Pál Katalin (1947. április 3.MTA Köztestületi tagok: Pál Katalin. mta.hu (Hozzáférés: 2026. július 27.) –) magyar kutatóbiológus, a biológiai tudomány kandidátusa (1988), a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományos Osztályának köztestületi tagja. Fő kutatási területe a sejtbiológia, az immunológia, a molekuláris biológia és a metasztázis-kutatás. Későbbi munkássága során növényi hatóanyag-alapú készítmények fejlesztésével foglalkozott, a Neo-Plant Kft. alapítója és ügyvezetője.Neo-Plant Kft. cégadatok. opten.hu (Hozzáférés: 2026. július 27.)

Életútja és munkássága Pályája kezdetétől 1991-ig a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) I. számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében dolgozott kutatóként. Ebben az időszakban olyan kiemelkedő tudósokkal dolgozott együtt a daganatbiológia és a metasztázis-kutatás területén, mint Lapis Károly patológus, rákkutató.Lapis Károly akadémikus: a hazai daganatkutatás bölcsőjétől annak felnőtt koráig. Magyar Tudomány, 2024/09. (MeRSZ, Akadémiai Kiadó). Hozzáférés: 2026. július 27.Pál Katalin tudományos munkássága az MTMT adatbázisában. mtmt.hu (Hozzáférés: 2026. július 27.)

Tudományos pályafutása során fő kutatási területei közé tartozott a sejtbiológia, az immunológia, a molekuláris biológia, a daganatos metasztázisok kutatása, valamint a növekedési faktorok vizsgálata. 1988-ban szerezte meg a biológiai tudomány kandidátusa (CSc) címet.

Későbbi munkássága során a növényi hatóanyag-alapú bőrápoló és bőrregeneráló készítmények kutatására és fejlesztésére szakosodott. A kutatási eredményeire építve alapította meg a Neo-Plant Kutató Fejlesztő Kft.-t, amelynek tulajdonosa és ügyvezetője.

Szervezeti és tudományos tagságai

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biológiai Tudományos Osztályának köztestületi tagja. Az Immunológiai Osztályközi Tudományos Bizottság tagja.

Válogatott publikációi

Csaba, G., Pál, K. (1982). Effects of insulin, triiodothyronine, and serotonin on plant seed development. Protoplasma, 110(1), 20–22. Pál, K., Kopper, L., Lapis, K. (1983). Increased metastatic capacity of Lewis lung tumor cells by in vivo selection procedure. Invasion & Metastasis, 3(3), 174–182. Pál, K., Kopper, L., Timár, J., Rajnai, J., Lapis, K. (1985). Comparative study on Lewis lung tumor lines with 'low' and 'high' metastatic capacity. I. Growth rate, morphology and resistance to host defence. Invasion & Metastasis, 5(3), 159–169. Lapis, K., Timár, J., Timár, F., Pál, K., Kopper, L. (1986). Differences in cell surface characteristics of poorly and highly metastatic Lewis lung tumor variants. In: Lapis, K., Liotta, L.A., Rabson, A.S. (szerk.) Biochemistry and Molecular Genetics of Cancer Metastasis. Nijhoff, Kluwer Academic Publishers, Boston, 225–235. o. Timár, J., Móczár, E., Timár, F., Pál, K., Kopper, L., Lapis, K., Jeney, A. (1987). Comparative study on Lewis lung tumor lines with 'low' and 'high' metastatic capacity. II. Cytochemical and biochemical evidence for differences in glycosaminoglycans. Clinical & Experimental Metastasis, 5(1), 79–87. Lapis, K., Timár, J., Pál, K., Jeney, A., Timár, F., Kopper, L. (1987). Membrane properties of Lewis lung tumor cells with "low" and "high" metastatic capacity: anti-metastatic effect of a glycosaminoglycan biosynthesis blocking agent, 5-hexyl-2'-deoxyuridine (HUdR). In: Cory, J.G., Szentiványi, A. (szerk.) Cancer Biology and Therapeutics. Plenum Press, New York–London, 79–94. o. Szende, B., Lapis, K., Pál, K., Sipos, L., Dénes, L., Kisfaludy, L. (1987). The Effect of Tp-3 (arg-lys-asp), Tp-4 (arg-lys-asp-val), And Tp-5 on The Metastatic Capacity of Intravenously Injected Lewis Lung Tumor Cells. Immunopharmacology and Immunotoxicology, 9(1), 19–24.

Jegyzetek

Források MTA Köztestületi tagok: Pál Katalin (mta.hu) Pál Katalin tudományos munkássága az MTMT adatbázisában (mtmt.hu)

Kategória:1947-ben született személyek Kategória:Magyar sejtbiológusok Kategória:Élő személyek