bélyegkép|Madama Lucrezia Róma egyik beszélő szobra, a bazilika bejáratától balra. Eredetileg talán Ízisz istennő szobra volt, akinek templomát a Piazza Venezia közelében építették fel A római Szent Márk-bazilika () katolikus címtemplom a Piazza San Marcón, a Palazzo Venezia mellett található.
Története Szent Márk evangélistának szentelve, aki a hagyomány szerint a közelben lakott római látogatása során, alkalmasint 60 és 64 között, vagy Hierapoliszi Szent Papiasz vallomása szerint még korábban, 41 körül, amikor a katolikus hagyomány alapján Szent Péterrel Rómában tartózkodott.
Márk pápa 336-ban építtette egy korábbi oratórium helyén. Szümmakhosz pápa 499-es zsinatának okirataiban a templomra Titulus Marci néven emlékeznek. A templomot 792-ben I. Adorján pápa (a közelben lakó de via Lata családhoz tartozott, amelynek címét viselte) restauráltatta, de kevesebb mint ötven évvel később, 833-ban IV. Gergely pápa úgy döntött, hogy újjáépítteti. A kora középkorban nevét mind a via Lata, mind a szomszédos S. Marco ad Pallacinas vicusáról vette.
A bazilika barokk díszítése a 17. és 18. századi restaurálások eredménye.
A templom megőrizte eredeti megjelenését, kivéve az 1154-ben hozzáépített harangtornyot és a homlokzaton található áldásloggiát, amelyet reneszánsz stílusban építtetett II. Pál pápa 1465 és 1470 között. Ebből az alkalomból a velencei pápa a Rómában élő velenceieknek adományozta a templomot. Az épület jelenlegi megjelenése az 1654 és 1657 között megkezdett és Angelo Maria Querini bíboros akaratából 1735 és 1750 között befejezett restaurálásnak köszönhető, amely a bazilika máig megőrzött barokk stílusát tükrözi.
Művészete Külső A templom homlokzata, amely egy Szent Péter és Szent Pál áldásaihoz hasonló loggiából áll, 1466-ban épült: hagyományosan Leon Battista Albertinek tulajdonítják, holott a legújabb történetírás általában követőjét, Francesco del Borgót tartja alkotónak. A loggiát a Colosseumból és a Marcellus Színházból származó travertínóból építették, és díszítették, stílusa megfelel ezeknek az építményeknek.
Templombelső A belső tér, bár ma már egyértelműen barokk stílusúnak tűnik, megőrizte a különböző korokból származó, figyelemre méltó elemeket, amelyek a bazilika ezeréves történetére utalnak: Az apszisban látható bizánci mozaik az eredeti és gazdag szimbolikában: IV. Gergely pápát ábrázolja az élők négyzet alakú glóriájával, aki Szent Márk támogatásával a bazilika modelljét nyújtja át Jézusnak, akit Pantokrátorként ábrázolnak, kezét görög stílusban áldásra emelve. Krisztus bíborba és aranyba van öltözve, és felülről koronázzák meg. Az evangéliumot a latin „Én vagyok a világosság, az élet és a feltámadás” szavakra nyitva tartja, és egy talapzaton áll, amely az alfát és omegát, az idők kezdetének és végének szimbólumait hordozza. Lábánál a Szentlélek galamb formájában látszik. A jelenet Szent Márk evangélista, Szent Márk pápa, Szent Ágnes, valamint Szent Agapét és Szent Felicisszimusz diakónusok (Szent Lőrinc társai) jelenlétében játszódik, akiket nevükkel ellátott talapzatokon helyeztek el. A Szent Márk pápát és Szent Márk evangélistát ábrázoló freskókat Melozzo da Forlì pápai festő készítette Lent egy juhnyáj jön ki Jeruzsálem és Betlehem kapuján, és a misztikus bárány felé tart, középen, egy dombon, ahonnan az Édenkert négy folyója folyik; alul az alábbi latin felirat IV. Gergely pápa munkásságát ünnepli, és kíván neki jutalmat a mennyben. „Vasta toli firmo sistunt fundamine fulcra – Quae solo moniaco fulgent sub sydere ritu – Haec tibi proque tuo perfecit praesul honore Gregorius Marce eximius cui nominate Quartus – Tu quoque posce Deum vivevndi tempora longa donet – Et sidera coeli ducatus post fun”. Az apszis ívében oldalt Szent Péter és Szent Pál, középen pedig Krisztus egy klipeusban látható, a négy evangélista klipes szimbólumai között; A II. Pál pápa vésett címereivel díszített famennyezet az egyetlen fennmaradt 15. századi famennyezet Rómában, a Santa Maria Maggiore-székesegyházéval együtt 1651 és 1656 között Pier Francesco Mola részt vett a San Marco-templom díszítésében, az 1655-ös festménnyel, amely Szent Mihályt ábrázolja, amint elűzi Lucifert, valamint a Szent Szent Abdon és Szennen vértanúságát ábrázoló freskóval A stukkó domborművek, amelyek Nagy Szent Jakabot Hermogenest kereszteli, Fülöp apostol az eunuchot kereszteli, Szent Máté meghívását, Szent Tamás hitetlenkedését, Kisebb Szent Jakabot, Szent Pált és a mágust ábrázolják, Carlo Monaldi alkotásai Clemente Orlandi rajzai alapján Leonardo Pesaro sírja (1796), Antonio Canova alkotása A jobb hajó harmadik kápolnájában található Carlo Maratta alkotàsa, a Háromkirályok imádása
Az orgona, amelyet a cremai Tamburini cég épített 1936-ban, a kóruskarzaton található. Impozáns barokk szekrénye három részre oszlik: az oltártól jobbra Espressivo (második manuál), középen a Grand Organ (első manuál), balra pedig a Pedálsorral. Elektropneumatikus működtetésű, két 61-billentyűs manuállal, egy 32-es pedálsorral és 18 valós regiszterrel, összesen körülbelül 1300 síppal.
Fordítás
Bibliográfia Darko Senekovic: S. Marco, in: D. Mondini, C. Jäggi, PC Claussen, Die Kirchen der Stadt Rom im Mittelalter 1050–1300, Band 4 (MO), Stuttgart, 2020, 47–68. o. Róma, „L'Italia" kollekció, Touring Editore, Milánó, 2004
Kategória:A Római egyházmegye templomai, kolostorai Kategória:Szent Márk-templomok Kategória:Címtemplomok Kategória:Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval Kategória:Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval Kategória:Lapok ellenőrizetlen fordításokkal