A bostoni fojtogató (The Boston Strangler) egy 1968-ban bemutatott amerikai bűnügyi filmdráma, pszichothriller Richard Fleischer rendezésében, Tony Curtis, Henry Fonda és George Kennedy főszereplésével. A forgatókönyv Gerold Frank 1966-ban megjelent The Boston Strangler című regényén alapján készült.

Frank regénye részben a „bostoni fojtogató” néven elhíresült gyilkosságsorozat egyik korai irodalmi feldogozása. A valós bűneseteket az 1960-as évek elején követték el Bostonban és környékén. Egy vagy több ismeretlen személy legalább tizenhárom lányt és asszonyt gyilkolt meg otthonában. A nyomozók hosszú és javarészt eredménytelen nyomozás után eljutottak egy Albert DeSalvo (1931–1973) nevű személyhez, akit más erőszakos bűncselekmények miatt letartóztattak. DeSalvo magára vállalta a gyilkosságok elkövetését, el is ítélték. Később – 1973-ban, öt évvel a film mozikba kerülése után – megölték cellájában. A fojtogató valódi személyazonossága a mai napig elemzések és viták tárgya. A regény és a film igen lazán kezeli az ekkor még börtönben ülő DeSalvo történetét, akinél a valóságban sohasem diagnosztizáltak disszociatív identitást, sem más hasonló elmezavart.

Cselekmény 1962 júniusában Bostonban néhány héten belül három hasonló gyilkosság történik: idős nőket saját otthonukban megfojtva találnak, megalázó testtartásban kiterítve. Az áldozatok maguk engedték be lakásukba az elkövetőt. A bostoni rendőrség arra a következtetésre jut, hogy magányos sorozatgyilkossal van dolguk, akit a sajtó hamarosan a „bostoni fojtogatónak” kezd nevezni. Az év folyamán további hasonló gyilkosságok történnek Boston környékén is, ekkor Edward W. Brooke, Massachusetts állam főügyésze a nyomozó hatóságok koordinálására egy külön irodát hoz létre, a „Strangler Bureau”-t. Élére John S. Bottomly jogtudóst és pszichológust nevezi ki, aki csak hosszú rábeszélés után vállalja el a nehéz megbízatást. A nyomozók számos olyan gyanúsítottat hallgatnak ki, akiket korábban nők zaklatása vagy bántalmazása miatt vontak eljárás alá, de mindegyiküket elengedik, miután a vizsgálat tisztázta őket.

A rendőrség közleményben figyelmezteti a lakosságot, hogy egyedül élő nők ne engedjenek idegent a lakásukba, ennek ellenére a fojtogató gyilkosságai tovább folytatódnak. A rendőrség nem jut előre. Az elkeseredett Bottomly egy Peter Hurkos nevű látnokhoz fordul, aki a gyilkosság helyszínén talált tárgyakat megvizsgálva megérzéseket és következtetéseket ad a gyilkos profiljáról és gondolkodásmódjáról. Hukos látomásai alapján a nyomozók eljutnak egy Eugene T. O’Rourke nevű, pszichésen terhelt férfihoz, aki súlyosan szadomazochista és bántalmazza partnereit. Elfogják, pszichiátriai megfigyelés alá helyezik, de semmi sem utal arra, hogy köze lenne bármilyen gyilkossághoz. Eközben újabb „fojtogató” gyilkosság történik, O’Rourke-ot tisztázzák és kiengedik.

1963. november 25-én a Bostonban élő Albert DeSalvo a feleségével, Irmgarddal és gyermekeivel együtt a John F. Kennedy temetéséről szóló televíziós közvetítést nézi. A férfi egyszerre feláll, családját a tévé előtt hagyva eltávozik, azzal az ürüggyel, hogy dolgozni kell mennie. Egy másik házban végignézi a névtáblákat, becsönget Dianne Cluny lakásába, vízvezeték-szerelőként mutatkozik be, akit az épület gondnoka küldött ki. Az egyedül élő nő beengedi, DeSalvo megtámadja, letépi ruháit és az ágyhoz kötözi. Miközben legyűri a védekező nőt, DeSalvo meglátja magát a tükörben. Visszahőköl, áldozata kiszabadul szorításából és beleharap támadója kezébe. DeSalvo elmenekül. Egy másik nő lakásába hatol be, de annak férje otthon van és üldözőbe veszi az utcára rohanó betörőt. DeSalvo majdnem egérutat nyer, de egy rendőrjárőr elfogja és előállítja.

Az őrszobán betöréssel és magánlaksértéssel gyanúsítják. DeSalvo zavaros, összefüggéstelen válaszokat ad. Megállapítják, hogy nincs kihallgatható állapotban, ezért pszichiátriai megfigyelésre beutalják egy kórházba. Teljesen véletlenül ugyanebben a kórházba hozták a korábbi támadást túlélő, sebesült Dianne Clunyt, akit Bottomly és Phil DiNatale nyomozók éppen meglátogattak és kihallgattak. A sokkos állapotban lévő nőtől csak annyit tudnak meg, hogy megharapta támadója kezét, de annak arcvonásaira nem emlékszik. A Dianne-tól távozó nyomozók együtt szállnak be a liftbe DeSalvóval és őrével. Látva a a férfi kezén a harapásból eredő sebet, a két nyomozó azonnal hivatalosan meggyanúsítja DeSalvót a bostoni fojtogatások elkövetésével.

A szokásos kihallgatási módszerek nem hoznak eredményt. Dr. Nagy, a kezelő pszichiáter úgy véli, DeSalvo tudathasadásban szenved. Két személyisége van, melyek nem tudnak egymásról. „Normális” személyisége képzelt emlékképeket gyárt és ezekkel fedi el a „fojtogató” személyiség által elkövetett gyilkosságok emlékképeit. Az orvos szerint lehetséges lenne DeSalvót szembesíteni az általa elkövetett, tényszerű tettekkel, de ez olyan sokkot idézne elő benne, hogy katatóniás állapotba süllyedne, végleg kizárva magát a külvilágból. Bottomly attól tart, hogy DeSalvóra nem tudják rábizonyítani a bűncselekményeket, akkor a gyanúsított némi kórházi kezelés után szabadlábra kerülhet. Kifejezi álláspontját, hogy ha a tettest nem lehet elítélni, akkor a katatóniás állapotba juttatás is jó megoldás.

Bottomly engedélyt szerez, hogy ismét kihallgathassa DeSalvót. A gyanúsított védelmét ellátó jogász ragaszkodik ahhoz a korlátozáshoz, hogy a kihallgatáson elhangzó bármilyen információ nem képezhet a bíróság által „befogadható bizonyítékot” (admissible evidence). Hosszadalmas kihallgatások során keresztül Bottomly végül sikeresen felfedi DeSalvo rejtett „fojtogató” személyiségét, és szembesíti normál énjével. DeSalvót akkora sokk éri, hogy véglegesen katatóniás állapotba zárkózik.

Szereplők Szerep SzínészSzereposztás az IMDb.com szerint Magyar hangja(1. szinkron, 1970) Albert DeSalvo Tony Curtis Kálmán György John S. Bottomly jogász, irodavezető Henry Fonda Benkő Gyula Phil DiNatale nyomozó George Kennedy Basilides Zoltán Julian Sashnick helyettes főállamügyész Mike Kellin Turgonyi Pál Terence Huntley Hurd Hatfield Bárdy György Frank McAfee nyomozó Murray Hamilton Szabó Gyula John Asgeirsson Jeff Corey Gera Zoltán Dianne Cluny, túlélő áldozat Sally Kellerman Domján Edit Edward W. Brooke főállamügyész William Marshall Somogyvári Rudolf Peter Hurkos látnok George Voskovec Gáti József Mary Bottomly Leora Dana Bánki Zsuzsa Irmgard DeSalvo, Albert felesége Carolyn Conwell Törőcsik Mari Cloe Jeanne Cooper Schubert Éva Dr. Nagy pszichiáter Austin Willis Egri István Bobbie Eden Lara Lindsay Lyonel Brumley George Furth Zenthe Ferenc Ed Willis rendőr százados Richard X. Slattery Mádi Szabó Gábor Eugene T. O’Rourke gyanúsított William Hickey Sztankay István Ellen Ridgeway Eve Collyer Lukács Margit Alice Oakville Gwyda Donhowe Vajay Erzsi Phil Lisi nyomozó őrmester James Brolin Lőte Attila

Gyártás John S. Bottomly jogászprofesszort Henry Fonda, a vezető Phil DiNatale bostoni rendőrnyomozót George Kennedy alakítja. Dianne Cluny, akit Sally Kellerman játszik, több valós személyből, a fojtogató életben maradt áldozatainak személyiségjegyeiből összegyúrt karakter.

Háttér A film egy négyes sorozat harmadik darabja. 1955–1971 között Richard Fleischer rendező négy olyan bűnügyi filmet forgatott, melyek hírhedt, valóban megtörtént gyilkossági eseteket és azok nyomozását mesélik el: 1955: The Girl in the Red Velvet Swing, amely Harry Kendall Thaw történetén alapul, akit egy 1906-ban nyilvánosan elkövetett gyilkosság ellenére felmentettek, elmebetegség indokával. (Főszereplők: Ray Milland, Joan Collins) 1959: Compulsion, amely Leopold és Loeb-ügyet mutatja be. A két jómódú fiatalember 1924-ben Chicagóban előre kitervelten megölt egy fiút, csak hogy kipróbálják a „tökéletes gyilkosságot”. Életfogytiglant kaptak. (Főszereplők: Orson Welles, Dean Stockwell) 1968: A bostoni fojtogató (The Boston Stragler), amely a gyilkosságokat magára vállaló, frissen elítélt Albert DeSalvo kortárs történetének egy erősen fiktív változatát mondja el. Öt évvel a film megjelenése után, 1973-ban DeSalvót megölték cellájában. A későbbi évtizedekben további adatok kerültek elő, melyek alapján újabb elméletek és fikciós művek születtek. 1971: Rillington Place 10 (10 Rillington Place), amely John Christie angol sorozatgyilkos és erőszaktevő történetét meséli el, aki az 1940-es években ebben a londoni házban gyilkolta sorra áldozatait. Igazságszolgáltatási hibák miatt sokáig folytathatta bűntetteit, végül 1953-ban elítélték és felakasztották. (Főszereplők: Richard Attenborough, Judy Geeson, John Hurt)

Díjak, elismerések Szervezet Kategória Jelölt Eredmény American Cinema Editors Awards a legjobb mozifilm-vágásnak filmdrámában Marion Rothman Golden Globe-díj a legjobb férfi főszereplőnek filmdrámában Tony Curtis Edgar Allan Poe-díj a legjobb mozifilmes forgatókönyvnek Edward Anhalt

Jegyzetek

További információ

Kategória:1968 filmjei Kategória:Amerikai filmdrámák Kategória:Amerikai bűnügyi filmek Kategória:Az Amerikai Egyesült Államokban játszódó filmek Kategória:20th Century Fox-filmek Kategória:MOKÉP-filmek