Duboki Potok falu Bosznia-Hercegovinában, a Tuzlai kantonban, Srebrenik községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 20, közúton 30 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re délre, a Tinja-folyó völgyében és a tőle nyugatra és keletre fekvő dombokon 200-375 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/tuzla_9/tz_9.html Topografska karta Doboj 426-3-1 Duboki Potoknál híd ível át a Tinja-folyón. Föbb vizei a Tinja és mellékvizei, a Bijela, Beglučki és Šaški-patakok.
Éghajlata A település éghajlata mérsékelten kontinentális. A nyár mérsékelten meleg, a júliusi átlagos hőmérséklet 27 °C. A telek hidegek, a januári átlaghőmérséklet -4 °C körül alakul, de a hőmérséklet esetenként ennél lényegesen alacsonyabb is lehet. Az éves átlaghőmérséklet 11 °C körüli. A hó nem ritka a téli hónapokban. A tavasz és az ősz mérsékelten meleg, de változékony. A csapadék mennyisége 700-800 mm körül van, amely egyenletesen oszlik el az évben, de júniusban valamivel több, januárban valamivel kevesebb csapadék esik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb55Bosnyák17631960Horvát03Jugoszláv320Egyéb8372Összesen18832040
Története Duboki Potok 1971-ben vált ki Ljenobud és Seona településekből, a korabeli jugoszláv közigazgatásban ugyanis gyakori volt, hogy a gyorsan növekvő vagy földrajzilag összefüggő településrészeket külön statisztikai és igazgatási egységgé szervezték a helyi önkormányzati ügyintézés egyszerűsítése érdekében. Ezért addigi története megegyezik a két előd településével. A falu neve, Duboki Potok (azaz Mély patak), a falunak a vízfolyások mentén való fekvését tükrözi, amelyek elengedhetetlenek voltak a mezőgazdasági tevékenységek, például a növénytermesztés és az állattenyésztés fenntartásához az oszmán timar rendszer alatt.
A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság felbomlása 1991-ben felgyorsult, miután Szlovénia és Horvátország kikiáltotta függetlenségét, arra késztette Bosznia-Hercegovinát, hogy hasonló belső nyomással szembesüljön, miközben a vezetők körében a nacionalista retorika fokozódott. A boszniai szerbek, akik attól tartottak, hogy a bosnyákok által uralt független államban csak kisebbségi státuszuk lesz a Szerbiával való egyesülésre törekedtek, hogy egy összefüggő Nagy-Szerbiát alakítsanak ki. Bosznia 1992. március 3-án kiáltotta ki függetlenségét, amelyet az Európai Közösség április 6-án elismert.
A háború 1992 áprilisában tört ki, amikor a boszniai szerb paramilitárisok és a Jugoszláv Néphadsereg egyes egységei – amelyeket a Ratko Mladić parancsnoksága alatt a Szerb Köztársaság Hadserege (VRS) néven szerveztek át – összehangolt támadásokkal elfoglalták a bosnyák területek mintegy kétharmadát. 1992 tavaszán, miután a környező szerb erők megkísérelték ellenőrzés alá vonni a stratégiai útvonalakat, a térség gyorsan a frontvonalba került. 1992-ben a környékbeli szerb lakosságon is gyorsan végigsöpört az ébredő szerb nacionalizmus hulláma, akik gyalogos és páncéltörő fegyvereket kaptak és komoly veszélyt jelentettek a szomszédos bosnyák és horvát települések lakóira. A Srebrenik környéki terület a háború nagy részében a boszniai kormányhadsereg (ARBiH) ellenőrzése alatt maradt. Az olyan falvak, mint Duboki Potok, amelyek a főbb frontvonalaktól távol helyezkedtek el, korlátozott közvetlen harcokkal szembesültek, de a lakosság jelentős része a háború alatt is helyben maradt, bár a térségben menekültek is megjelentek. A faluból számos férfi csatlakozott a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság Hadseregéhez és több családot közvetlenül érintett a háború.
Oktatás Duboki Potoknak saját általános iskolája van. Az iskola a település központjában található, és nemcsak Duboki Potok, hanem több környező falu tanulóit is ellátja. Az iskola története viszonylag régre nyúlik vissza: Elődje a Seonában 1929-ben alapított népiskola volt. A mai központi iskola épületébe 1967-ben költözött az intézmény. Jelenleg hozzá tartoznak a seonai, ljenobudi, kugei és cagei tagiskolák is. Az iskola több mint egy egyszerű falusi iskola: rendszeresen rendeznek benne járási szintű matematika-, földrajz- és műszaki versenyeket, valamint kulturális és környezetvédelmi programokat. Érdekesség, hogy a Duboki Potok körzetéhez összesen 11 település tartozik, köztük Ljenobud és Seona is, amelyek történelmileg szorosan kapcsolódnak a faluhoz.
Nevezetességei A településen működik a Duboki Potok iszlám hitközség (džemat), amelynek központja egy nagy, modern mecset. Az építése a 2010-es években zajlott, és a mecsetet ünnepélyesen 2018. augusztus 19-én nyitották meg. A boszniai iszlám közösség vezetői mellett több ezer hívő vett részt az avatáson. A mecset kupolás kialakítású, magas fehér minarettel rendelkezik. A jelenlegi mecset egy korábbi, kisebb vallási központot váltott fel, és a település egyik legjelentősebb középülete. A 2013-as népszámlálás szerint a lakosság több mint 96%-a muszlim bosnyák volt.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:Tuzlai kanton települései