Launceston város és közigazgatási egység az angliai Cornwallban. -re nyugatra fekszik a Devon és Cornwall közötti Tamar határ folyótól. A város meredekre épült, a Tamar mellékfolyójától, a Kensey-től emelkedik, egészen a dombtetőig, amelyen Launceston vára áll. A 2021-es népszámláláskor a község lakossága volt, a Nemzeti Statisztikai Hivatal által belterületként meghatározott beépített terület lakossága pedig .

A várat Robert, Mortain grófja (Hódító Vilmos féltestvére) építtette kb. 1070-ben, hogy rajta tarthassa a szemét a környező területen. Launceston a launcestoni hűbéri báróság és Cornwall grófságának központja volt, amíg a 13. században Lostwithiel nem váltotta fel. Launceston később Cornwall megye székhelye volt 1838-ig, amikor Bodmin váltotta fel. Launceston mottója, a „Royale et Loyale“ (angol fordítás: királyi és hűséges) a gavallérokhoz, azaz a királypárthoz való tartozására utal az 1640-es évekbeli angol polgárháború alatt.

A város Cornwall egyik kapujaként ismert, mivel az A30-as út megyébe vezető szakasza közelében található. Az út régen a város központjában haladt át, de ma délről elkerüli azt. A Launceston Steam Railway gőzvasút keskeny nyomtávú történelmi vasút, csak a nyári hónapokban közlekedik.

Története Launceston korni neve, Lannstevan, a Szent István templom fallal övezett területét jelenti, és magában foglalja a brit Llan- (templomfal / birtok) helységnévelemet. A Stevan név a modern város északi végén található St Stephen egykori kolostorára utal (ez Szent István vértanúról lett elnevezve). A várat a St Stephen egyházközségtől körülbelül -re délkeletre építették. A szász Dunheved nevet, amely valószínűleg „dombtetőt" jelent, a várra és a körülötte kialakuló városra használták a nyugat-szász időszakban. Mindkét nevet a városra használták, Launceston fokozatosan vált a domináns névvé, bár a várost magába foglaló kerület hivatalos neve továbbra is „Dunheved“ más néven „Launceston“ maradt  1974-ig.

A legkorábbi ismert cornwalli pénzverde Launcestonban volt, amely minimális mértékben működött II. Ethelred angol király idején, mielőtt Cornwall 994-ben teljes egyházmegyei joghatóságot kapott. Hódító Vilmos uralkodása alatt a pénzverdét Dunhevedbe költöztették, és 1160-ig működött. III. Henrik angol király uralkodása alatt egy másik pénzverdét alapítottak Launcestonban.

Jegyzetek

Kategória:Cornwall