletre fekvő területet védte, amely Velika és Mala Brijesnica, Klokotnica, Stanić Rijeka, Svjetliča és Lukavica Rijeka településekből állt a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg (ARBiH) 109. Doboji dandárja védte. A dandár megalakulásának dátuma 1992. július 4. 1992. május 7-én hozták létre a Klokotnicai Területvédelmi Kerületi Parancsnokságot, és azonnal beolvasztották a Gračanicai Főparancsnokság parancsnoki és irányító rendszerébe. A harcok Brijesnicát közvetlenül nem érték el. A közeli harciesemények közül kiemelkedik a Stanić Rijekáért vívott csata, a szerb erők azon szándéka, hogy az Ozren és a Trebava szerb erőit összekössék, és Doboj körül egy szélesebb övet hozzanak létre, amely biztonságos területet biztosított volna számukra. Ezt azonban a bosnyák erők meghiúsították.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település a Föderáció területénél maradt. Az aknamentesítés központi szerepet kapott a helyreállításban a korábbi frontvonalak mentén. Ez megkönnyítette az újjáépítést és helyreállította a mezőgazdasági hasznosítást, lehetővé téve a helyi megélhetést. A gazdasági fejlődés felgyorsult, a helyi kezdeményezések előmozdították a mezőgazdaságot és a kisvállalkozásokat, amelyeket a kantoni beruházások is erősítettek, bár a fiatalok körében továbbra is fennállt a városi központokba, például Tuzlába irányuló elvándorlás.
Gazdaság A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság. A mezőgazdasági területek a község területének 43,07%-át, míg az erdőterületek 27,43%-át foglalják el. A község fő gazdasági erőforrásai, amelyekre a település általános gazdasági helyzete épül, az élelmiszertermelés, a textilipar és az építőipar. Emellett olyan ágazatokban is van potenciál, mint a vendéglátás, a kézművesség és a kereskedelem. A község településeinek gazdasága a háború előtt főként a mezőgazdasági termelésre épült, ma Doboj Istok község területe egy felismerhetően vonzó vállalkozói környezet, amely a kisvállalkozások, azaz a kis- és középvállalkozások fejlesztésére orientálódik.
Oktatás A Brijesnicai Általános Iskola 1938-ban nyílt meg Mala Brijesnicán. Ma a Velika Brijesnica-i iskola a Mala Brijesnica-i iskola területi iskolája. Velika Brijesnicán középfokú szakképző iskola is működik.
Sport Az FK Mladost Brijesnica labdarúgóklubot 1948-ban alapították.
Nevezetességei