Kovács Andor (Budapest, 1882 – 1941 után?) színész, a Magyar Artista Egyesület alelnöke.

Pályafutása

Gimnáziumi tanulmányait a piaristáknál végezte; eredetileg papnak készült, azonban az érettségi vizsga után a színésziskolába iratkozott be. Amikor a színésziskolából először ment statisztálni a Budai Színkörbe, ahol akkor Makó Lajos színtársulata működött, elhatározta, hogy nem végzi el az iskolát, hanem azonnal elszerződik valahová. A Budai Színkörben a Cyrano de Bergerac-ban lépett fel, olyan színészek oldalán, mint Pethes Imre, Csortos Gyula, Gyenis Ede és Stella Gyula. Makó Lajos elutazása után már nem ment vissza az iskolába, hanem elszerződött a Tátra-mulatóba, amely annak idején nemzetközi varieté volt.

1900-tól 1902-ig Szabadkán szerepelt segédszínészként, majd 1903 és 1906 között Halmai Imre és Pesti Ihász Lajos társulataiban lépett színpadra. 1907–08-ban Miskolcon játszott, 1909 és 1912 között a Király Színház tagja volt. Önálló műsort állított össze és beutazta az egész országot. Mindenütt szép sikerrel dolgozott, majd 1910-ben visszatért a Trokadéróba, utána pedig a Kristály-mulatóhoz került.

Sanzonénekesként tűnt fel, később pedig a konferálás terén ért el megérdemelt sikert, előbb az Intim Kabaréban (1917-1922), utána onnan Rott Sándor vitte őt a Kis Komédiába; mindkét helyen aktuális konferanszaival keltett hatást. A Kis Komédiában ő volt az első, aki zakóban, maszk nélkül a függöny elé lépett. Humoros előadását kísérletképpen iktatták a műsorba és olyan sikerrel szerepelt, hogy egymásután négyszer szerződtették. 1922-ben az Emke Kabaréban is működött, ami arról is nevezetes volt, hogy Salamon Béla és Radó Sándor itt váltak népszerűvé. Lovászy Károly sok dalát vitte a kabarészínpadra, de nagy sikereket aratott Lovászy Holnapután kiskedden című könyvében összegyűjtött Ady-paródiákkal is. Az akkoriban élt színészek imitálásával ő foglalkozott először, a legsikerültebbek közé a Ferenczy Károly-imitáció tartozott. Ezt a színészimitációt később Pártos Gusztáv vette át tőle.

Okleveles gyorsíró volt, több gyorsíródíjat is nyert. Aktuális témákkal foglalkozó írásai sikert arattak. Szerkesztette az Artisták Lapját. 1924-től a Magyar Artista Egyesület alelnöke volt, még 1941-ben is betöltötte ezt a tisztséget. További sorsa ismeretlen.

Jegyzetek

Források

Kategória:Magyar színészek Kategória:1882-ben született személyek Kategória:A 20. században elhunyt személyek