Osmaci falu Bosznia-Hercegovinában, Kalesija községben, a Tuzlai kantonban, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén. Osmaci településnek a Föderáció területére eső kis, lakatlan része.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 24, közúton 32 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re délkeletre, a Javornik-hegység északi nyúlványain, a Kakanj-hegy alatt, és a Spreča-folyó völgyében, 264-389 méterrel a tengerszint felett fekszik.
Éghajlata Kalesija és környéke mérsékelt kontinentális éghajlattal rendelkezik; az év során nem jellemzők jelentős hőmérséklet-ingadozások. A nyár meleg, de nem mediterrán jellegű: július–augusztusban a nappali maximum általában 28–30 °C körül alakul. A tél viszont valóban kontinentális: januárban a nappali maximum nagyjából 4–7 °C, éjszaka pedig rendszeresen fagypont alá süllyedhet. A csapadék egész évben jelentős, nincs igazi száraz évszak. Az éves mennyiség különböző adatforrások szerint nagyjából 900–1000 mm körül van. A legcsapadékosabb időszak általában május–július, míg augusztus–szeptember rendszerint szárazabb.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb7980Bosnyák350Horvát10Jugoszláv30Egyéb70Összesen8440 Az Osmaci terülén található két középkori temető síremlékeinek tanúsága szerint Osmak már a középkorban is lakott volt. Osmacit, mint lakott helyet először a 18. század elején, 1717-ben említették az osztrák és a török hadsereg közötti csatával kapcsolatban, melyet a Habsburg–török háború (1716–18) részeként vívtak. Abban az időben Osmaciban volt egy rendkívül véres csata, amely arra irányult, hogy Maximilian Petras osztrák tábornok megpróbálta elfoglalni Zvornikot, amely akkoriban a környék legerősebb erődítménye és a Zvorniki szandzsák székhelye volt. Abban az időben Petraš tízezer emberrel táborozott itt, és a szerb lakosság is mellé állt. A harcokban maga Petras is megsebesült, és a seregét teljesen szétverték az oszmánok. Az oszmán hadsereget Numan Ćuprišlić pasa vezette. A csata befejezése után Ćuprilić személyesen 300 foglyot végzett ki Zvornikban, majd elindította a szerb ortodox lakosság elleni totális pogromot.Животворни источник: Ранохришћанска црква у Мраморку код Осмака Egy törökül énekelt dal, amelyet közvetlenül a csata és a fényes bosnyák győzelem után énekeltek, ezekről a csatákról szól. A költemény Papraća és Osmaci falvakat említi a csaták helyszíneiként.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1885-ben Osmaci községhez Osmak, Kakanj, Mramorak és Podborogovo települések tartoztak. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Osmaci községhez tartozó településen 37 háztartást és 246 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 132. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Vlasenicai járáshoz tartozó településnek 587 lakosa volt, közülük 585 szerb ortodox és 2 római katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 222. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1953-ban Osmak az Osmaci önkormányzat nemzeti tanácsának székhelye volt, 1955-ben pedig Memici önkormányzatához csatolták, végül 1958-tól 1992-ig Kalesija község része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település községközpontként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került, míg egy kis rész Kalesija község részeként a Föderáció területén maradt.
Jegyzetek
Források Edina Mehmedović, Izlaganje o Kalesiji, JU Univerzitet u Tuzli, Filozofski Fakultet, Odsjek: Historija, Tuzla, 2010.
További információk Kalesija község hivatalos oldala
Kategória:Tuzlai kanton települései