{ "type": "FeatureCollection", "features": [
"type": "Feature", "properties": {}, "geometry": { "type": "LineString", "coordinates": [ [ 18.867437, 45.974945 ], [ 18.868237, 45.975989 ], [ 18.86823, 45.976051 ], [ 18.868179, 45.976083 ], [ 18.863187, 45.97801 ], [ 18.863151, 45.978069 ] ]
},
"type": "Feature", "properties": {}, "geometry": { "type": "LineString", "coordinates": [ [ 18.924387, 45.994077 ], [ 18.924611, 45.993356 ], [ 18.92464, 45.992884 ], [ 18.924746, 45.992183 ], [ 18.924684, 45.992148 ], [ 18.924341, 45.992145 ], [ 18.924243, 45.992143 ], [ 18.924129, 45.992147 ], [ 18.92383, 45.992102 ], [ 18.923579, 45.992022 ], [ 18.923527, 45.991972 ], [ 18.92355, 45.991916 ], [ 18.923627, 45.991785 ], [ 18.923701, 45.991539 ], [ 18.923807, 45.991167 ], [ 18.923838, 45.99104 ], [ 18.923864, 45.990886 ], [ 18.923861, 45.990783 ], [ 18.923858, 45.990747 ], [ 18.923757, 45.990649 ], [ 18.923668, 45.990613 ], [ 18.923466, 45.990577 ], [ 18.923159, 45.990531 ], [ 18.921774, 45.990519 ], [ 18.920989, 45.990518 ], [ 18.920285, 45.990395 ], [ 18.917902, 45.990444 ], [ 18.917809, 45.990447 ], [ 18.914193, 45.990047 ], [ 18.9123, 45.989771 ], [ 18.912015, 45.989678 ], [ 18.911757, 45.989635 ], [ 18.91146, 45.98968 ], [ 18.91109, 45.989807 ], [ 18.910787, 45.989924 ], [ 18.910558, 45.990041 ], [ 18.910128, 45.99041 ], [ 18.908986, 45.992053 ], [ 18.908757, 45.992357 ], [ 18.908598, 45.992507 ], [ 18.908325, 45.992811 ], [ 18.908031, 45.993235 ], [ 18.907901, 45.993338 ], [ 18.907206, 45.993493 ], [ 18.905749, 45.993736 ], [ 18.900704, 45.99459 ], [ 18.90056, 45.994638 ], [ 18.900476, 45.994696 ], [ 18.90046, 45.994749 ], [ 18.900462, 45.994845 ], [ 18.900507, 45.995132 ], [ 18.90076, 45.996905 ], [ 18.900845, 45.997407 ], [ 18.90104, 45.997974 ], [ 18.90144, 45.998945 ], [ 18.902111, 46.000038 ], [ 18.903304, 46.001989 ], [ 18.903492, 46.002303 ], [ 18.903579, 46.002472 ], [ 18.903599, 46.002547 ], [ 18.903591, 46.002579 ], [ 18.903563, 46.002603 ], [ 18.903506, 46.002637 ], [ 18.901016, 46.003398 ], [ 18.900502, 46.003512 ], [ 18.899725, 46.003656 ], [ 18.899392, 46.003718 ], [ 18.899099, 46.003783 ], [ 18.898119, 46.004029 ], [ 18.897518, 46.004769 ], [ 18.897529, 46.004811 ] ]
},
"type": "Feature", "properties": {}, "geometry": { "type": "LineString", "coordinates": [ [ 18.89801, 46.005767 ], [ 18.897529, 46.004811 ], [ 18.897467, 46.004802 ], [ 18.89593, 46.005377 ], [ 18.888009, 46.008533 ], [ 18.87857, 46.012261 ] ]
},
"type": "Feature", "properties": {}, "geometry": { "type": "LineString", "coordinates": [ [ 18.871743, 45.988781 ], [ 18.87169, 45.98876 ], [ 18.871651, 45.988757 ], [ 18.871593, 45.988763 ], [ 18.869883, 45.989471 ], [ 18.86678, 45.990635 ], [ 18.86672, 45.990637 ], [ 18.866651, 45.990629 ], [ 18.866593, 45.990592 ], [ 18.866554, 45.990536 ], [ 18.866537, 45.990482 ], [ 18.866582, 45.990423 ], [ 18.866661, 45.990376 ], [ 18.869308, 45.989335 ], [ 18.869443, 45.989319 ], [ 18.869574, 45.989351 ], [ 18.86969, 45.989394 ], [ 18.869801, 45.989418 ], [ 18.869925, 45.989447 ] ]
},
"type": "Feature", "properties": {}, "geometry": { "type": "LineString", "coordinates": [ [ 18.87967, 45.998733 ], [ 18.879557, 45.998714 ], [ 18.879475, 45.998717 ], [ 18.879338, 45.998732 ], [ 18.879224, 45.998781 ], [ 18.879078, 45.998924 ], [ 18.875412, 46.002006 ], [ 18.875435, 46.002052 ], [ 18.875966, 46.002723 ], [ 18.875954, 46.002762 ], [ 18.875937, 46.002807 ], [ 18.875892, 46.002846 ], [ 18.875003, 46.003473 ], [ 18.874918, 46.003487 ], [ 18.874817, 46.003516 ], [ 18.874319, 46.003832 ], [ 18.873206, 46.004612 ], [ 18.872972, 46.004722 ], [ 18.872209, 46.004938 ], [ 18.871231, 46.005339 ], [ 18.87052, 46.005775 ], [ 18.870404, 46.005813 ], [ 18.869235, 46.006123 ] ]
},
"type": "Feature", "properties": {}, "geometry": { "type": "LineString", "coordinates": [ [ 18.871743, 45.988781 ], [ 18.87169, 45.98876 ], [ 18.871651, 45.988757 ], [ 18.871593, 45.988763 ], [ 18.869883, 45.989471 ], [ 18.86678, 45.990635 ], [ 18.86672, 45.990637 ], [ 18.866651, 45.990629 ], [ 18.866593, 45.990592 ], [ 18.866554, 45.990536 ], [ 18.866537, 45.990482 ], [ 18.866582, 45.990423 ], [ 18.866661, 45.990376 ], [ 18.869308, 45.989335 ], [ 18.869443, 45.989319 ], [ 18.869574, 45.989351 ], [ 18.86969, 45.989394 ], [ 18.869801, 45.989418 ], [ 18.869925, 45.989447 ] ]
},
"type": "Feature", "properties": {}, "geometry": { "type": "LineString", "coordinates": [ [ 18.869231, 45.985642 ], [ 18.869165, 45.985613 ], [ 18.869108, 45.9856 ], [ 18.869024, 45.985603 ], [ 18.868952, 45.985621 ], [ 18.858812, 45.989807 ], [ 18.853808, 45.991746 ] ]
},
"type": "Feature", "properties": {}, "geometry": { "type": "LineString", "coordinates": [ [ 18.889894, 46.012856 ], [ 18.890344, 46.011846 ], [ 18.890354, 46.011826 ], [ 18.89036, 46.011806 ], [ 18.89035, 46.011781 ], [ 18.887934, 46.008672 ], [ 18.88789, 46.008649 ], [ 18.887783, 46.008625 ], [ 18.887665, 46.008598 ], [ 18.887599, 46.008563 ], [ 18.881035, 46.00031 ], [ 18.879535, 45.998577 ], [ 18.87176, 45.988801 ], [ 18.869218, 45.985635 ], [ 18.863119, 45.978042 ], [ 18.857086, 45.970546 ], [ 18.851759, 45.964019 ], [ 18.851675, 45.963948 ], [ 18.851541, 45.963867 ], [ 18.850146, 45.963451 ], [ 18.850018, 45.963456 ], [ 18.849902, 45.963481 ], [ 18.849782, 45.963521 ], [ 18.84575, 45.965039 ], [ 18.845582, 45.965043 ], [ 18.845482, 45.96503 ], [ 18.845377, 45.964952 ], [ 18.840774, 45.958703 ], [ 18.840384, 45.958143 ], [ 18.840143, 45.957849 ], [ 18.837816, 45.954978 ] ]
},
] } bélyegkép|253x253px|A nyomvonal egy 1950 áprilisában készült térképen, vékony lila vonallal kiemelve. A térképen a rácsvonalak köze 1000m-nek felel meg. Itt már nincs meg a kendertelep alatti, holtágakon átmenő kiágazás, ami az 1941-es térképen még szerepelt. A dávodi kisvasutat valamikor az 1920-as évek legelején kezdte kiépíteni a Pécsi egyházmegyéhez tartozó uradalom. Legfontosabb feladata és szerepe az volt, hogy az uradalomból származó mezőgazdasági terményeket (főként cukorrépa), halastavi halakat, kendergyári termékeket eljuttassa a dávodi vasútállomáshoz. Ahonnan azokat továbbszállították az ország belsejébe.
Története Sajnos a történelem viharaiban (második világháború, a Dávodot és Püspökpusztát is sújtó 1956-os jeges árvíz és az azt követő forradalom) a kisvasútra vonatkozó dokumentumok nagy része elveszett, így az építésének pontos kezdődátuma nem ismert. A rendelkezésre álló adatok szerint valamikor 1918 novembere és 1921 augusztusa között (a terület, Első Világháború utáni szerb megszállása idején) épült.
Az 1880-as években Dulánszky Nándor, pécsi püspök megkezdte a gazdasági modernizációt. Erdőirtást végeztek, szántóföldeket vetettek be, magtár és közigazgatási épületek épültek, valamint elkészült a kendergyár is. Ekkoriban nevezték el a szigeti részt Püspökpusztának. alt=Ajtó a kenderáztatóból (Dávod, 2026)|keret|bélyegkép|Ajtó a kenderáztató épületéből, még mindig használatban (Dávod, 2026) A környék kisvasútjaihoz hasonlóan fejlesztését, de akár létrejöttét is segítette, hogy a 20. század elejére jellemző módoknál (földutakon zötykölődő, állati erővel vont szekerek), gyorsabb, kiszámíthatóbb szállítást biztosított. Vasutat, de még egy kisvasutat megépíteni is, mindig is sok pénzbe került. A környékbeli kisvasutakhoz hasonlóan, ennek a létrejöttében is jelentős szerepe volt a Kaposvári cukorgyárnak. A cukorrépa felszedésének optimális időszaka (amikor a legtöbb cukrot lehet kivonni belőle) ugyanis viszonylag szűk. Emellett a cukorgyártás egyik energiaigényes lépésében, a répaszeleteket meleg vízben áztatják, majd ezt az oldatot főzéssel sűrítik be. Akkor tud optimálisan (legnagyobb haszonnal) működni a gyár, ha folyamatosan dolgozhat (nem kell a leállás után az áztató és főző medencéket, tartályokat újra felfűteni). A gyárnak tehát erős üzleti érdeke volt, hogy szezonban minél gyorsabban beérkezhessen az alapanyag, ezért fektetett be a kisvasutakba, a dávodiba is.
A másik tényező, ami a kisvasút létrejöttét segítette, hogy már 1912-ben megindult a Baja–Bezdán–Apatin–Szond helyi érdekű vasútvonal. A dávodi vasútállomásig kiágazást építettek hozzá a kisvasút nyomvonalán. Ez a kiágazás szinte a Ferenc-csatorna hídjáról indult a szomszédos kendergyárból. Dokumentumok híján csak feltételezhetjük, hogy a kisvasút az első időkben csak a püspökpusztai gazdasági egységeket kötötte össze, majd a cukorgyár támogatásával épült ki a vasútállomásig tartó, hosszabb szakasz. A tervekről így ír a Kiskunhalas Helyi Értesítője lap 1924 június 18-ai számában:
Az első világháború utáni nagy területvesztés és gazdasági visszaesés nem kedvezett a nagy befektetéseknek és az azt követő Nagy gazdasági világválság sem.
Az uradalmat (és a cukorgyárat is) államosították, ennek részeként pedig a kisvasutat is 1949-ben. Bár 1954-ben még készítettek hozzá egy állami fejlesztési tervet, ez a fejlesztés nem következett be (a MÁV levéltárban a terv dokumentumai, sajnos már nincsenek meg).
A kisvasút hanyatlásnak indult, egyre kisebb szakaszait használták, lassan elsorvadt és végül felszámolták. A vágányokat felszedték, a hozzá tartozó épületeket elbontották (a munkát elvégzők fizetsége részben, vagy teljesen az általuk kibontott ajtó, ablak, tégla volt).
A kisvasút kiágazásai, állomásai Viszonylag kicsi volt a vasútvonalban a szintkülönbség, ezért egyetlen ló által vontatott szerelvénye több, kéttengelyű pőrekocsiból állt. A hálózat lényegében két, egymást metsző nagyobb vonalból áll, a hosszabbikról kisebb kiágazásokkal.
A Ferenc-csatorna hídján át, a falut megkerülve, Dávod vasútállomásig vitt az egyik, a rövidebbik. Ebben volt összességében egy alig 10 méteres emelkedés, de ez egy több kilométeres szakaszon oszlott el (talán ezért is tették bele a nagy kerülőt).
A másik, hosszabb vonal a kisvasút bázisállomásától (Püspökpuszta, Major) a Feketeerdőig tartott, amely egy jókora szakaszán a Ferenc-csatornával párhuzamosan haladt. A legészakibb részén, kis ferde szakasz végén volt a Major, a lovak és a kisvasút dolgozóinak szálláshelye.
Délnyugat felé haladva, a vonal egy derékszögű kereszteződéshez ért. Kelet felé a kendergyár volt, ide ment ez az ág, a mostani Béke téren átlósan áthaladva. A Kendergyárból ennek folytatása ment ki a vasútállomásig. Nyugatra egy kisebb, egyenes kiágazás indult az akkor még létező holtág hídján át és végződött egy másik holtág felett átvezető hídnál.
A következő kiágazás a halastavak mellett elhaladva a Földvári-tóhoz (Tóház) vitt.
Tovább haladva a vonalon, a kenderáztatóhoz (Kendertelep) vitt egy kisebb, visszakanyarodó hurokban végződő kiágazás.
Ezt követte egy egyenes kiágazás, ami egy akkor még létező holtág hídjához vitt.
A legutolsó, kisebb ívben végződő kiágazás az akkor még létező és működő általános iskolához (Újmajor) vitt.
A vonal legvégén a Feketeerdő volt (a korabeli térkép szerint) egy kisebb épülettel.
A kiágazások valószínűleg azért tartottak a hidakig, mert az árkok illetve holtágak jelentette útakadályokat még éppen áthidalták. A vágányokat azonban, szükség esetén (például a földek őszi trágyázása) könnyen meg lehetett hosszabbítani ideiglenesen lefektetett szakaszokkal. Ezért csak annyi vágányt fektettek le állandóra, ami feltétlen szükséges volt. Az ideiglenes vágányok kirakásával egy jóval nagyobb területet lefedő hálózat állt rendelkezésre, összességében sokkal kisebb költséggel.