Margitai, sámsoni és menyői Margitay Dezső (Újfehértó, 1838. április 26.Újfehértói református egyházközség keresztelési anyakönyve, 35/1840. – Rákoskeresztúr, 1898. június 7.)Rákoskeresztúri (Budapest XVII. kerület) állami halotti anyakönyv 62/1898. földbirtokos, ügyvéd, a Petőfi Társaság tagja.
Életútja
Apja Margitay Sámuel földbirtokos, ügyvéd és a megye táblabírája, nagy műveltségű férfi volt, akivel Kossuth Lajos, Kazinczy Gábor és a kor több jeles embere benső baráti viszonyban állott; anyja illésházi Illési Mária. Atyját kilenc éves korában elveszítette; fejlődésére anyja volt meghatározó befolyással. Eleinte a szülői háznál nevelték, később a debreceni kollégiumban, majd Sárospatakon tanult és a jogot is itt végezte. Az ügyvédi vizsgálatot 1864-ben letette és előbb Sáros-, majd Hajdú vármegyében, később a fővárosban ügyvéd volt s jogi és szépirodalmi dolgozatokkal foglalkozott. Írói fejlődésére nagy hatással volt édesanyjának a magyar irodalom iránti lelkesedése. A Jogtudományi Közlönyben írt cikkei Horváth Boldizsár igazságügyi miniszterrel közelebbi ismeretségbe juttatták. 1876-ban a Petőfi Társaság is tagjai közé választotta. Elhunyt a rákoskeresztúri nyaralójában 60 éves korában.
Költeményei, beszélyei és cikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Divatcsarnok (1861–62. elbeszélések), Hölgyfutár (1862-64. A forradalom camaeleonja, egy kép a lengyel forradalomből és beszélyek), Felvidék (1863-66. Vidéki lapvállalataink, költ. és beszélyek), Fővárosi Lapok (1864. beszély), Jogtudományi Közlöny (1870. Észrevételek a döntvények szerinti igazságszolgáltatáshoz, A birói kinevezések eszközlése körüli nézetek), Otthon (1875. A hol az akarat kezdődik és beszélyek), Petőfi-Társaság Lapja (1877-78. elbeszelések), Koszorú (1879-82. rajzok és elbeszélések), Petőfi-Társaság Évkönyve (1879. II. Róka koma, rajz), Pesti Hirlap (1889. 83., elb., 108–134. sz. Szemet szemért, regény); a Mátyás Diáknak is munkatársa volt.
Munkái
Humorisztikai kartácsok. Első lövés. Sárospatak, 1862. (Forster Rezsővel együtt.) Néhány szó helyzetünkről. Pest, 1867. Kalandor. Debreczen, 1873. Cserebogár. Énekes népszinmű öt felv. Budapest, 1875. (Nemzeti Szinház Könyvtára 81.) Őszi verőfény. Regény. Budapest, 1883. (Ism. Fővárosi Lapok 246. sz.) A gentry marad. Válasz Censor «Társadalmunk és nemzeti hivatásunk» cz. röpiratára. Budapest, 1885. Palkó vitéz. Regény. Budapest, 1886. (Ism. Nemzet 105. sz., Koszorú 11. sz.) Megölt lelkek. Regény. Budapest, 1886. (Egyetemes Regénytár II. 5. Ism. Bud. Szemle LVI, Fővárosi Lapok 313.) Törvénybakter. Regény a magyar népéletből. Budapest, 1893. A hivatal. Budapest, 1894. (Athenaeum Olvasótára II. 14. Ism. Kath. Szemle 1895. Hazánk 180. sz.) Illés gróf és Olga grófkisasszony. Elbeszélés. Budapest, 1895. (Filléres Könyvtár 8.) Tilos a páva. Elbeszélés. Budapest, 1899. (Filléres Könyvtár 56., 57.)
Kéziratban maradt jogi munkája: Igazságszolgáltatás a népképviseletben; a Végzet c. több kötetes regénye; színművei: A jó Isten, életkép dalokkal öt képben (először a Népszínházban 1881. október 5.), Az ezres bankó, eredeti népszínmű három felvonásban, zenéje Konti J. (1884. november 8. a Várszínházban), Az arany balta, népszínmű (Abonyi Gyulával, a városligeti színházban 1890. augusztus 28.), Czine mintye, három felvonás (a Népszínházban 1893. március 17.), Asszony nem számít, színmű, három felvonás (1892. február 20.); A névtelen, tragédia öt felvonásban (a kolozsvári színházban 1890. február 14.), Arje, Éva (ezek is színre kerültek a Czine Mintye, Az arany balta, és Ezres bankó színműveivel pályadíjat is nyert).
Jegyzetek
Források
További információk Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904. Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-. Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar írók Kategória:Újfehértóiak Kategória:1838-ban született személyek Kategória:1898-ban elhunyt személyek