Palásthy család Hont vármegyei nemesi család, nevüket Palást községről vették.
II. András királytól a Thabor hegyén kelt kiváltságlevéllel bírtak.Lehoczky II, 267 A család első ismert őse Palásthy Guze volt, akinek fiait Álmost és Fábiánt (filii Guze de Palást) a honti vár jobbágyai lévén, 1281-ben IV. László király a várszolgálattól fölmentette, és földjeikkel együtt Hont várától fölszabadítva az ország nemeseinek sorába emelte.Fejér Codex diplomaticus V/3, 91 Paláston már ekkor több ágon éltek, az 1281. évi oklevél szerint: Albert, Palásti Ivánkának fia, osztályos vérrokonainak névszerint Palásti Guze fiának Álmosnak, továbbá Tamás fiának Orbánnak, Leustak fiának Jánosnak jelenlétükben és tanúsága mellett Paláston fekvő birtokrészét általadta Palásti Lévának, Dienesnek és Gorgennak vérdíj fejében, mivelhogy Palásti Léva fiát Germanust megölte.Fejér Codex diplomaticus V/3, 102
Mátyás király korában élt Palásthy István, akinek özvegye Dorottya, 1474-ben már reegi Chama Gergely nyitrai birtokos nemes felesége volt.Garamszentbenedeki konvent, fasc. XIX. No. 15. A reegi Chama család kihalt, s egyik Nyitra vármegyei birtokukat, Mezőkeszi helységet a 16. század elején már a Palástyak bírták, sőt ezen águk felvette a mező-keszi előnevet. Ebből az ágból származott 1519-ben Palásthy Andrásnak fiai János, Gergely, Ferenc, Balás és Miklós, továbbá Péternek fia Miklós.Garamszentbenedeki konvent, Protocol. B. pag. 164. Egy másik ág ugyanekkor Alsó-Palástról nevezte magát, ebből 1511-ben élt András máskép Porkoláb, kinek atyja János, nagyatyja alsó-palásthi Bertalan volt.
A 15. század végén már két fővonal létezett, az egyik az 1480-1510 körül élt Palásthy Andrástól származott, s a Palásthi előnév mellé még a házasság által Dacsó-féle örökségképpen nyert keszihóczi (Hont vármegye) birtokról is irták praedicatumukat. A másik vonal, az 1552-ben Palásthy Gáspár utódaiban a Dunántúlra szakadt, és jó ideig azon vidéken éltek.
1582-ben Nyitra Alsó városában említi Palásthy Mátét a püspöki urbárium adólajstroma.ŠA Nitra, f. SMNB, C F1/A, No. 70, 93-95; Peter Keresteš 2026: Zemepanské slobodné mesto Nitra a šľachta. In: Frederik Federmayer - Gabriel Szeghy (eds.): Šľachta a mesto. Košice, 59 Vö. Keresteš, P. 2021: Nobilitácie obyvateľov mesta Nitry v 16. a 17. storočí. Zborník FiF UK Historica LII
Palásthy Gergely címerét a kihalt Csehy családdal együtt 1421-ben kapta Zsigmond királytól. Ez egy kardot tartó könyöklő karból állt, a kard körül ragyogó csillag és félhold.Kaprinai Mss. B. tom. V. p. 137. Későbbi címerük: négyelt pajzs 1. és 4. mezejében egy-egy ökörfővel, a szarvak közepén kereszttel, a 2. és 3. mezőben pedig kardot tartó könyöklő páncélos kar látható, a hajlás felett hatágú csillaggal és félholddal. A háromszög csúcsán kőváza áll, a két szár közepén pedig egy-egy félkézen könyöklő, másik kezében kerek pajzsot tartó allegorikus szobrot látni.
Birtokaik
Paláston található a 18. század elején épített, eredetileg barokk stílusú Palásthy-kastély. Palásthy Ferenc császári tábornok építtette, s a munkálatok 1730-ra fejeződtek be. A 19. század elején klasszicista stílusban átalakították.
Neves személyek
Palásthy Ferenc császári tábornok Palásthy Géza (1821–1896) császári alkamarás, 1848-as főhadnagy Palásthy Pál (1825–1899) magyar katolikus pap, teológiai tanár és író, esztergomi segédpüspök. Palásthy Sándor (1841–1881) hírlapíró és szerkesztő. Palásthy Sándor Lajos (1877–1948) színész, rendező, színigazgató. Palásthy Marcell (1876–1937) magyar író, újságíró. Karol Palásthy (1901–?) Világ Igazapribehyspravodlivych.sk Palásthy Géza (1903–1978) színész, forgatókönyvíró, rendező. Palásthy György (1931–2012) filmrendező, forgatókönyvíró. Palásthy Géza (1933 vagy 1934–2015) őrnagy. Palásthy Bea (1963) magyar színésznő. Palásthy Norbert (1981) magyar labdarúgó, hátvéd. Palásthy Dávid (1990) labdarúgó, kapus.
Források
Lehoczky András 1798: Stemmatographia. Pozsony
További információk Palásthy Pál: Palásthyak I. Budapest