A Motown egy amerikai lemezkiadó, amely a Universal Music Group tulajdonában van. Berry Gordy Jr. alapította Tamla Records néven 1959. január 12‑én, majd 1960. április 14‑én Motown Record Corporation néven jegyezték be. A név a motor és a town szavak összevonása, amely idővel a Detroit városára használt becenév lett, az Egyesült Államok autóiparának központjára, ahol a Motown eredetileg működött.
A Motown létfontosságú szerepet játszott a népi kultúra populáris zenei faji integrációjában, mivel afroamerikai tulajdonú kiadóként ért el crossover sikereket a fehér közönség körében. Az 1960‑as években a Motown és fő leánykiadói (köztük a Gordy és a Soul) voltak a legjelentősebb képviselői annak a stílusnak, amely később Motown‑hangzás néven vált ismertté — ez egy olyan soulzenei irányzat, amelyet erősen befolyásolt a mainstream popzene, mind hangzásában, mind széles körű vonzerejében. A Motown volt a legsikeresebb soulzenei kiadó, 1988‑ban 61 millió dolláros nettó értékkel. 1960 és 1969 között 79 Motown‑dal jutott be a Billboard Hot 100 top tízes mezőnyébe.
1965 márciusában Berry Gordy és Dave Godin megállapodtak abban, hogy a Tamla Motown márkanevet licencelik a jövőbeli brit kiadásokhoz az EMI számára. Nem sokkal később — mivel a márkanév Berry Gordy tulajdonában volt — a Tamla Motown lett az elsődleges név, amelyet az Egyesült Államokon kívül használtak a nem‑EMI licencpartnerek esetében is.
1997‑ben az EMI megvásárolta a Motown katalógus jogainak 50%-át az európai újrakiadásokhoz, így a tulajdonjogot megosztotta a Polygrammal (ma Universal Music).
2013‑ban, az EMI Universal Music általi felvásárlásával a kiadó megszerezte a Motown régi katalógusának Európára vonatkozó fennmaradó jogainak többségét. A Warner, amely megvásárolta a korábbi EMI vállalatot, továbbra is minimális részesedéssel rendelkezik a Motown régi katalógusának jogaiból, főként az Egyesült Királyságban.
Az 1967-es detroiti zavargás után, valamint ugyanabban az évben a kulcsfontosságú dalszerző‑producer trió, a Holland–Dozier–Holland elvesztését követően (jogdíjviták miatt), Gordy Los Angelesbe, Kaliforniába költöztette a Motownt, amely ezt követően film- és televíziós produkciókkal is bővítette tevékenységét. A vállalat független maradt egészen 1988‑ig, amikor az MCA Records felvásárolta. 1993‑ban a PolyGram vásárolta meg a kiadót az MCA‑tól, majd a PolyGramot 1999‑ben az MCA jogutódja, a Universal Music Group szerezte meg.
A 2000‑es évek nagy részében a Motown New Yorkban működött, a UMG leányvállalatainak, a Universal Motown-nak és a Universal Motown Republic Groupnak a részeként. 2011 és 2014 között a Universal Music the Island Def Jam Music Group divíziójához tartozott. 2014‑ben azonban a UMG bejelentette az Island Def Jam megszüntetését, és a Motown visszaköltözött Los Angelesbe, hogy a Capitol Music Group alatt működjön, immár a Capitol Tower épületéből. 2018‑ban a Motownt beiktatták a Rhythm and Blues Music Hall of Fame tagjai közé, az ünnepséget a Charles H. Wright Múzeumban tartották. 2021‑ben a Motown kivált a Capitol Music Group alól, és ismét önálló kiadóvá vált. 2022. november 29‑én Ethiopia Habtemariam bejelentette, hogy lemond a Motown elnök‑vezérigazgatói posztjáról.
2023‑ban a Motown szerződött előadói közé tartoznak többek között a City Girls, Migos, Lil Baby, Lil Yachty, Smino, Vince Staples, YoungBoy Never Broke Again, valamint számos más hiphop‑ és R&B‑előadó.
Történet A Motown kezdete
Berry Gordy érdeklődése a lemezkiadás iránt akkor kezdődött, amikor megnyitotta a 3D Record Mart nevű lemezboltot Detroitban, Michigan államban — egy üzletet, ahol reményei szerint „megismertetheti a vásárlókkal a jazz szépségét”. Bár a bolt nem működött sokáig, Gordy zeneipari érdeklődése nem csökkent. Gyakran látogatta Detroit belvárosi éjszakai klubjait, és a Flame Show Barban találkozott Al Greennel (nem azonos a névrokon soulénekessel), aki a Pearl Music nevű zeneműkiadó tulajdonosa volt, és a detroiti zenész, Jackie Wilson képviselője.
Gordy hamarosan dalszerzői csoport tagja lett — nővérével, Gwen Gordyval és Billy Davisszel — akik Wilson számára írtak dalokat. 1957 augusztusában megjelent a „Reet Petite”, amely az első jelentős slágerük lett.Flory, p. 24. A következő tizennyolc hónapban Gordy további hat Wilson‑kislemez A‑oldal megírásában működött közre, köztük az 1958‑as csúcssikerű „Lonely Teardrops” című dalban. 1957 és 1958 között Gordy több mint száz felvételt írt vagy producerelt különböző előadók számára, testvéreivel — Annával, Gwennel és Roberttel — és más munkatársakkal, különféle kombinációkban.Flory, p. 25.
1957‑ben Gordy találkozott Smokey Robinsonnal, egy helyi, tizenhét éves énekessel, aki a Matadors nevű vokálharmónia‑együttes frontembere volt. Gordyt érdekelte az a doo-wop stílus, amelyben Robinson énekelt. 1958‑ban Gordy felvette a csoport „Got a Job” című dalát (válaszdalként a the Silhouettes „Get a Job” című slágerére), és kislemezként jelentette meg úgy, hogy a felvételt bérbe adta egy Detroiton kívüli, New York‑i székhelyű nagyobb kiadónak, az End Recordsnek. Ez a gyakorlat akkoriban általános volt a kisebb producerek körében.
A „Got a Job” volt Robinson együttesének — immár the Miracles néven — első kislemeze. Gordy több más felvételt is készített hasonló megállapodásokkal, legjelentősebben az United Artists Records kiadóval.Flory, p. 26.
1958‑ban Gordy megírta és producerelte a „Come to Me” című dalt Marv Johnson számára, a felvételt pedig Detroitban, az United Sound Systems stúdióban rögzítette. Mivel látta, hogy a dalnak komoly crossover‑potenciálja van, Gordy országos terjesztésre bérbe adta a felvételt az United Artists kiadónak, ugyanakkor helyi szinten saját induló kiadóján keresztül is megjelentette. A megállapodás teljesítéséhez Gordynak 800 dollárra volt szüksége, ezért arra kérte a családját, hogy kölcsönözzenek számára a közös családi megtakarítási alapból. Némi vita után a család beleegyezett, és 1959 januárjában a „Come to Me” regionálisan megjelent Gordy új Tamla kiadóján.Flory, p. 27. Gordy eredetileg Tammy Records néven akarta elnevezni a kiadót, a "Tammy" című sláger után, amelyet Debbie Reynolds tett népszerűvé az 1957‑es Tammy and the Bachelor című filmben, amelyben Reynolds is szerepelt. Amikor kiderült, hogy a név már foglalt, Berry a Tamla elnevezés mellett döntött. 1959 áprilisában Gordy és nővére, Gwen megalapították az Anna Records kiadót, amely 1959 és 1960 között mintegy két tucat kislemezt jelentetett meg. Ezek közül a legsikeresebb Barrett Strong „Money (That's What I Want)" című dala volt, amelyet Gordy és egy titkárnő, Janie Bradford írtak, és Gordy producerelt. Az Anna és a Tamla által helyben terjesztett dalok közül sokat országosan a Chess Records adott ki (néha Anna vagy Tamla logóval). Gordy kapcsolata a Chess kiadóval szorosabb együttműködéshez vezetett Harvey Fuquaval, aki Charlie Fuqua (az the Ink Spots tagja) unokaöccse volt. Harvey Fuqua később, 1961‑ben, feleségül vette Gwen Gordyt.Flory, p. 28.
1959 júniusában Gordy a kreatív önállóság felé törekedve megalapította a Jobete zeneműkiadót (Michigan államban jegyezték be). 1959 végéig több mint hetven dalra nyújtott be szerzői jogi kérelmet, köztük olyanokra, amelyeket a Miracles és Frances Burnett felvételeihez használtak, és amelyeket a Chess és a Coral Records számára adtak bérbe. A detroiti Michigan Chronicle Gordyt „független lemezproducerként” emlegette, mivel a város zenei életéhez való hozzájárulása egyre nagyobb figyelmet kapott. Ekkorra Gordy már a Jobete, a Tamla és a Rayber nevű dalszerzői vállalat elnöke volt.Flory, p. 29.
Ebben az időszakban Gordy különböző detroiti stúdiókban dolgozott felvételek és demók készítésén, de legjelentősebben az United Sound Systems stúdióval működött együtt, amelyet a város legjobb stúdiójának tartottak. A United Sound Systemsben való munka azonban pénzügyileg megterhelő volt, és nem minden projekthez bizonyult megfelelőnek, ezért Gordy úgy döntött, hogy költséghatékonyabb lenne egy saját létesítményt fenntartani.
1959 közepén megvásárolt egy fotóstúdiót a West Grand Boulevard 2648. szám alatt, és a földszintet felvételi stúdióvá és irodává alakította. Ettől kezdve Gordy már nem más előadóknak próbálta eladni dalait, és nem is külső cégeknek adta bérbe a felvételeket, hanem a Tamla és Motown kiadói neveket használta azok megjelentetésére, amelyeket ő maga írt és producerelt. 1960 áprilisában bejegyeztette a Motown Records vállalatot.Flory, p. 31.
Smokey Robinson a vállalat alelnöke lett (később pedig a lányát „Tamla”, a fiát pedig „Berry” névre keresztelte). A Gordy család több tagja — köztük apja, Berry Sr., valamint testvérei, Robert és George, illetve nővére, Esther — szintén kulcsszerepet kaptak a cégben. Az évtized közepére Gwen és Anna Gordy is csatlakozott a kiadóhoz adminisztratív pozíciókban. Gordy akkori partnere (és 1960 és 1964 között felesége), Raynoma Liles szintén meghatározó szerepet játszott a Motown korai időszakában: ő vezette a vállalat első vokálcsoportját, a The Rayber Voices‑t, és felügyelte a Jobete működését.
West Grand Boulevard
Az 1959‑ben Gordy által megvásárolt stúdió később a Motown Hitsville U.S.A. stúdiója lett. A telek hátsó részén található fotóstúdiót egy kis felvételi stúdióvá alakították át, a Gordy család pedig beköltözött a második emeleti lakóhelyiségekbe. Hét éven belül a Motown további hét szomszédos házat foglalt el:
Hitsville U.S.A., 1959 – (földszint) adminisztratív iroda, szalagtár, vezérlőhelyiség, A stúdió; (emelet) a Gordy család lakótere (1959–62), artists and repertoire részleg (1962–72) Jobete Music Company, Inc., 1961 – értékesítés, számlázás, követelések kezelése, szállítás és PR Berry Gordy Jr. Enterprise, 1962 – Berry Gordy Jr. és Esther Gordy Edwards irodái Pénzügyi osztály, 1965 – jogdíjak és bérszámfejtés Előadói személyiségfejlesztés, 1966 – Harvey Fuqua (az előadói fejlesztés vezetője és a színpadi produkciók producere), Maxine Powell (a Motown előadóinak megjelenését, viselkedését és társasági készségeit oktató tréner), Maurice King (vokáltréner, zenei igazgató és hangszerelő), Cholly Atkins (házi koreográfus), valamint próbatermek Két ház adminisztratív irodáknak, 1966 – értékesítés és marketing, utaztatás és logisztika, valamint keverés és maszterelés ITMI (International Talent Management Inc.) iroda, 1966 – menedzsment
A Motown 1966 végére több mint 450 alkalmazottat foglalkoztatott, és 20 millió dolláros bruttó bevételt ért el.
Detroit: 1959–1972
A korai Tamla/Motown előadók közé tartozott Mable John, Eddie Holland és Mary Wells. A „Shop Around”, a Miracles első R&B listavezető slágere, 1960‑ban a Billboard Hot 100 második helyéig jutott. Ez volt a Tamla első egymillió példányban elkelt lemeze. 1960. április 14‑én a Motown és a Tamla Records egyesült, és létrejött a Motown Record Corporation nevű új vállalat. Egy évvel később a the Marvelettes megszerezte a Tamla első amerikai listavezető slágerét a „Please Mr. Postman” című dallal. Az 1960‑as évek közepére a vállalat — olyan dalszerzők és producerek munkájának köszönhetően, mint Robinson, az A&R‑vezető William "Mickey" Stevenson, Brian Holland, Lamont Dozier és Norman Whitfield — a zeneipar egyik meghatározó erejévé vált.
1961 és 1971 között a Motown 110 Top 10-es slágert ért el. A Motown kiadó legnagyobb előadói ebben az időszakban a the Supremes (kezdetben Diana Ross közreműködésével), a Four Tops és a the Jackson 5 voltak, míg Stevie Wonder, Marvin Gaye, the Marvelettes és the Miracles a Tamla kiadónál értek el sikereket. A vállalat a Tamla és a Motown mellett több más kiadói nevet is működtetett. A harmadik kiadót, amelyet Gordy saját magáról nevezett el (eredetileg „Miracle” néven indult), olyan előadók használták, mint the Temptations, the Contours, Edwin Starr és Martha and the Vandellas. A negyedik kiadó, a V.I.P. olyan előadók felvételeit jelentette meg, mint the Velvelettes, the Spinners, the Monitors és Chris Clark.