Kolesár András (Budapest, 1974. április 22. – Budapest, 2026. március 19.) térinformatikus.

Pasaréten született, szülei első gyermekeként. A Fillér utcai iskola után a Piarista gimnáziumban tanult, ahol már megmutatkozott informatika iránti kíváncsisága és tehetsége. Szülei kérésére a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre felvételizett, de később – 1996-ban – átiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetem földmérő és térinformatikus szakára, melyet 2002-ben fejezett be.

A hit fontos és meghatározó volt életében, későbbi feleségével is egy Taizéi imaórákhoz kapcsolódó egy hetes Taizéi elvonulás során találkozott, majd kötöttek házasságot 1998-ban. Öt gyermekük született. Kettejük életének meghatározó lelki támogatója volt Kozma Imre atya. 2001–2009 között Kolesár Pálferi atya atya beszédeit rögzítette, terjesztette, illetve hozta létre a palferi.hu weblapot is.

A 2020-as évektől a Mária utcai jezsuita templomban és a Mátyás-templom kórusának tagjaként énekelt felesége és gyakran gyermekei mellett, később a tabáni Szent Katalin-templom kórus újraalapítója.

Szakmai útja

Szakmai pályáját informatikai fejlesztőként kezdte, 1998-tól 2010-ig a Budapesti Fesztiválközpontnál volt fejlesztő, 2000-2002 között távközlési szektorban a Westel 900-nál.

Fokozatosan a térinformatika és a közösségi alapú digitális rendszerek váltak életében meghatározóvá. Dolgozott a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál (2009-2012), ezután 2013-ban a Földmérési és Távérzékelési Intézethez került, ahol annak átalakulása (Lechner Tudásközponttá, 2019) után is vezető térinformatikai szakértőként meghatározóvá vált számtalan szolgáltatás fejlesztése és üzemeltetése szempontjából.

Nyílt adatok és közösségi tartalom

Kolesár életében folyamatos szerepet játszottak a nyílt tartalmakra épülő online közösségek, a térinformatikához kapcsolódó adatok közösségi megosztása, csapatmunkájának biztosítása.

geocaching.hu

2001-től Kolesár alapító tagja és építője volt a magyarországi geocaching közösségnek, kialakítva a magyar közösség formáját, működését.

Ennek a közösségnek – a későbbi turistautak.hu térképpel kombinálva – tervezte meg, készítette el és üzemeltette saját, hazai informatikai rendszerét. Ebből a közösségből nőtt ki a hazai nyílt adatokra épülő térinformatikai közösségek számtalan tagja, valamint adta az alapját számos kirándulásra és GPS-ekre épülő közösségi eseménynek.

turistautak.hu

Mivel egyik hobbija a túrázás, szakmája pedig az informatika volt, megtalálta útját a túrázók közösségébe, ahol 2001-ben felmerült, hogy közösen gyűjtenének érdekes pontokat az akkor már elérhető GPS (jellemzően Garmin eszközök) eszközök segítségével. Ennek a közösségnek pár tagja közt volt Kolesár is, akinek térinformatikai és fejlesztői tapasztalata segített megtervezni egy olyan rendszert, mely bárki számára megoszthatóan egy közösség által készített térképet tudott adni, melyen az utak és az érdekes pontok szerepeltek.

2003. augusztus 30-án került a turistautak.hu („TuHu”) név bejegyzésre, mely mögött nagyrészt a Kolesár által tervezett és készített rendszer üzemelt (mely még 20 évvel készítése után is aktívan működik). Ez a rendszer a világon az elsők között volt az ingyen elérhető, közösségileg készített térképek között, és pár éven belül már etalonnak számított a turisták körében. Indulásától 2010-ig Kolesár (KJR felhasználónéven) a TuHu meghatározó tagja volt.

műemlékem.hu

Szintén törzstagja volt – részben az Örökségvédelmi Hivatali munkájához kapcsolódva – a műemlékem.hu közösségnek (2008-2010), melynek alap adatbázisát munkahelye, a tárhelyet és felhasználókat pedig a Geocaching Egyesület adta. Ennek struktúráját és rendszerét is ő tervezte, készítette el.

Ez a rendszer jelentős hatással volt a magyarországi örökségvédelem digitális fejlődésére, a sokszor hiányos vagy nehezen hozzáférhető nyilvántartások korszerű, térképi adatbázisba kerültek; egyben kapcsolatot teremtett a hivatalok és az érdeklődő közösség között.

OpenStreetMap

Az OpenStreetMap (OSM) nemzetközi közösség magyar része egyre bővült és 2009 végére már jelentős „konkurrenciát” képviselt a TuHu mellett. Mivel az OSM már a szabad licencek elveire épült (hasonlóan a Wikipédiához) a két projekt közötti adatáramlásnak jogi akadályai voltak. Részben ez, részben a technológiai kihívás volt az oka, hogy Kolesár 2009 szeptemberétől ismerkedni kezdett az OSM projekttel és bár a TuHu 2015-ben szintén szabad licenc mellett döntött, de ekkor már Kolesár térinformatikai tudását az OSM-ben kamatoztatta, emellett hamarosan törzstagja lett az OSM mögötti magyar közösségnek is.

Jelentős része volt abban, hogy a kormányzat által rendszeresen elkészített, országos lefedettségű ortofotók régebbi változatai (10 évnél régebbiek) 2012-től kezdve egy jogszabály erejénél fogva szabadon felhasználhatóvá váltak, így azokat nem csak az érdeklődők, de a szabad tartalmú térképeket készítő közösségek is tudják használni térképezési projektjeik során, és ezen nagy pontosságú légifényképekkel a szabadon elérhető adatok minősége jelentősen javult.

Folyamatos kíváncsisága rendszeresen új technológiák megismeréséhez, vagy gyakran azok létrehozására sarkallta. Nevéhez fűződik a cellavadász projekt, amiben a mobiltelefonos rádiótornyok térképezésére alkotott meg egy marék régi telefonból, néhány powerbank-ből meg fagylaltosdobozból készült adatgyűjtő rendszert; ő volt, aki számtalan eszköz tesztelése után a közösségnek átadta azt a tudást, amivel megfizethető, nagy pontosságú GPS (RTK, Real Time Kinetics) rendszereket tudtak használni; szintén hozzá kötődik a közösségi drónos ortofotók technológiájának kidolgozása (és számos település felmérése). Rendszeres előadója volt az OSM közösségi rendezvényeknek, ahol rendszerint egy új, közösség által is használható technológiát mutatott be.

Hivatkozások

Források Geocaching Egyesület, Turistautak.hu, OSM Magyarország Hivatalos életrajz

Kategória:1974-ben született személyek Kategória:2026-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar informatikusok Kategória:Budapesten született személyek