A mikrofehérje vagy mikroprotein (miP) kis fehérje, melyet kis nyitott leolvasási keret (sORF) kódol, ezért nevezik sORF-kódolt fehérjének (SEP) is. Ezek 1 doménes, de a többdoménesekkel rokon fehérjék. A mikrofehérjék a nagyobb fehérjéket poszttranszlációsan szabályozzák. A miRNS-ekkel analógok, és heterodimert alkotnak célpontjaikkal, domináns negatív hatást okozva. Állatokban és növényekben a mikrofehérjék számos biológiai folyamatot befolyásolnak. A célpontjaikat érintő domináns hatások miatt a biotechnológiában kutatják. Emberben a genetikai betegségekkel és a daganatokkal függnek össze, és peptideinnek nevezik. Történet Az első miP-t az 1990-es években fedezték fel egér-eritroidleukémia-sejtek cDNS-könyvtárában lévő hélix-gyűrű-hélix (HLH) transzkripciós faktorok génjei kutatása közben. A fehérje DNS-kötőfehérje-inhibitor (ID fehérje), és a transzkripciósfaktor-komplexet gátolta. Tömege 16 kDa, és 1 hélix-gyűrű-hélix (HLH) doménből áll. A mikrofehérje bHLH–HLH heterodimert alkot, mely a működő bHLH-homodimereket gátolja.
Az elsőként felfedezett növényi mikrofehérje a LITTLE ZIPPER (ZPR). A LITTLE ZIPPER leucincipzár-domént tartalmaz, de nincs DNS-kötéshez és transzkripcióaktiváláshoz szükséges doménje. Így a LITTLE ZIPPER az ID fehérjével analóg. Bár nem minden fehérje kicsi, 2011-ben e fehérjeosztályt mikrofehérjéknek nevezték a miRNS-ekhez hasonló negatív szabályzó hatásaik miatt.
Az ID vagy hozzá hasonló fehérjék minden állatban megtalálhatók. Növényi mikrofehérjék csak a zárvatermőkben vannak. Azonban a homeodomén három aminosavas körbővítő családba tartozó transzkripciós faktorai a mikrofehérjék célpontjai, és ezek állatokban, növényekben és gombákban állandósultak. Szerkezet A mikrofehérjék általában 1 doménesek. Aktív formájuk smORF-ról íródik át. A smORF-ok 100 kodonnál is kisebbek lehetnek. Azonban nem minden mikrofehérje kicsi, és a név a miRNS-ekkel analóg. Rövidségük ellenére korlátozott, de sokszínű struktúrahalmazba tartoznak (beleértve elsősorban az α-hélix- és transzmembrán hélixszerkezeteket), de sok jelölt rendezetlen. Röntgenkrisztallográfia, krioelektron-mikroszkópia és NMR útján kísérletileg megállapított mikrofehérje-szerkezetek egyaránt ismertek. Egy 44 mikrofehérje előrejelzett szerkezetét meghatározó számítógépes felmérés közel hasonló szerkezeti jellemzőket és kevés kismolekula-kötő helyet mutatott ki a vizsgált fehérjék közt. Mivel sok szerkezet- és rendezetlenség-előrejelzőt elsősorban hosszabb „klasszikus” fehérjéken tanítottak, a mikrofehérje-szerkezet és -rendezetlenség előrejelzésére speciális munkameneteket és óvintézkedéseket javasolt Eicholt 2026-ban. Funkció A mikrofehérjék elsősorban poszttranszlációs szabályzók. A mikrofehérjék a heterodimer, homodimer- és multimerkomplexek kialakítását gátolják. Ezenkívül bármilyen, működéséhez funkcionális dimert igénylő fehérjével kölcsönhathatnak. Elsődleges célpontjai a DNS-hez dimerként kötő transzkripciós faktorok. A mikrofehérjék e komplexeket homotipikus dimer létrehozásával szabályozzák, gátolva a fehérjekomplex működését. 2 miP-inhibíció-típus van, ezek a homo- és a heterotipikus. Homotipikus inhibíció során a mikrofehérjék hasonló fehérje-fehérje kölcsönhatású (PPI), heterotipikus inhibíció során a mikrofehérjék eltérő, de kompatibilis PPI doménnel lépnek kölcsönhatásba. Mindkét esetben a mikrofehérjék meggátolják a PPI domének normális fehérjével való kölcsönhatását. Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:Fehérjék