A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány nevű közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (rövidítve: kekva) Áder János által 2016-ban létrehozott közfeladatot ellátó szervezet volt, amelynek deklarált célja volt a magyar társadalom környezeti és fenntarthatósági problémákkal szembeni érzékenységének növelése, illetve a helyi közösségek bevonása ezek megoldásába. Székhelye: 1126 Budapest, Ugocsa utca 4/b.
A Tisza-kormány döntése alapján az alapítvány 2026. augusztus 31-ével a többi hasonló (nem felsőoktatási) „kekvá”-kal együtt megszűnt.Vége a dalnak: az MCC-vel együtt több más kekva is megszűnik július 31-én, itt a lista (Hvg.hu, 2026-07-15 )
Szervezeti felépítése Az alapítvány ügyvezetését a kuratórium látja el. A kuratóriumi elnöke 2022-től Áder János, a kuratóriumi tagok pedig Martonyi János, Lázár János, Csepreghy Nándor és Vizi E. Szilveszter. A képviseletére Áder János és Csepreghy Nándor önállóan voltak jogosultak.
A munkaszervezetében szervezeti egységként működött a Kabinet, valamit az Operatív és projekt igazgatóság, de külön volt stratégiai igazgató, valamint sajtó és kommunikációs igazgatója is. A működésének ellenőrzését felügyelőbizottság látta el, vagyonellenőr és állandó könyvvizsgáló mellett.
Az alapítvány 25 főt foglalkozatott (2025-ben).
Létrehozása A Magyarországról kivándorolt Balázs Miklós elektromérnök 2013-ban Manchesterben elhunyt. A pénzét a hivatalban lévő köztársasági elnökre hagyományozta azzal, hogy az összeget fordítsa Magyarország népének javára. 2016 januárjában érkezett meg a 234 396 angol font és 66 penny egy ügyvédi letéti számlára. Áder János elmondása szerint azért döntöttek az alapítvány megalapítása mellett, mert úgy látták jónak, ha az összeget hosszú távon jó célra tudják felhasználni. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 2016. szeptember 22-én alakult, a font akkori árfolyamán történt átszámításával 83.803.976 Ft értékű alapítói vagyonnal. Az alapítványt a hagyaték összegből hozták létre.
Az alapító az akkori köztársasági elnök, Áder János, a kezdeti időszakban a kuratórium elnöke Martonyi János korábbi külügyminiszter, tagjai pedig Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke és Szűcs Gábor klímavédelmi szakértő voltak.
A szervezet 2022 márciustól közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány lett. Ekkor változások történtek, Martonyi János helyett Áder János lett a kuratórium elnöke, továbbá Lázár János, valamint Csepreghy Nándor is helyet kapott a kuratóriumban.
Az alapítvány célja, feladata Az alapítvány által közzétett adatok szerint azért került megalapításra, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem és a környezeti fenntarthatóság érdekében történő célok megvalósulásában közre tudjon működni.
A törvényben (Kekva tv. 1. mell. B) 4. pont) meghatározottak szerinti közfeladatok végez: támogatja a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek oktatását és fejlesztését támogatja a társadalom környezettudatosságának fejlesztését a környezetvédelem és a klímaváltozás vonatkozásában támogatja az egyének és a társadalom értékszemléletének, viselkedésének és és szokásainak megváltozását azért, hogy új szemléletmód és viszonyrendszer jöjjön létre a környezettel olyan közösségi programok támogatása, amelyek a klímaváltozás elleni fellépést helyezik előtérbe
Programok és projektek Az alapítvány által közzétett beszámolók szerint a természeti értékek megőrzése és az ahhoz kapcsolódó megoldások jelentették a fő törekvéseiket, az alapítvány pedig ezek fontosságára kívánta az emberek, köztük a gyerekek figyelmét felhívni különböző programok és kampányok által. Több szakmai projekt keretében programokat szerveztek, szakpolitikák támogatása mellett kockázati tőkebefektetéssel start-up vállalkozásokat finanszíroztak.
A Kék Bolygó Tőkealapok (Klímavédelmi Magántőkealap és a Víz Alap) alapvető célja az volt, hogy hozzájáruljanak a környezet-, klíma-, és vízvédelmi fenntarthatósági célok eléréséhez, elsősorban az ilyen területen működő cégeken keresztül a zöld energia, a körforgásos gazdaság, a zöld közlekedés, az okos városok és a vízvédelem témakörökben megjelenő innovatív fejlesztések által. A tőkealapok együttes jegyzett tőkéje 15,5 milliárd forint.
A .wave program célja a környezeti fenntarthatóságot támogató, közép-európai start-up-ok fejlesztése. A cégek részére tréninget nyújtottak, workshopokat rendeztek, a folyamat végén pedig befektetők előtt bemutatkozhattak egy rendezvényen. A mentorprogram keretében szakértők kerülhettek bevonásra. Kék Bolygó Start-Up Trambulin névvel indítottak egy start-up akcelerátor és mentorprogramot a tőkealap tevékenységéhez kapcsolódóan. 2020-ban a Hungarian Business Leaders Forummal közösen létrehozták a HBLF Kék Bolygó Klímavédelmi díjat, amivel olyan start-up vállalkozásokat díjaztak, amik fejlesztéseikkel hozzájárultak a klímavédelemhez.
Nemzetközi együttműködések keretében több projekt futott külföldi egyetemekkel és intézettekkel (Japán Fejlesztési Ügynökség, KEIO Egyetem, Japán, Pace Egyetem, New York, Kínai Tudományos Akadémia, Német Fejlesztési és Fenntarthatósági Intézet, Stockholmi Környezeti Tanulmányok Intézete, Groningeni Egyetem, Cambridge-i Egyetem és a Szerbiai Fenntartható Fejlődési Fórum)
Partnerség keretében több projektben vettek részt. 2024-ben indult a TEX-DAN projekt, amiben a körforgásos gazdaság megvalósulását támogatták a textil- és divatipari értékláncokban. A Twinning pályázat nyerteseként az észak-macedón hulladékgazdálkodási rendszer kialakítását vezette. A „SpongeCity” elnevezésű projektben 12 településnél vizsgálták a csapadékkal kapcsolatos technikákat. A GRANDIS (Green, digital, female-driven SMEs) programban is részt vettek, ahol azt vizsgálták, hogyan lehet erősíteni a nők szerepét a digitális átállás és a zöld technológiák alkalmazásának területén. A CIREVALC projektben a regionális értékláncokban az élelmiszer-, vendéglátó- és csomagolási ágazatokban történő körkörös gazdasági modellek bevezetése volt a cél. A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel együttműködve a közutak mentén növénytelepítés programot hajtottak végre. Továbbá kidolgozták 23 Megyei Jogú Város koordinált klímavédelmi fejlesztési programját.
A gyerekek és fiatalok részére készült programjaik között a Fenntarthatósági Témahét szervezése, illetve klímaelőadások voltak. Támogatták a Zöld Föld tankönyv és nevelési-oktatási programot. A középiskolások számára PET-mentes iskola programot indítottak, amelyben a kidobott műanyag palackok környezetre gyakorolt hatásaira és a vízzel való spórolásra hívták fel a figyelmet. Az Óvoda- és Iskolakert Program alkalmával a gyerekek iskolakertek gondozásával szereztek környezeti tapasztalatokat. Támogatták az Fiúról Apára Program elnevezésű programot, amiben csoportos játékokkal, rajzos és gyakorlati feladatokkal fejlesztették a gyerekek környezettudatosságát. Egyetemi hallgatók résére ösztöndíj és gyakornoki programot indítottak.
Több rendezvényt szerveztek, ezek között szerepelt többek között a „Planet Budapest 2023” Fenntarthatósági Expó és Élményprogram, a 2025-ben Veszprémben megtartott Nemzetközi Fotó- és Filmfesztivál, vagy a partnerekkel együttműködve Kaposváron a ‘Mentsd meg, használd újra’ tesztprojektet. Az „Ökoindustria 2021” egy környezetipari szakkiállítás volt. A „PET Kupa” program keretében egész évben rendezvényeket, hulladékszedési akciókat (például a Tisza folyónál), csapatépítő tréningeket szerveztek.
Könyvkiadói tevékenységet is végeztek (kiadványok: Juhász Árpád: Gyerekek a nagyvilágból, Kerry Emanuel: Amit a klímaváltozásról tudunk, Johan Rockström – Mattias Klum: Jólét bolygónk határain belül, Katie Patrick: Hogyan mentsük meg a világot, Gévai Csilla: Nagyon kék könyv, Naruhito japán császár: A vízi szállítás története – A világ vizei, Hope Jahren: A több története)
Gazdálkodása 2022. június 15-én Magyarország Kormánya 600 millió forint vagyoni (pénzbeli) hozzájárulást adott az alapítvány részére. Az összeget tőkegarantált befektetésekbe helyezték A kezdeti alapítói vagyonhoz képest a későbbiekben milliárdos nagyságrendű összegekkel gazdálkodott. A kormánytól 2018-ban 234 millió, 2019-ben 419 millió, 2020-ban pedig már egymilliárd forint közpénzt kapott. Az alapítvány több éven keresztül havi 2,7 millió forintért bérel egy 350 négyzetméteres, dunai panorámás irodát a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványának épületében. Idővel a foglalkoztatottak száma is nőtt (2019-ben 7 fő, 2020-ban már 23 alkalmazott). Az állami támogatásoknak köszönhetően 2021-ben megvásároltak egy 1500 négyzetméteres, 1,5 milliárd forint értékű villát a Pasaréti úton.
Az alapítvány bevételeit tekintve 2020-től is szinte kizáróan a vissza nem térítendő állami juttatásokra támaszkodott (ennek összege jellemzően évi 1 és 8 milliárd forint között volt). A működése során elhanyagolható volt a kiadói jog értékesítéséből származott árbevétele (2023-ban mindössze 19 ezer forint, korábban néhány millió vagy százezer forintot ért el), vagy az SZJA 1% felajánlásokból származott bevétel (2025-ben 57ezer Ft). 2025-ben (utolsó teljes működési évben) 13 681 millió forint értekben rendelkezett befektetett eszközzel, a pénzügyi eszköze pedig elérte a 15060 millió forintot (13 510 millió befektetett, és további 1 555 millió egyéb pénzállomány). 2025-ben összesen 4 941 millió forint bevétele volt, aminek túlnyomó részét a támogatások tették ki. A költségvetésből a költségek ellentételezésére 4.806.845 eFt (közel 5 milliárd forint) támogatást kapott.
Alapítványi cégek KBKB Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt. A Kék Bolygó Klímavédelmi Zrt-t az alapítvány 2019. június 12-én hozta létre, a környezetvédelemmel kapcsolatos oktatás kidolgozására. A cég 2021-ben kollektív portfóliókezelési tevékenységet kezdett és átvette a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap kezelését. Ekkor a neve KBKB Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt-re változott. A társaság alapkezelői feladatokat végez, a tőkealap futamideje 10 év, jegyzett tőkéje 10,5 milliárd forint.
KBKC Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft. Az alapítvány 2021. március 8-án alapította a céget, aminek feladata az ingatlanok üzemeltetése, bérbeadása.
Greendex Communications Kft Az alapítvány 2023. szeptember 19-én alapította a céget, aminek feladata greendex.hu portál üzemeltetése, illetve kommunikációs és média tevékenységek. Később az Alapítvány a cég feladatait átvette, majd a társaságot végelszámolták.
Kritika Az alapítvány tevékenységét és gazdálkodási helyzetét nagyban meghatározta a politikai háttere. Az alapítvány munkáját sok milliárd forint közpénzzel támogatta a kormány. A kormány közlése szerint, azért támogatták az alapítványt, mert kiemelten fontosnak tartották a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek oktatását és a társadalom környezettudatosságának fejlesztését.
A pénzkiadások és költekezések magas összege ellenére nem igazolt, hogy a kitűzött célokat sikerült elérni, vagy kellő mértékben elősegíteni. 2023-ban például a fenntarthatósági rendezvény megszervezése bruttó 1 milliárd 460 millió forintba került, amihez még gálaestet is tartottak.
Csepreghy Nándor korábban az alapítvány igazgatója volt. Amikor államtitkár lett, 2022-ben a szervezetnél az alapítvány kurátorként maradt. A teljes munkaidős államtitkári állása és fizetése mellett havonta nettó 2 millió forintot fizetett neki az alapítvány mint kuratóriumi tagnak.
Az alapítvány részére nyújtott állami támogatásokon túl az alapítványhoz kapcsolódó Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap részére is milliárdos összegekben történtek állami pénzek kifizetésre. 2020-ban és 2021-ben is csaknem 3 milliárd forint került át, majd 2022-ben már 5 milliárd forint nem visszatérítendő költségvetési támogatást került kiutalásra. Ezen összegek is közpénzből kerültek kifizetésre.