Farkas Adolf (egyes török forrásokban Sándor Farkas; az iszlámra térése után Osman Nihalî, közismert nevén Macar vagy Madzsar Oszmán pasa; Morvaország, az 1820-as évek első fele – Prinkipo [ma Büyükada], Isztambul, 1898. május) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédje, majd az Oszmán Birodalom katonatisztje és a Török Katonai Akadémia oktatója. A szabadságharc bukása után az Oszmán Birodalomba menekült, és ott folytatta katonai pályáját. Részt vett a Krími háborúban, később pedig pasa lett. Lánya, Nigâr Hanım a 19. század végi oszmán-török irodalom jelentős költője és írója volt.Csorba György: „Az 1848–49-es törökországi magyar emigráció története”. Hadtörténelmi Közlemények, 112. évf. (1999) 2. sz., 352–397., különösen 370. o. Teljes szöveg (PDF).Selim Deringil: „Törökké lett” magyarok a szabadságharc után. BUKSZ, 23. évf. (2011) 2. sz., 144–152., különösen 149. o. Teljes szöveg (PDF).

Életének több részlete – különösen születési éve, 1848–49-es rendfokozata, az iszlámra térés időpontja és halálának körülményei – a forrásokban eltérően szerepel. A mai életrajzi kutatások ezért a 19. századi emigránsnévsort, a korabeli sajtót, a magyar és török szakirodalmat, valamint az oszmán levéltári forrásokat egymással összevetve próbálják rekonstruálni.Pap János – Szalczer Sándor: A magyar emigránsok Törökországban 1849–1861. Budapest, 1893. Online szöveg, „A konstantinápolyi emigránsok névsora”.Ayşegül Ersin: “From Revolution to Modernization: The Influence of Father-Daughter, Adolf Farkas and Nigâr Hanım in Late Ottoman Thought”. Veritatis Imago, 2024/3–4, 29–37. Teljes szöveg (PDF).

Élete

Származása és a szabadságharc

Farkas Morvaországban született. Pontos születési dátuma nem ismert: a források 1823, 1824 és 1825 körüli adatokat is közölnek, míg a korabeli magyar sajtó 1890-ben hatvanhét évesnek írta le.Borostyáni Nándor: „Farkas Oszmán pasa”. Vasárnapi Ujság, 37. évf. (1890), 696–697. Teljes lapszám (PDF).Csorba György: „Elfeledett ’48-as emigránsaink. Madzsar Oszmán pasa”. Török Füzetek, 1999/4, 10. o. Pap János és Szalczer Sándor 1893-as emigránsnévsora „morva izraelita”-ként jellemezte; egy újabb, oszmán levéltári adatokra hivatkozó kutatás ugyancsak zsidó származásúnak mondja.

Fiatalon Magyarországra került. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a honvédségben szolgált. Pap és Szalczer névsora, valamint Csorba György későbbi életrajzi adattára szerint az 55. honvédzászlóalj őrmestere volt, és csak a szabadságharc leverése után, Sumlában léptették elő hadnaggyá. Csorba rövidebb életrajza szerint az 1849. júliusi Vöröstoronyi-szoros környéki harcok után jutott oszmán területre, majd Vidin és Sumla menekülttáborain át haladt tovább.

A korabeli Vasárnapi Ujság ezzel szemben jóval magasabb rendfokozatú honvédtisztként mutatta be: eszerint Bem József hadsegéde, később százados és Szamosújvár térparancsnoka volt.„Farkas Oszmán basa”. Vasárnapi Ujság, 45. évf. (1898) 24. sz., 414–415. Teljes lapszám (PDF). A közel egykorú emigránsnévsor és Csorba katonai-életrajzi adattára egyaránt őrmesterként említi, ezért a Bem hadsegédjére és a századosi rangra vonatkozó sajtóhagyomány nem igazolható.

Törökországi emigráció és oszmán katonai pálya

A szabadságharc bukása után Farkas az Oszmán Birodalomban maradt és belépett az oszmán hadseregbe. Csorba szerint 1851-ben már Manasztirban, a mai Bitolában szolgált, Oszmán néven. Az áttérés után az Osman Nihalî nevet használta; a török szakirodalomban Macar Osman Bey és Macar Osman Paşa néven is szerepel.Bilge Karga Göllü: “Şair Nigâr Hanım’ın Hatıra Defteri: Albüm-i Edîbe”. Çukurova Üniversitesi Sosyal Bilimler Enstitüsü Dergisi, 29/2 (2020), 1–27. Teljes szöveg (PDF).“Nigar Hanım”. Türk Edebiyatı İsimler Sözlüğü. Online szócikk.

Csorba 1999-es életrajzi összefoglalása szerint 1853-ban Ömer pasa segédtisztje lett, és őrnaggyá léptették elő; a Krími háborúban több ütközetben vett részt. A korabeli magyar sajtó szerint szintén Ömer pasa mellett szolgált a krími hadjáratban, és nyelvtudása miatt egy időre a brit vezérkarhoz is beosztották. Ezt a részletet a mai szakirodalom ritkábban említi.

Az iszlámra térésének időpontja bizonytalan. Csorba rövid életrajza és Olcay Önertoy Nigâr Hanımról szóló tanulmánya a Krími háború utáni időszakra teszi, míg több török életrajzi munka már az 1849 utáni menekültévekhez kapcsolja.Olcay Önertoy: “Nigâr Hanım ve Tesir-i Aşk”. Teljes szöveg (PDF). A magyar és lengyel menekültek áttérésének jogi és diplomáciai hátterét Abdullah Saydam és Selim Deringil vizsgálta. Az oszmán jog szerint az áttérés a kiadatással szembeni védelem egyik lehetséges útja volt, de az egyes emigránsok motivációi és az áttérés tényleges időpontja személyenként eltérhetett.Abdullah Saydam: “Osmanlıların Siyasî İlticalara Bakışı Ya da 1849 Macar-Leh Mültecileri Meselesi”. Belleten, 61/231 (1997), 339–386. DOI: 10.37879/belleten.1997.339. Teljes szöveg.

Oktatói tevékenysége és családja

1870-ben alezredesként kezdett tanítani a Mekteb-i Harbiyén. A magyar és török források szerint franciát és németet tanított, és sokáig az akadémia tanára volt. Később pasa címen vált ismertté; Csorba szerint pályája végén mirliva rangot kapott, amely az oszmán hadseregben a dandártábornoki fokozatnak felelt meg. bélyegkép|upright=1.55|Farkas Adolf családja. Ülnek (balról jobbra): Emine Rıfatî Hanım, Farkas Adolf, unokája, Salih Keramet (Nigâr Hanım legkisebb fia), valamint Nigâr Hanım. Állnak (balról jobbra): Farkas további unokái, Feridun és Münir, valamint Nigâr Hanım férje, İhsan Bey. Felesége Emine Rifati Hanım volt. Gyermekeik közül Nigâr Hanım (1862–1918) vált ismertté, aki költőként, íróként és művelt társasági személyiségként szerzett hírnevet az Oszmán Birodalom utolsó évtizedeiben.Nazan Bekiroğlu: “NİGÂR HANIM”. TDV İslâm Ansiklopedisi. Online szócikk. Csorba szerint Farkasnak két lánya és egy fia született, de gyermekei közül csak Nigâr érte meg a felnőttkort.

Farkas több nyelven beszélt, és jelentős szerepe volt lánya nyugati nevelésében. A Nigâr Hanım családi és társasági környezetét vizsgáló kutatások szerint az isztambuli családi otthonban az oszmán és az európai műveltség együtt élt.Turgay Anar: Yeni Türk Edebiyatında Edebiyat Mahfilleri. Doktori értekezés, İstanbul Üniversitesi, 2011, különösen a „Şair Nigâr Hanım’ın Evi” című rész. Teljes szöveg (PDF). Kúnos Ignác visszaemlékezésében is megemlítette a Harp Iskolában németet tanító „Macar Osman Paşa”-t, akivel egy anatóliai utazás kezdetén együtt utazott.Kúnos Ignác: A török népköltés. Kúnos 1925–26-os török nyelvű egyetemi előadásainak magyar fordítása, Tasnádi Edit ford., Terebess Kiadó, 1999; a 99. jegyzet és az ahhoz tartozó visszaemlékezés. Teljes szöveg (PDF), Magyar Elektronikus Könyvtár.

Halála

Farkas 1898 májusában halt meg. Halálának körülményeiről több, egymásnak ellentmondó beszámolás maradt fenn. A Vasárnapi Ujság 1898-as nekrológja szerint szívbeteg volt, Prinkipón sétálva rosszul lett, és a partról a tengerbe esett. Csorba György rövid életrajza ezzel szemben 1898. május 30-át adja meg, és egy harminchat órával korábbi gutaütés kiújulását nevezi meg halálának okaként; eszerint a Rumelihisarı melletti Kayalar temetőben, felesége mellett temették el.

Egy 1949-es visszaemlékezés szerint Farkas egyenruhában szándékosan a tengerbe gyalogolt. Az öngyilkossági változat késői visszaemlékezésen alapul, és ellentmond a korabeli magyar nekrológnak, ezért önmagában nem tekinthető megbízhatónak.Aydan Ener Su: “Ercüment Ekrem Talû’nun Edebiyat Âlemi’ne Yansıyan Anıları”. Edebî Eleştiri Dergisi, különszám (2023), 252–271. DOI: 10.31465/eeder.1399203. Teljes szöveg (PDF).

Életrajzi források eltérései

Neve és születési éve

A magyar forrásokban leggyakrabban Farkas Adolf, illetve Farkas Oszmán pasa néven szerepel. A török irodalomban Adolf Farkaş, Sandor Farkas, Osman Nihalî, Macar Osman Bey és Macar Osman Paşa alakok egyaránt előfordulnak. Egy későbbi családtörténeti hagyomány az Alexandr Wolf nevet is közli; a „Farkas” és a német „Wolf” jelentésazonossága miatt ez lehetséges névváltozat, de kevésbé adatolt, mint a Farkas Adolf név.Nazan Bekiroğlu: Şâir Nigâr Hanım. Timaş, 2024. Kiadói előnézet (PDF); nem a teljes mű.

A születési évre 1823, 1824 és 1825 is előfordul. Csorba 1999-es rövid életrajza 1825-öt ír, de ugyanott megjegyzi, hogy a pontosabb születési adatok nem ismertek. A források alapján a születési év nem állapítható meg pontosabban az 1820-as évek első felénél.

Rendfokozata 1848–49-ben

Az egyik legfontosabb ellentmondás Farkas honvédségi pályáját érinti. A Pap–Szalczer-féle 1893-as névsor és Csorba 1999-es adattára szerint az 55. honvédzászlóalj őrmestere volt, és Sumlában kapott hadnagyi előléptetést. A Vasárnapi Ujság 1890-es és 1898-as cikkei ezzel szemben Bem József hadsegédjének, majd századosnak és Szamosújvár térparancsnokának mondják. A magasabb rendfokozatú honvédtiszti pálya így nem igazolható.

Áttérése az iszlámra

Az iszlámra térésének időpontja sem egységes a szakirodalomban. A török életrajzi összefoglalók egy része az 1849 utáni menekültévekhez kapcsolja az áttérést, míg Csorba és Önertoy a Krími háború utáni időszakot jelöli meg. Nazan Bekiroğlu monográfiájának hozzáférhető előnézete mindkét időpontot ismerteti, és Csorba későbbi dátumát alternatívaként közli. Annyi biztosan állítható, hogy későbbi oszmán pályáján Osman Nihalî néven szerepelt, és Macar Oszmán pasaként vált ismertté.

Jegyzetek

Források

Csorba György: „Az 1848–49-es törökországi magyar emigráció története”. Hadtörténelmi Közlemények, 112. évf. (1999) 2. sz., 352–397. Teljes szöveg (PDF). Csorba György: „Elfeledett ’48-as emigránsaink. Madzsar Oszmán pasa”. Török Füzetek, 1999/4, 10. o. Selim Deringil: „Törökké lett” magyarok a szabadságharc után. BUKSZ, 23. évf. (2011) 2. sz., 144–152. Teljes szöveg (PDF). Ayşegül Ersin: “From Revolution to Modernization: The Influence of Father-Daughter, Adolf Farkas and Nigâr Hanım in Late Ottoman Thought”. Veritatis Imago, 2024/3–4, 29–37. Teljes szöveg (PDF). Bilge Karga Göllü: “Şair Nigâr Hanım’ın Hatıra Defteri: Albüm-i Edîbe”. Çukurova Üniversitesi Sosyal Bilimler Enstitüsü Dergisi, 29/2 (2020), 1–27. Teljes szöveg (PDF). Abdullah Saydam: “Osmanlıların Siyasî İlticalara Bakışı Ya da 1849 Macar-Leh Mültecileri Meselesi”. Belleten, 61/231 (1997), 339–386. DOI: 10.37879/belleten.1997.339. Teljes szöveg. Turgay Anar: Yeni Türk Edebiyatında Edebiyat Mahfilleri. Doktori értekezés, İstanbul Üniversitesi, 2011. Teljes szöveg (PDF). Pap János – Szalczer Sándor: A magyar emigránsok Törökországban 1849–1861. Budapest, 1893. Online szöveg. Borostyáni Nándor: „Farkas Oszmán pasa”. Vasárnapi Ujság, 37. évf. (1890), 696–697. Teljes lapszám (PDF). „Farkas Oszmán basa”. Vasárnapi Ujság, 45. évf. (1898) 24. sz., 414–415. Teljes lapszám (PDF).

További információk

Nazan Bekiroğlu: “NİGÂR HANIM”. TDV İslâm Ansiklopedisi. Online szócikk. “Nigar Hanım”. Türk Edebiyatı İsimler Sözlüğü. Online szócikk. Nazan Bekiroğlu: Şâir Nigâr Hanım. Timaş, 2024. Kiadói előnézet (PDF; nem teljes mű). „Osman Paşa (Macar)” – a Reşad Ekrem Koçu-féle İstanbul Ansiklopedisi nyitott archívumának kéziratos anyaga. Kúnos Ignác: A török népköltés. Tasnádi Edit fordítása, Terebess Kiadó, 1999. Teljes szöveg (PDF), Magyar Elektronikus Könyvtár. Somogyi József: Magyarok és törökök. Teljes szöveg (PDF). Csorba György recenziója Musa Gümüş 1848–49-es magyar és lengyel emigránsokról szóló könyvéről. Keletkutatás, 2019. tavasz. Teljes folyóiratszám (PDF).

Kapcsolódó szócikkek

Nigâr Hanım Török Katonai Akadémia 1848–49-es forradalom és szabadságharc Bem József Kmety György Guyon Richárd

Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc katonái Kategória:Az Oszmán Birodalom katonái Kategória:Iszlám hitre áttért személyek Kategória:1898-ban elhunyt személyek Kategória:Az 1820-as években született személyek