A Megye-hegy egy 306 méter magas domb Magyarországon Balatonalmádi, Balatonfűzfő, Szentkirályszabadja, és Litér külterületén, Veszprém vármegyében. A terület nagyrésze a Natura 2000 hálózat tagja, különleges természetmegőrzési terület. Itt halad keresztül a Balaton-felvidéki kéktúra Gyöngyök útja és a Szent Jakab-út.
Földrajza A Megye-hegyet dolomit alkotja. A dolomit egy könnyen aprózódó üledékes kőzet.
A hegy területén található a Rom-kút; mellette a rómaiak által felduzzasztott tó; a Nyerges-forrás; a Romkóti-völgy, benne a kiapadt Bugyogó-patak; és a Hársas-völgy, a Romkúti-völgy folytatása. Litér és Szentkirályszabadja között található a Bendola tanösvény, ami kerékpárral járható végig. A hegyen rengeteg kisebb gyönyörű völgy is húzódik.
Ismertsége A Megye-hegy nem nevezhető kifejezetten ismertnek. A helyiek szeretik emiatt, sokan járnak ki ide futni, sétálni. Sajnos néhány természetkárosító sport is folyik itt, például hegyi motorozás, vagy terepbiciklizés. Ezeket nem lenne szabad egy Natura 2000 területen művelni.
Természetvédelmi jelentőssége A Megye-hegy több m mint 242 hektáros része 2004 májusa óta a Natura 2000 hálózat része, különleges természetmegőrzési terület. A területen 5 Natura 2000 jelölőfajt, és 7 Natura 2000 élőhelyet tartanak számon. Jelölőfajai között szerepel az európai szinten is veszélyeztetett magyar gurgolya, istván király-szegfű, nagy hőscincér, nagy szarvasbogár, és anker-araszoló.
Történelme A terület régóta lakott, illír és kelta törzsek éltek itt régen.
Romkút A területen helyezkedik el az ókori római villagazdaság, amit Romkútnak neveznek.
Árpád-kor Állítólag a hegyen egykor állt várból szóltak a követek I. István magyar királynak, hogy jön Koppány vezér, ám más forrásokban nem szerepel ez az információ.
A 20. században a katonai reptér közelsége miatt a hegy katonai gyakorlótér volt. Tankbeállók, szemét, bunkerek, telepített erdei- és feketefenyők. Csupa olyan dolog, ami nem ide való. Ez maradt a Megye-hegyre a múlt századból. Ha kimegyünk a betemetett bánya és szeméttelep dombjának tetejére, ellátunk a szentkirályszabadjai katonai reptérre, és a szovjet laktanyára is.
Élővilága A hegyen előfordul a lappantyú, és más ritka fajok is, de a leggyakoribb madarak a feketerigó, az erdei pinty, a csuszka, harkályfélék, a fakusz, az a kék cinege széncinege őszapó és más cinegefélék és a szajkó, és más ragadozó madarak is. Emlősök között a vaddisznó, a szarvasfélék, borz, a róka, az aranysakál, a réten ürge, és más rágcsálók számítanak gyakorinak.Természetesen laknak itt rovarok nagy számban. Ezenkívül előfordulnak még a hüllők és a kétéltűek. A Megye-hegyen a leggyakoribb fák a tölgyek, a kőrisek, és a fenyők. A helyi talajt bíró lágyszárúak. A cserjék közül leggyakoribbak a húsos som, a galagonya, a sóskaborbolya, kecskerágó és bangitafélék, a kökény, a vadrózsa (csipkebogyó), és a cserszömörce. Mohák, harasztok. Gyakori gomba az erdőszéli csiperke, az őzlábgomba, és a tapló.
Jegyzetek
Kategória:Magyarország természetvédelmi területei Kategória:Balatonalmádi Kategória:Magyarország domborzata