A politikai szektarianizmus (szektásság, szektás irányvonal; szekta: latin nyelvű egyházi eredetű kifejezés, jelentése nagyobb közösségen belül elkülönült csoport) elsősorban a 20. századi munkásmozgalomban volt használatos kifejezés az olyan egyoldalú, dogmatikus szemléletre és gyakorlatra, amely a forradalmi szervezetek és pártok elszigetelődéséhez, a tömegektől való elszakadásához vezetett. A „szektarianizmus” kifejezés politikai használata átvitt értelmű. A francia forradalom (1789–1794) előtt a szekta szó használata tisztán vallási jellegű volt.
Tartalmilag bizonyos hasonló gondolkodású egyének csoportjai politikai nézeteinek és cselekedeteinek összessége, akik szűken önző érdekeikben elszigetelődnek, elveszítik a kapcsolatot szövetségeseikkel és társadalmi bázisukkal, elkülönülnek egy adott politikai mozgalom, párt vagy közszervezet általánosan elfogadott irányvonalától, és zárt, önelszigetelt struktúrákká alakulnak át.
Jellemzője volt a tömegek szerepének lebecsülése, a szűk forradalmi élcsapat szerepének túlhangsúlyozása.
Ideológiai alapja a dogmatizmus, azaz az előre megfogalmazott tételekhez való vak ragaszkodás, a politikai elmélet kreatív megközelítésének és a politikai gyakorlat igényeinek figyelmen kívül hagyása.
A politikai szektarianizmus nem érti a történelmi fejlődés változó feltételeit, nem képes a gyakorlati tevékenységet ezekhez igazítani, és megvetően viszonyul a tömegekhez.
A 20. században a politikai szektássággal való vádaskodás gyakori eszköz volt a munkásmozgalmon belüli politikai küzdelmekben, általában a baloldali „elhajlókat” vádolták ezzel. Az ellentétes irányú, jobboldali elhajlást általában revizionizmusnak nevezték.
A történelem számos példát ismer olyan politikai mozgalmakra és pártokra, amelyeket ellenfeleik „szektásnak” bélyegeztek, de később jelentős társadalmi bázisra tettek szert, és a harc egy bizonyos szakaszában győzelmet arattak politikai ellenfeleik felett (például a jakobinusok Franciaországban, a bolsevikok Oroszországban).
A politikai szektásság nagy sikerű szatirikus művészi megjelenítése a Monty Python Brian élete című filmje, az 1. századi Júdeában versengő felszabadító mozgalmak ábrázolása.
Fordítás
Források
Kategória:Politika Kategória:Munkásmozgalom