Šićki Brod település Bosznia-Hercegovinában, a Tuzlai kantonban, Tuzla községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzla központjától légvonalban 7, közúton 8 km-re nyugat-délnyugatra, a Majevica-hegység lábánál, a Jala-folyó és a Mramorski-patak összefolyásánál, 200-250 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/tuzla_11/tz_11.html Topografska karta Tuzla 426-3-3 A falu Tuzla város területének nyugati, enyhén dombos részén, a Tuzla-Doboj főút mentén fekszik. A település Tuzla elővárosának számít.
Éghajlata A település éghajlata mérsékelten kontinentális. Az éghajlatot összhangban a Tuzla környékére általánosan jellemző időjárási viszonyokkal, meleg nyarak, valamint nagyon hideg, havas telek jellemzik. Az átlagos hőmérséklet januárban −4 °C és 4,5 °C, júliusban pedig 16 °C és 26,5 °C között alakul. A hőmérséklet csak ritkán süllyed −20 °C alá, illetve emelkedik 38 °C fölé. Az éves csapadékmennyiség megközelítőleg 1093 mm. A csapadék az év során viszonylag egyenletesen oszlik el, de júniusban a legmagasabb, átlagosan 121 mm. Október végétől március végéig havas időszak jellemző, jelentős hóeséssel, amely a térség éghajlatának természetes velejárója..
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb20828Bosnyák8551026Horvát193107Jugoszláv2870Egyéb36154Összesen15791315
Története A település létrejöttének háttere a második világháború utáni iparosítás volt. A Kreka-szénbányák termelésének növelése miatt az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején több bányászkolónia épült Tuzla környékén. Šićki Brod is ezek közé tartozott, és eredetileg a közeli bányák dolgozóinak szolgálati lakótelepe volt 1952-ig a „Rudarska kolonija – Šićki Brod” (Bányásztelep – Šićki Brod) nevet viselte, ezt követően egyszerűen Šićki Brod lett a neve Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság Hivatalos Közlönye, 17/52) 1962-ben egyesítették BukinjévelBosznia-Hercegovinai Népköztársaság Hivatalos Közlönye, 47/62. 1990-ben Tuzlától való leválással önálló településsé alakult.Bosznia-Hercegovinai Szocialista Köztársaság Hivatalos Közlönye, 33/90
1987-ben a Šićki Brod-i külszíni bánya területén víztározó tó keletkezett. A 2000-es években a tavat horgászati célokra alakították ki.Bistro Bosno i Hercegovino! Mirza Mujačić: Jezero Šićki Brod (hozzáférés: 7. studenoga 2018. november 7.)
A boszniai háború A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság felbomlása 1991-ben felgyorsult, miután Szlovénia és Horvátország kikiáltotta függetlenségét, arra késztette Bosznia-Hercegovinát, hogy hasonló belső nyomással szembesüljön, miközben a vezetők körében a nacionalista retorika fokozódott. A boszniai szerbek, akik attól tartottak, hogy a bosnyákok által uralt független államban csak kisebbségi státuszuk lesz a Szerbiával való egyesülésre törekedtek, hogy egy összefüggő Nagy-Szerbiát alakítsanak ki. Bosznia 1992. március 3-án kiáltotta ki függetlenségét, amelyet az Európai Közösség április 6-án elismert.
A háború 1992 áprilisában tört ki, amikor a boszniai szerb paramilitárisok és a Jugoszláv Néphadsereg egyes egységei – amelyeket a Ratko Mladić parancsnoksága alatt a Szerb Köztársaság Hadserege (VRS) néven szerveztek át – összehangolt támadásokkal elfoglalták a bosnyák területek mintegy kétharmadát. 1992 tavaszán, miután a környező szerb erők megkísérelték ellenőrzés alá vonni a stratégiai útvonalakat, a térség gyorsan a frontvonalba került. 1992-ben a környékbeli szerb lakosságon is gyorsan végigsöpört az ébredő szerb nacionalizmus hulláma, akik gyalogos és páncéltörő fegyvereket kaptak és komoly veszélyt jelentettek a szomszédos bosnyák és horvát települések lakóira. A terület a háború nagy részében a boszniai kormányhadsereg (ARBiH) ellenőrzése alatt volt. A település nem esett frontvonalba és nem zajlottak benne nagy ütközetek. Ennek ellenére 1992–1993 körül sok család menekült a városba és sok helyi lakos vett részt Tuzla védelmében. A környéken időnként tüzérségi támadások és katonai mozgások zajlottak, de a település nem került szerb megszállás alá. A frontvonal inkább a Tuzlától keletre és északkeletre fekvő területeken húzódott. A falu lakói közül sokan szolgáltak az ARBiH soraiban. Mivel Tuzla a háború nagy részében a boszniai kormány ellenőrzése alatt maradt, a térség menedéket nyújtott sok kelet-boszniai menekültnek. Különösen 1995 júliusában, a Srebrenicai népirtás túlélői közül tízezrek érkeztek Tuzla környékére.
Gazdaság A település ma fontos közlekedési csomópontként, valamint ipari övezetként szolgál. Lakói közül sokan dolgoztak a Kreka-szénmedence bányáiban, Lukavac vegyipari üzemeiben, Tuzla só- és vegyiparában, az építőiparban és a közlekedésben. A második világháború utáni években a térség gazdasági újjáépítésében a sóüzemek, bányák, téglagyárak és mezőgazdasági vállalatok játszották a vezető szerepet. Ma a település gazdasága már szinte teljesen Tuzla elővárosi gazdaságának része. A lakosság főként Tuzlába vagy Lukavacba jár dolgozni. Kiskerti növénytermesztéssel és állattartással saját fogyasztásra foglalkozik.
Infrastruktúra Šićki Brod jelentős mértékben szenved a légszennyezettségtől, amelyet elsősorban a tuzlai hőerőmű okoz. Abszurd helyzetek is előfordulnak: az erőművel közvetlenül szemben élő lakosok otthonaiból hiányzik a központi fűtés.Tip.ba TIP/Razgovarao: Adis Jašarević: Intervju/Predsjednik GO HDZ-a Tuzla Ivica Kovačević za TIP o ‘podjeli’ grada i ugroženosti Hrvata: ‘Tuzli je potrebna promjena’ , 16. lipnja 2016. (hozzáférés: 2017. november 24.)
Kultúra A KUD Šićki Brod kulturális és művészeti egyesületet 1977-ben alapították.
Sport Az RK Zrinski Tuzla kézilabdaklub központja Šićki Brodon van. Karting Arena Speed Extreme. 2019. július 1-jén itt nyílt meg a Balkán legnagyobb gokartpályája, a Karting Arena SpeedXtreme a Šićki Brod-i csomópontnál (korábban Interex); a SpeedXtreme csapata már 2015-ben bejelentette a pálya építésére vonatkozó terveit.Tuzlanski.ba „Od 1. jula Tuzla dobiva najveću karting stazu na Balkanu” 23. lipnja 2019. (hozzáférés: 2019. november 23.) Tuzlanski.ba „Tuzla će do kraja ljeta dobiti moderno opremljenu stazu za karting” 23. ožujka 2015. (hozzáférés: 2019. november 23.) A Šićki Brod-i csomópontnál létesített pálya megnyitása a Tuzlai Autó-Motor Klub gokartszakosztálya, a Bingo vállalat és a „Speed Extreme” gokartaréna képviselőinek összefogásával valósult meg. YouTube RTV7 Tuzla: Tuzla dobila karting stazu, jednu od najvećih na Balkanu 2. srpnja 2019. (hozzáférés: 2019. november 23.) A létesítmény összesen 15 gokarttal, professzionális időmérő rendszerrel, valamint a versenyek alatt a köridőket valós időben megjelenítő televíziós kijelzőkkel rendelkezik. RTV7 Azra Kalesić: „Danas otvorenje velike karting staze u Tuzli” 1. srpnja 2019. (hozzáférés: 2019. november 23.)
Nevezetességei A Kop vagy Kop-tó néven is ismert vízfelület egy bányató, amely 1987-ben keletkezett a „Šićki Brod” külszíni bánya felhagyott kráterében, miután a Kreka bánya ezen szakaszán megszűnt a szénkitermelés. A tavat talajvíz és források táplálják; jelenleg pihenésre, horgászatra és búvárkodásra használják. A tó partvonala az intenzív szénbányászati tevékenység következtében szabálytalan, részben teraszos jellegű. A tavat kis öblök, benyúló vízfelületek és vízi növényzet veszi körül, tájképe pedig megőrizte a bányászat által átalakított terep jellegzetes vonásait. A tó hozzávetőlegesen 800 méter hosszú és 400 méter széles, legnagyobb mélysége pedig mintegy 35 méter. Mérete, mélysége és megközelíthetősége révén a tó alkalmas mind szabadidős, mind versenyszerű horgászatra. A tavat a 2000-es évek óta telepítik halakkal; megtalálható itt többek között a harcsa, a ponty, az amur, a vörösszárnyú keszeg, a küsz, a dévérkeszeg és a csuka. A tavat búvárok is használják, és víz alatti fotós versenyeket is rendeznek itt, köztük a „Lukavac 2024” nemzetközi kupát.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Tuzla város hivatalos oldala
Kategória:Tuzlai kanton települései