Camillo Ruini (Sassuolo, 1931. február 19. – Róma, 2026. június 16.) a katolikus egyház olasz prelátusa, akit 1991-ben bíborossá kreáltak. Akkortól 2007-ig az Olasz Püspöki Konferencia elnöke, 2008-ig pedig a Római Egyházmegye általános helynöke volt.
Ruini nagyon aktív volt az egyház szóvivőjeként, és egyike volt azon egyházi tisztségviselőknek, akik a leggyakrabban szerepeltek az olasz televízióban, újságokban és magazinokban.
Élete Emilia-Romagna régióban született. A római Gregoriana Pápai Egyetemen filozófiából és teológiából licenciátusi diplomát szerzett. 1954. december 8-án Luigi Traglia érsek szentelte pappá. 1957 és 1968 között filozófiát tanított az Emilia Romagna-i egyházmegyei szemináriumban. 1958 és 1966 között egyetemi hallgatók káplánjaként, 1966 és 1970 között pedig az Actio Cattolica küldöttjeként szolgált. 1968 és 1986 között dogmatikus teológiát tanított a Modena–Reggio Emilia–Carpi-Guastalla-i Studio Teologico Interdiocesanóban, ahol 1968 és 1977 között igazgató is volt.
1983. május 16-án II. János Pál pápa Reggio Emilia segédpüspökévé és Nefta címzetes püspökévé nevezte ki. Június 29-én Gilberto Baroni püspök szentelte fel püspökké. Az Előkészítő Bizottság alelnökeként hozzájárult a Loretói Egyházi Konvent (1985) megvalósításához, amely az 1960-as és 1970-es évek nehéz kapcsolatát követően az egyház és az olasz társadalom közötti párbeszéd viszonylatának egyik referenciapontjává vált. 1986 júniusában János Pál pápa az Olasz Püspöki Konferencia főtitkárává nevezte ki. 1988 és 2011 között a Püspöki Kongregáció tanácsadója volt.
1991. január 17-én Ruinit a pápa a Római Egyházmegye segédpüspökévé és általános helynökévé nevezte ki. 1991. március 7-én II. János Pál pápa az Olasz Püspöki Konferencia elnökévé nevezte ki 2007. március 7-i lemondásáig. 1991. június 28-án a Sant'Agnese fuori le mura bíboros-papjává nevezték ki, majd 1991. július 1-jén a Római Egyházmegye általános helynökévé és a Lateráni Bazilika főpapjává nevezték ki. Emellett a Lateráni Egyetem és a II. János Pál Pápai Házasság- és Családtudományi Intézet nagykancellárja is volt.
1992. december 29-én Ruini a Peregrinatio ad Petri Sedem elnöke lett, mely a római zarándoklatokat népszerűsíti. Ezt a tisztséget 1996. május 2-ig töltötte be. Tagja volt a Püspöki Kongregációnak, a Laikusok Pápai Tanácsának, a Szentszék Vagyoni Igazgatóságának és a Szentszék Szervezeti és Gazdasági Ügyeit Tanulmányozó Bíborosi Tanácsnak is. Ruini egyike volt azoknak a bíboros választóknak, akik részt vettek a 2005-ös pápai konklávén, amely XVI. Benedek pápát megválasztotta.
2010. március 17-én a Vatikán bizottságot hozott létre, hogy kivizsgálja a bosznia-hercegovinai Medjugorje jelenéseit, ahol hat fiatal azt állította, hogy az 1980-as évek eleje óta Szűz Mária-látomásaik vannak. Ruini volt a bizottság elnöke. 2014 januárjában a bizottság benyújtotta megállapításait a Hittani Kongregációnak.
Politika Ruinit társadalmi és politikai konzervatívnak tartották, aki közel állt II. János Pál és XVI. Benedek pápák álláspontjához. Nagyon aktív volt a tömegmédiában, és az egyház legerősebb szószólója volt a 2005 tavaszi népszavazás ellen, amely az olaszországi mesterséges megtermékenyítés jogi korlátozásainak liberalizációját célozta. Hozzászólt az 1999-es franciaországi, azonos vagy ellentétes nemű, nem házas párokra vonatkozó szolidaritási egyezmény (Pacte civil de solidarité) kérdéséhez. 2007-ben az olasz szenátusban törvényjavaslatot nyújtott be a bejegyzett élettársi kapcsolatokról. A püspöki konferencia ellenezte a javaslatot.
Nyugalomba vonulása és halála 2007. március 7-én XVI. Benedek pápa Angelo Bagnasco érseket nevezte ki Ruini utódjának az Olasz Püspöki Konferencia elnökévé. Ruini lemondását egyéb tisztségeiről XVI. Benedek pápa 2008. június 27-én elfogadta, beleértve a Római Egyházmegye általános helynöki tisztségéről való lemondását is, amelyben Agostino Vallini bíboros váltotta fel. 2013. június 21-től Ruini a Ratzinger Alapítvány Tudományos Bizottságának elnökeként szolgált.
Ruinit több mint egy hétre kórházba utalták 2024 júliusában, pacemakert ültettek be szívizom-iszkémiája kezelésére. 2026 májusában Ruinit „kritikus állapotban” jelentették, otthonában kapott ellátást és oxigénpótlást.
Ruini 2026. június 16-án, 95 éves korában hunyt el Rómában. Gyászmiséjét a Szent Péter-bazilika székoltáránál 2026. június 18-án XIV. Leó pápa pontifikálta. A második temetési szertartást 2026. június 19-én Reggio Emiliában tartották, ahol eltemették.
Jegyzetek
Fordítás
Források
Kategória:1931-ben született személyek Kategória:2026-ban elhunyt személyek Kategória:Lapok ellenőrizetlen fordításokkal