Kaáli Nagy József, eredetileg Nagy József (Székelykál, 1911. január 10. – Marosvásárhely, 1985. december 9.) erdélyi magyar szobrászművész, tanár, teniszedző. Életpályája A temesvári Művészeti Akadémiát végezte, ahol mestere Romul Ladea (1901–1970) román szobrászművész volt. Budapesten Pátzay Pál és Medgyessy Ferenc tanítványa volt. Már fiatalon nagy sikert aratott portréival, nemcsak Marosvásárhelyen, hanem Kolozsváron, Budapesten és Győrött is. Tagja lett a Barabás Miklós Céhnek, az erdélyi magyar művészeket tömörítő reprezentatív szervezetnek. Tehetségét a negyvenes évek elején kultuszminiszteri utazási díjjal jutalmazták, így bejárhatta az európai szobrászat fontos helyeit, eljutott Rómába és Firenzébe is. Ebben az időben született egyik legsikerültebb mellszobra. Az erdélyrészi Hangya-központ megrendelésére emlékezetből mintázta meg Horthy Miklós kormányzó remek mellszobrát. Akkor még nem sejtette, hogy emiatt fogják kősőbb a kommunista időkben mellőzni, nem engedve, hogy kiteljesedjék tehetsége. 1942-ben a kolozsvári VI. nemzeti képzőművészeti kiállításon a Székely Honvéd című fejszobra a tárlat legsikeresebb alkotása volt.
Először 1938-ban állított ki Kolozsváron, majd Temesváron, Marosvásárhelyen, Szegeden, Debrecenben, Pécsett és Budapesten. Restaurálási munkákban is részt vett (marosvásárhelyi Toldalagi-ház és Kultúrpalota, gemyeszegi Teleki-kastély), és a Stúdió-színház homlokzatának díszítését is ő végezte.
Arra kényszerült, hogy a művészti iskolában tanítson, valamint teniszedzőként dolgozzon. A tenisz már fiatal korában is fontos szerepet játszott az életében. 1942-ben az Országos Vidéki Csapatbajnokság kolozsvári versenyén nagyon erős mezőnyben veretlenül szerzett harmadik helyet.
Mellőztetése nem tudta megtörni, tanárként és edzőként is sikeres volt, majd élete vége fele sikerült újra magára vonnia a figyelmet. De ez már nem volt elég ahhoz, hogy elfoglalhassa a művészetben az őt megillető helyet.
Jegyzetek
Források Fülöp Mária: Maros megyei életrajzi lexikon, Marosvásárhely, 2025 Oláh-Gál Róbert: Egy méltatlanul elfeledett szobrászművész és teniszedző, Népújság, 2026. augusztus 7. és 2026. augusztus 14.
További információk Katona Szabó István: Az Új Élet lexikona 112. (Új Élet, 5.sz., 1975) Nekrológ, Vörös Zászló, 1985. december 12.
Kategória:1911-ben született személyek Kategória:1985-ben elhunyt személyek Kategória:Romániai magyar szobrászok Kategória:Romániai magyar pedagógusok Kategória:Magyar teniszedzők