Szerugi Szent Jakab (szírül: ܝܥܩܘܒ ܕܣܪܘܓ, Yaʿqub da-Sruḡ; latinul: Iacobus Sarugiensis; 451 körül – Batnan da-Srug, 521. november 29.), más néven Sarugi Jakab vagy Mar Jakab (szírül: ܡܪܝ ܝܥܩܘܒ, Mār Yaʿqub), késő ókori szír keresztény püspök, költő, teológus és hitszónok. A szír irodalom legjelentősebb költő-teológusai közé tartozik Szír Szent Efrém és Narszai mellett.Philip Michael Forness: „The Construction of Metrical Poetry in the Homilies of Narsai of Nisibis and Jacob of Serugh”. In Aaron M. Butts – Kristian S. Heal – Robert A. Kitchen (szerk.): Narsai: Rethinking his Work and his World. Tübingen: Mohr Siebeck, 2020, 93–116.
Elsősorban metrikus homíliái tették ismertté. A szír mēmrā (többes száma mēmrē) verses prédikáció, amely a bibliai történeteket költői képekkel, párbeszédekkel és tipológiai párhuzamokkal fejti ki. A tipológiai értelmezés a korábbi bibliai személyeket és eseményeket a későbbi üdvtörténeti események előképeiként olvassa. A középkori hagyomány több mint 760 ilyen művet kötött Jakab nevéhez. A modern jegyzékek több mint négyszáz fennmaradt vagy neki tulajdonított homíliát sorolnak fel.Khalid Dinno: „Jacob of Serugh, the Man Behind the Mimre”. In George Anton Kiraz (szerk.): Jacob of Serugh and His Times: Studies in Sixth-Century Syriac Christianity. Piscataway, NJ: Gorgias Press, 2010, 51–69.Homilies of Jacob of Serugh, syri.ac. A jegyzék Roger-Youssef Akhrass 2015-ös korpuszlistáját is felhasználja.
A mai kutatás szerint krisztológiája miafizita, azaz nem khalkédóni. Elutasította Nesztoriosz és Eutükhész tanítását, és a khalkédóni zsinat formuláját sem fogadta el. Krisztus teljes istenségét és emberségét vallotta, és megtestesülésének egységét állította előtérbe.Philip Michael Forness: „Cultural Exchange and Scholarship on Eastern Christianity: An Early Modern Debate over Jacob of Serugh’s Christology”. Journal of Eastern Christian Studies, 70/3–4 (2018), 257–284. DOI: 10.2143/JECS.70.3.3285155Sebastian P. Brock – Mark DelCogliano: „Jacob of Serugh, Metrical Homily on the Council of Chalcedon”. In Mark DelCogliano (szerk.): The Cambridge Edition of Early Christian Writings, Volume 4: Christ: Chalcedon and Beyond. Cambridge: Cambridge University Press, 2022, 294–303. DOI: 10.1017/9781009057103.015 A Szír ortodox egyház és a Maronita egyház szentként tiszteli. A katolikus egyház Martyrologium Romanum című martirológiuma szintén november 29-én említi.Syriac Orthodox Resources: Church Calendar 2010, november 29.: „Mor Ya`qub of Sarugh (c. 451–521)”.Martyrologium Romanum. 2. kiadás. Città del Vaticano: Libreria Editrice Vaticana, 2004, 649. Vö. a november 29-i bejegyzés online átiratát.
Történeti háttér
Szerug vidéke Észak-Mezopotámiában, az Eufrátesz közelében feküdt. Területe nagyjából a mai délkelet-törökországi Suruç és Birecik vidékének felel meg, Szíria mai határa közelében. A késő ókorban a Római Birodalom és a Szászánida Birodalom határvidékéhez tartozott. A közeli Edessza a szír nyelvű kereszténység egyik legfontosabb művelődési központja volt. A szír kereszténység ekkorra saját irodalmi és teológiai hagyománnyal rendelkezett; ennek 4. századi nagy alakja Szír Szent Efrém volt.Sebastian P. Brock: „Jacob of Serugh: A Select Bibliographical Guide”. In George Anton Kiraz (szerk.): Jacob of Serugh and His Times: Studies in Sixth-Century Syriac Christianity. Gorgias Eastern Christian Studies 8. Piscataway, NJ: Gorgias Press, 2010, 219–244.
Jakab életét az 451-ben tartott khalkédóni zsinat utáni egyházi megosztottság határozta meg. A zsinat Krisztust egy személyben és két természetben vallotta. A zsinatot elutasító keleti közösségek Alexandriai Kürillosz nyelvezetét követték. Az „Isten Igéjének egyetlen megtestesült természetéről” beszéltek. A vita nem pusztán elméleti kérdés volt. A birodalmi egyházpolitikában püspökök kinevezése, száműzetése és közösségek helyzete is függött tőle.Philip Michael Forness: „Faithful Rulers and Theological Deviance: Ephrem the Syrian and Jacob of Serugh on the Roman Emperor”. In Philip Michael Forness – Alexandra Hasse-Ungeheuer – Hartmut Leppin (szerk.): The Good Christian Ruler in the First Millennium: Views from the Wider Mediterranean World in Conversation. Berlin–Boston: De Gruyter, 2021, 141–168, különösen 156–161. DOI: 10.1515/9783110725612-007
Zénón császár 482 körül kiadott egységteremtő irata, a Henotikon, nem ismételte meg a khalkédóni „két természet” formulát. I. Anasztasziosz uralma alatt a nem khalkédóni közösségek kedvezőbb helyzetbe kerültek. I. Iusztinosz 518-as trónra lépése után a birodalmi valláspolitika ismét határozottabban khalkédóni irányba fordult. Jakab rövid püspöksége már erre az időszakra esett.
Élete
Források és származása
Jakab életéről kevés közvetlen adat maradt fenn. A későbbi szír életrajzok és dicsőítő beszédek sok szentéletrajzi elemet tartalmaznak, ezért gyermekkoráról kevesebb biztosat tudunk, mint saját leveleiből vagy a korabeli krónikákból.Armando Badih Elkhoury: Types and Symbols of the Church in the Writings of Jacob of Sarug. Doktori értekezés, Katholische Universität Eichstätt-Ingolstadt, 2017, különösen 6–22. és 316–317.
A hagyomány szerint 451 körül született Kurtamban, az Eufrátesz mentén, Szerug vidékén. Későbbi életrajzai apját papnak mondják. Anyját hosszú ideig gyermektelen asszonyként ábrázolják, akinek fia imádságra és fogadalomra adott isteni válaszként született. Ezek az elbeszélések a szentéletrajzi hagyomány részei, nem kortárs életrajzi feljegyzések.
Tanulmányai és papi működése
Egy fennmaradt levele szerint fiatal korában Edesszában tanulmányozta a Szentírást. Ugyanebben a levélben felidézte azt az időt, amikor Tarszoszi Diodórosz műveit görögről szírre fordították. Az edesszai iskola az 5. század szír nyelvű keresztény oktatásának fontos központja volt. Tanulmányai az iskola 489-es bezárása és tanárainak Niszibiszbe költözése előtti évekre eshettek.
Tanulmányai után pappá szentelték, majd periodeutēs lett. A görög eredetű szó jelentése „körbejáró”: olyan papot jelölt, aki rendszeresen látogatta a vidéki gyülekezeteket, és lelkipásztori, illetve felügyeleti feladatokat végzett. Jakab tehát nem elszigetelt író volt, hanem nagy területeket bejáró lelkipásztor.
Az 502–506 közötti római–perzsa háború, az anasztasziánus háború közvetlenül érintette Észak-Mezopotámiát. A vidéket Amid (a mai Diyarbakır) elfoglalása, a menekülések, az élelmiszerhiány és a korábbi sáskajárások sújtották. A Józsué Stylitésznek tulajdonított, Pszeudo-Józsué néven is ismert krónika ekkor már „a tiszteletreméltó Jakab, a periodeutēs” néven említi. A krónika szerint bibliai tárgyú metrikus homíliákat, valamint a sáskajárásról énekeket írt. Levelekkel arra biztatta a környék városainak lakóit, hogy a veszély idején maradjanak otthonaikban.Sebastian P. Brock: „Jacob’s Forgotten Sughyotho”. In George Anton Kiraz (szerk.): Jacob of Serugh and His Times: Studies in Sixth-Century Syriac Christianity. Piscataway, NJ: Gorgias Press, 2010, 39–50, különösen 39–40.
Püspöksége és halála
Jakabot 519-ben Batnan da-Srug, Szerug egyházi központjának püspökévé szentelték. A települést a mai törökországi Suruç városával azonosítják. Püspöksége körülbelül két évig tartott; 521. november 29-én halt meg.
Utolsó éveiben az edesszai Pál püspök körüli egyházpolitikai konfliktusokra is reagált. Pál, Edessza nem khalkédóni püspöke, nem volt hajlandó elfogadni a császári hatalom khalkédóni követelményeit, ezért eltávolították, majd egy időre visszahelyezték püspöki székébe. Jakab hozzá írt leveleiben a közösség szenvedéseit teológiai és lelkipásztori szempontból értelmezte.
Több mint negyven levele maradt fenn. Címzettjei között püspökök, szerzetesek, világi tisztségviselők és magánszemélyek szerepelnek. A levelek az 5–6. századi észak-mezopotámiai egyházi kapcsolatok és Jakab krisztológiájának fontos forrásai.Philip Michael Forness: „New Textual Evidence for Jacob of Serugh’s Letters: An Analysis and Collation of Five Monastic Miscellanies”. Hugoye: Journal of Syriac Studies, 20/1 (2017), 51–128.
Munkássága
Metrikus homíliák
Életművének legnagyobb részét a metrikus homíliák (mēmrē) teszik ki. A középkori szír hagyomány szerint Bar Hebraeus 760, Edesszai Jakab pedig 763 ilyen művet tulajdonított neki. A kéziratok Jakab neve alatt más szerzők műveit is megőrizték, és több darab szerzősége ma is vitatott. A késő ókorból fennmaradt homíliagyűjtemények közül csak Ágostoné és Aranyszájú Szent Jánosé nagyobb terjedelmű.
A metrikus homíliák jelentős része tizenkét szótagos sorokból áll. Egy sor három négyszótagos egységre tagolódik (4+4+4), a sorok pedig párokat alkotnak. Ez a verselés a szótagszámon alapul, nem a klasszikus görög–latin verselés hosszú és rövid szótagjain vagy a modern hangsúlyos ritmuson. A szigorú forma tagolta a szöveget, és kiemelte a párhuzamokat, illetve az ellentéteket.
Homíliái a teremtéstől az utolsó ítéletig felölelik a bibliai üdvtörténetet. Témái között szerepelnek ószövetségi alakok, Jézus élete, az apostolok és szentek, a bűnbánat, a halál és a feltámadás. Gyakran párbeszédekkel és megszemélyesítésekkel tette elevenné az elbeszéléseket.
Főbb témák és művek
Jakab költői magyarázatai bibliai könyvekhez, egyházi ünnepekhez és lelkipásztori kérdésekhez kapcsolódnak.
A Hexaemeron a Teremtés könyve első fejezetét követő, hét nagy egységből álló költői teremtésmagyarázat. Az első hat rész a teremtés hat napját, a hetedik az isteni nyugalom napját tárgyalja. Ez a szír irodalom első ismert önálló Hexaemeronja, amely a hatnapos teremtés rendjét követi végig.Edward G. Mathews Jr.: Jacob of Sarug’s Homilies on the Six Days of Creation: The First Day. Texts from Christian Late Antiquity 27. Piscataway, NJ: Gorgias Press, 2009, 1–3. A Jónásról szóló 122. mēmrā Jakab egyik leghosszabb fennmaradt homíliája. Jónás tengerbe vetése, háromnapos elrejtettsége és ninivei küldetése Krisztus szenvedésének, sírba tételének és egyetemes küldetésének előképeként jelenik meg.Robert A. Kitchen: „Jonah’s Oar: Christian Typology in Jacob of Serug’s Mēmrā 122 on Jonah”. Hugoye: Journal of Syriac Studies, 11/1 (2008), 29–62. A hitről szóló 94. mēmrā az emberi értelem határait és Isten megközelíthetetlenségét járja körül. Élesen bírálja a túlzottan magabiztos teológiai kíváncsiságot.T. Jansma: „The Credo of Jacob of Sěrūgh: A Return to Nicaea and Constantinople”. Nederlands archief voor kerkgeschiedenis / Dutch Review of Church History, új sorozat, 44 (1961), 18–36. JSTOR 24006193. Mária-homíliái az angyali üdvözletet, a látogatást, Krisztus születését, Mária szüzességét és halálát dolgozzák fel. A költemények gazdag ószövetségi képvilágból merítenek.Jacob of Serug: On the Mother of God. Ford. Mary Hansbury, bevezetés Sebastian P. Brock. Crestwood, NY: St Vladimir’s Seminary Press, 1998. Prózai ünnepi homíliái és levelei a verses életműnél kisebb terjedelműek, de adatokat őriznek a liturgiáról, a lelkipásztori gyakorlatról és korának egyházi vitáiról.
Prózai homíliák és levelek
Jakab metrikus művei mellett prózai egyházi beszédeket is írt. Hat ünnepi prózahomília különösen ismert: a karácsonyhoz, a vízkereszthez, a nagyböjthöz, a virágvasárnaphoz, a nagypéntekhez és a húsvéthoz kapcsolódnak. A prózai szövegek ugyanabból a bibliai képvilágból merítenek, mint versei, de kötött metrum nélkül.
Leveleiben közvetlenebbül foglalkozik az egyházi vitákkal, mint homíliái többségében. A Mar Bassus kolostor szerzetesei például arra próbálták rávenni, hogy részletes teológiai formulákkal és anatémákkal fejtse ki álláspontját. Válaszaiból kirajzolódik krisztológiai meggyőződése és a hitvitákkal szembeni tartózkodása.
Teológiája
Bibliamagyarázat és tipológia
Jakab bibliamagyarázatának egyik jellegzetes módszere a tipológia: az Ószövetség személyeit és eseményeit az Újszövetség későbbi eseményeinek előképeiként olvassa. A párhuzam nem tünteti el az eredeti történet önállóságát. A Jónás-homíliában a próféta Krisztus előképe, hibáit azonban Jakab nem hallgatja el.