A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége röviden MKOSZ, angolul Hungarian Basketball Federation, a magyarországi kosárlabda országos sportági szakszövetsége. A szervezet 1942. november 15-én alakult önálló szövetségként; első elnökének Kuncze Gézát választották.
A szövetség a magyar kosárlabda hazai versenyrendszerének, válogatottjainak és szakmai-szervezeti működésének egyik központi intézménye. Hivatalos honlapján a férfi és női bajnokságokkal, csapatokkal, játékosokkal, válogatottakkal és a 3×3 kosárlabdával kapcsolatos információk is elérhetők.
A FIBA nemzeti szövetségi nyilvántartásában a magyar szövetség a FIBA európai régiójához tartozó szervezetként szerepel. A szövetség székhelye Budaörsön, a Liget utca 12. szám alatt található; elnöke Báder Márton, főtitkára Bodnár Péter.
Története A kosárlabda magyarországi elterjesztése Kuncze Géza testnevelő tanár nevéhez kötődik, aki 1912-ben, egy müncheni tanfolyamon ismerte meg a játék Németországban játszott, palánk nélküli változatát, a korbballt. Hazatérése után először kereskedelmi iskolákban, többek között a Mester utcai, a Vas utcai és a Wesselényi utcai iskolákban terjesztette a sportágat.
Az első magyar nyelvű kosárlabda-szabálykönyv 1921-ben jelent meg, németből fordítva. Az 1920-as években létrejöttek az első kosárlabda-szakosztályok, többek között a BSE, az FTC, a BEAC és az MTK keretében. A sportágat 1925-ben a Magyar Atlétikai Szövetség fogadta be, amelynek keretén belül megalakult a Kosárlabda Bizottság; a hattagú testület elnöke Kuncze Géza lett.
A magyar kosárlabdában az 1930-as évek elején kezdődött meg a hivatalos bajnoki rendszer kialakulása. Az első országos bajnokságokat 1931-ben és 1932-ben írták ki, majd 1933-ban a MASZ Kosárlabdajáték Bizottsága már tíz csapat részvételével rendezett hivatalos bajnokságot. Az első magyar bajnok a Közgazdaságtudományi Egyetemi Atlétikai Club, a KEAC lett.
Magyarországon 1933-ig elsősorban palánk nélküli kosárlabdát játszottak. A torinói főiskolai világbajnokságon szereplő magyar csapat ekkor ismerkedett meg a palánkos kosárlabdával, amely ezt követően Magyarországon is gyorsan elterjedt. A férfi válogatott 1935-ben részt vett az első, Genfben rendezett Európa-bajnokságon, a berlini olimpiai szereplésről azonban a magyar sportvezetés végül lemondott.
A sportág fejlődése az 1930-as évek végére szükségessé tette, hogy a kosárlabda kiváljon a Magyar Atlétikai Szövetség kereteiből. Az önálló Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége 1942. november 15-én alakult meg; első elnökévé egyhangúlag Kuncze Gézát választották. A Magyar Olimpiai Bizottság történeti összefoglalója szerint a sportágat önálló sportági szakszövetségi rangra 1942-ben emelték, az MKOSZ pedig 2012 novemberében ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját.
A második világháború alatt megalakult szövetség társadalmi munkában működő sportvezetőkre támaszkodott. A bajnokságok megszervezése, a versenykiírások elkészítése, a termek biztosítása és a játékvezető-küldések megszervezése is a szövetség feladatai közé tartozott. Ebben az időszakban alakultak ki a korszak meghatározó csapatai, például a BSZKRT, a BEAC, a BBTE, a MAFC, a TFSC és a VAC.
A háború utáni években az állami sportirányítás erősödése a kosárlabdára is hatással volt. Az egyesületi élet mellett egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a válogatott keretek, miközben több vidéki központban, például Székesfehérváron, Sopronban, Szegeden, Diósgyőrben és Pécsett is fejlődésnek indult a sportág.
A magyar kosárlabda egyik legsikeresebb időszaka az 1950-es évekre esett. A férfi válogatott 1946-ban bronzérmet, 1953-ban ezüstérmet, 1955-ben pedig aranyérmet szerzett az Európa-bajnokságon. Az 1955-ös, budapesti Európa-bajnokság döntőjében Magyarország a Szovjetuniót győzte le 82–68-ra. A női válogatott szintén jelentős nemzetközi eredményeket ért el: 1950-ben és 1956-ban Európa-bajnoki ezüstérmet, 1952-ben pedig bronzérmet szerzett.
A szövetség 1953-ban lett a Nemzetközi Kosárlabda-szövetség, a FIBA tagja. 1957-ben Hepp Ferenc lett a szövetség elnöke; a sportvezető a nemzetközi kosárlabdában is fontos szerepet töltött be, és 1981-ben beválasztották a springfieldi Basketball Hall of Fame-be.
A magyar női kosárlabda klubszinten is jelentős nemzetközi sikereket ért el. A BSE 1979-ben második lett a Bajnokcsapatok Európa Kupájában, a Ronchetti Kupát pedig 1983-ban a BSE, 1998-ban a soproni GySEV-Ringa nyerte meg. A pécsi és soproni klubok később az Euroliga négyes döntőjében is szerepeltek.
Szervezeti felépítése Az MKOSZ irányításában az elnökség, az ellenőrző bizottság, a szakbizottságok és a területi szervezeti egységek vesznek részt. A szövetség hivatalos oldala az elnökségi tagok mellett külön feltünteti az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait is.
A szövetség munkáját több szakbizottság segíti. A hivatalos felsorolásban többek között az Amatőr Bizottság, a Biztonsági Bizottság, az Etikai Bizottság, a Fegyelmi Bizottság, a Fellebbviteli Bizottság, a Fogyatékkal Élő Kosárlabdázók Bizottsága, a Játékvezetői Bizottság, a Minősítő Bizottság, a Szabályzat-előkészítő Bizottság, a Szakmai és Utánpótlás Bizottság, a Technikai Bizottság és a Versenybizottság is szerepel.
Az MKOSZ területi szervezeti rendszere vármegyei, illetve fővárosi kosárlabda-szövetségekre épül.
Versenyrendszer Az MKOSZ versenyrendszere felnőtt, utánpótlás-, egyetemi, kupasorozati és speciális szakági versenyekből áll: férfi NB I. A csoport, a férfi NB I. B csoport, a női NB I. A csoport, a női amatőr NB I., az NB II., a Magyar Kupa, a Hepp Kupa, az utánpótlás-bajnokságok, a Kenguru- és gyermekbajnokságok, a Kosárpalánta-program, az Ovi-Kosár Kupák, a MEFOB és a kerekesszékes bajnokság versenykiírásait.
A felnőtt bajnoki rendszer legmagasabb szintjét a férfi és a női NB I. A csoport jelenti. A szövetség hivatalos felületén a férfi és női menetrend, tabella, csapat- és játékosadatok külön menüpontokban érhetők el.
A szövetség versenyrendszerének része a 3×3 kosárlabda is. Az MKOSZ 3×3-as szakági oldala külön felületet működtet a 3×3 hírek, eredmények, dokumentumok és hazai sorozatok számára; ezek között szerepel a B33 Diákolimpia, a B33 Egyetemi Bajnokság, a 3×3 Felnőtt Bajnokság, a Streetball, a B33 Tour és a B33 U18 Országos Bajnokság is.
Válogatottak Az MKOSZ felügyelete alá tartoznak a magyar felnőtt és utánpótlás kosárlabda-válogatottak. A Hunbasket válogatotti felületén külön oldalon szerepel a felnőtt férfi és a felnőtt női válogatott, valamint az U20-as, U18-as és U16-os fiú- és leányválogatottak.
A felnőtt férfi válogatott hivatalos Hunbasket-oldala az aktuális keret mellett a mérkőzéseket, a tabellát, a stábot és a válogatottal kapcsolatos híreket is közli. A felnőtt női válogatott oldala hasonló szerkezetben ad híreket és válogatotti információkat; a 2025–2026-os idény hírei között a 2026-os női világbajnoksággal kapcsolatos információk is szerepelnek.
A FIBA hivatalos csapatprofilja Magyarországot európai tagságú nemzeti kosárlabda-szereplőként tartja nyilván, és külön rangsorolja a férfi, női, fiú és leány válogatottakat.
Nemzetközi kapcsolatok Az MKOSZ a nemzetközi kosárlabda-szervezetrendszerben a FIBA-hoz kapcsolódik. A FIBA nemzeti szövetségi adatlapja a magyar szövetséget Hungarian Basketball Federation néven tartja nyilván, regionális kapcsolódásként Európát jelöli meg, és a szövetség hivatalos honlapjaként a hunbasket.hu-t adja meg.
A magyar kosárlabda nemzetközi kapcsolatai a felnőtt és utánpótlás válogatottak szereplésén, a FIBA és FIBA Europe versenyrendszerében való részvételen, valamint a 3×3 szakág nemzetközi eseményein keresztül jelennek meg. Az MKOSZ 3×3-as oldala külön nemzetközi hírfelületet is működtet a szakág világversenyeiről és nemzetközi sorozatairól.
Jegyzetek
Kategória:Magyar kosárlabda Kategória:Magyarországi sportszövetségek