Az SM U 17A számozás előtt álló három betű (SM U) a német Seiner Majestät Unterseeboot rövidítése. Jelentése: Őfelsége Tengeralattjárója. a Német Császári Haditengerészet egyik tengeralattjárója volt az első világháború idején. A háború elején négy bevetést teljesített, és ez volt az első német tengeralattjáró, mely ellenséges kereskedelmi hajót süllyesztett el, a brit Glitra teherhajót a norvég partok közelében, 1914 októberében. Összesen 13 ellenséges kereskedelmi hajót süllyesztett el vagy ejtett zsákmányul, és a tevékenysége során haláleset nem történt.

Megépítése és szolgálatba helyezése Az U 17-et megtervezésekor kéthéjas szerkezettel nyílttengeri bevetésre szánták.Bodo Herzog: Deutsche U-Boote 1906–1966. Erlangen: Karl Müller Verlag, 1993, , 46. o.Eberhard Möller/Werner Brack: Enzyklopädie deutscher U-Boote Von 1904 bis zur Gegenwart, Motorbuch Verlag, Stuttgart 2002, , 27. o. Megépítését 1910. május 6-án rendelték meg a danzigi Kaiserliche Werft hajógyárnál. Eredetileg dízelmotorokkal tervezték ellátni, de ez a leszállítás nehézségei miatt meghiúsult.Ulf Kaack: Die deutschen U-Boote Die komplette Geschichte, GeraMond Verlag GmbH, München 2020, , 24–25. o. A vízre bocsátására 1912. április 16-án, szolgálatba állítására 1912. november 3-án került sor. Első parancsnoka Johannes Feldkirchner sorhajóhadnagy lett.Bodo Herzog: Deutsche U-Boote 1906–1966. Erlangen: Karl Müller Verlag, 1993, , 67. o.

Technikai jellemzők A „búvárnaszád” teljes hosszúsága , szélessége , merülése volt. Felemelkedve , alámerülve volt a vízkiszorítása. A fedélzetén 29 fő teljesített szolgálatot, köztük 4 tiszt. A felszínen való haladáshoz a hannoveri Körting által gyártott négy darab nyolchengeres, kétütemű petróleummotorral rendelkezett, melyek együttesen () teljesítményt adtak le. Víz alatt két, az AEG által gyártott Doppel-Modyn-villanymotorral tudott haladni, melyek együttes teljesítménye () volt. A felszínen 14,9 csomó, a víz alatt 9,5 csomó volt a végsebessége. A hatótávolsága tengeri mérföld volt a felszínen haladva, míg a víz alatt 5 csomóval haladva 75 tengeri mérföldet is képes volt megtenni. A legnagyobb merülési mélysége volt. A fő fegyverzetét négy torpedóvető cső (kettő az orrban, kettő a tatban beépítve) és az ezekhez való hat torpedó jelentette. 1917 végéig fel volt szerelve egy 3,7 cm űrméretű Hotchkiss-revolverágyúval, emellé 1915-ben egy 5 cm-es löveget kapott.

Bevetései Az U 17 az első világháború kezdetén a Kielben állomásozó I. tengeralattjáróflottillához tartozott. 1916. január 10-től a háború végéig kiképzési feladatokat látott el. A háború során 16 bevetést teljesített, melyek során 12 kereskedelmi hajót süllyesztett el űrtartalommal.Bodo Herzog: Deutsche U-Boote 1906–1966. Erlangen: Karl Müller Verlag, 1993, , 101. o.Bodo Herzog: Deutsche U-Boote 1906–1966. Erlangen: Karl Müller Verlag, 1993, , 123. o. Más források szerint mindössze 4 bevetése volt, és 11 hajót süllyesztett el, kettőt pedig zsákmányul ejtett – ezek együttesen -vel rendelkeztek. bélyegkép|bal|300px|A Glitra Az angol Glitra gőzhajó 1914. október 20-ai elfogása és elsüllyesztése a norvég partoknál volt az első olyan eset a háborúban, hogy egy tengeralattjáró kereskedelmi hajót süllyesztett el. A zsákmányjogban foglaltaknak megfelelően a hajót előbb megállásra szólították fel, és a legénységének megparancsolták, hogy hagyja el a hajót. Ezt követően megnyitották a fenékszelepeit, és a süllyedését a vízvonalra leadott lövésekkel gyorsították fel. A legénységét a norvég haditengerészet egyik hajója vette fel.Harald Bendert: U-Boote im Duell. 2. Auflage. E. S. Mittler und Sohn, Hamburg 2004, , 9. o.A Glitra ismertetése a wrecksite.eu oldalon

1915. március 2-án Hans Walther sorhajóhadnagy vette át a tengeralattjáró parancsnokságát. Irányítása alatt az U 17 1915. június 12-én üldözőbe vette és megtorpedózta a brit Desabla teherhajót a skót partoknál. A legénysége csónakokba tudott szállni, a hajót pedig az átszálló német különítmény süllyesztette el, miután egy torpedótalálat ellenére sem süllyedt el. Walther 1916. január 9-ig volt a parancsnoka, másnap az U 17-et áthelyezték a kiképzőflottillához.

1919. január 27-én az U 17-et Kielben a Kaiserliche Werft lebontotta. A préselt héjazatát 1920 elején a Stinnes AG-nek adták el.Bodo Herzog: Deutsche U-Boote 1906–1966. Erlangen: Karl Müller Verlag, 1993, , 88. o.

Táblázatok Elsüllyesztett/elfogott hajók DátumHajónévNemzetiségBRTSorsa*Áldozatok1914. október 20.Glitra40px866elsüllyesztve01915. június 12.Cocos40px85elsüllyesztve01915. június 12.Desabla40px6,047elsüllyesztve01915. június 18.Ailsa40px876elsüllyesztve01915. augusztus 8.Glenravel40px1,092elsüllyesztve01915. augusztus 8.Malmland40px3,676elsüllyesztve01915. augusztus 10.Utopia40px155elsüllyesztve01915. augusztus 14.Gloria40px130elsüllyesztve01915. augusztus 15.Götaland40px3,538zsákmányul ejtve01915. augusztus 15.Marie40px158elsüllyesztve01915. augusztus 16.Romulus40px819elsüllyesztve01915. augusztus 16.Tello40px1,218elsüllyesztve01915. október 24.Rumina40px1418zsákmányul ejtve0

Parancsnokai bélyegkép|jobb|300px|Johannes Feldkirchner sorhajóhadnagy + Az U 17 parancsnokai Név Rendfokozat Mettől Meddig Johannes Feldkirchner sorhajóhadnagy 1912. november 3. 1915. március 7. Hans Walther sorhajóhadnagy 1915. március 8. 1915. december 26. Hermann von Fischel sorhajóhadnagy 1915. december 27. 1916. március 28. Johannes Feldkirchner sorhajóhadnagy 1916. március 29. 1916. április 23. Walter Remy sorhajóhadnagy 1916. április 24. 1916. október 3. Karl Koopmann sorhajóhadnagy 1916. október 4. 1917. január 15. Max Eltester sorhajóhadnagy 1917. január 16. 1917. március 12. Kurt Heeseler sorhajóhadnagy 1917. március 13. 1917. május 5. Walther Telge sorhajóhadnagy 1917. május 6. 1917. július 28. Hans Beyersdorff sorhajóhadnagy 1917. július 29. 1917. december 14. Paul Pastuszyk korvettkapitány 1917. december 15. 1918. július 20.

Linkek

Megjegyzések

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Tengeralattjárók