Zelina falu Bosznia-Hercegovinában, Kalesija községben, a Tuzlai kantonban, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 23, közúton 29 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re délkeletre, a Javornik-hegység lejtőin, a Spreča völgyének szélén, 250-350 méterrel a tengerszint felett fekszik.
Éghajlata Kalesija és környéke mérsékelt kontinentális éghajlattal rendelkezik; az év során nem jellemzők jelentős hőmérséklet-ingadozások. A nyár meleg, de nem mediterrán jellegű: július–augusztusban a nappali maximum általában 28–30 °C körül alakul. A tél viszont valóban kontinentális: januárban a nappali maximum nagyjából 4–7 °C, éjszaka pedig rendszeresen fagypont alá süllyedhet. A csapadék egész évben jelentős, nincs igazi száraz évszak. Az éves mennyiség különböző adatforrások szerint nagyjából 900–1000 mm körül van. A legcsapadékosabb időszak általában május–július, míg augusztus–szeptember rendszerint szárazabb.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb51993Bosnyák1219Horvát31Jugoszláv90Egyéb00Összesen652103 Története A település a középkorban is lakott volt. A Bašča Glavica nevű lelőhelyen késő középkori temető maradványai találhatók stećak síremlékekkel.
Az Oszmán Birodalom 1463-ban szállta meg Bosznia területét és a keresztény lakosság által kiürített területre népességmozgások indultak meg. A területre történő bevándorlás több szakaszban ment végbe. 1463 és 1540 között a Drina vidékéről érkező vlach bevándorlás három szakasza figyelhető meg Bosznia északkeleti részén: az első a Hercegovinai szandzsák 1470-es megalakulása után, a második a Szreberniki bánság 1512-15-ös bukása után, a harmadik pedig a mohácsi csata és Magyarország összeomlása, valamint a Jajcai bánság 1527-28-as bukása után. Ezekben az időszakokban a Zvorniki-szandzsák több járásában telepedtek le, köztük a Sprečai náhijében is. A terület etnikai helyzetét a 17. és 18. században a Magyarországról hazatelepült bosnyák bevándorlók befolyásolták, akik korábban a török hódítás idején költöztek ezekre a területekre. Ők leginkább Kalesija és Caparde területein telepedtek le. A 18. század végén néhány karavlah (román cigány) vándorolt be a régióba, köztük a Spreča-folyó felső folyásának területére.
A korszakok változásával járó történelmi körülmények különösen az első és második szerb felkelés (1804-1813) után nehéz helyzetbe hozták az akkori muszlim lakosságot, különösen a mai Szerbia és Montenegró területén. A tömeges üldöztetések után tömeges muszlimvándorlás következett, akiknek többsége átkelt a Drina folyón, és Északkelet-Boszniába érkezett. Egy csoport muszlim a Spreča folyó völgyébe költözött és ott telepedett le.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. Az osztrák-magyar uralom idején a Vlasenicai járáshoz és Vacatina községhez tartozott. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Vacetina községhez tartozó településen 24 háztartást és 184 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 134. o.A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A település lakosságát már 1941-ben súlyos usztasa terror érte, később pedig a térség a partizán–usztasa–csetnik–német hadműveleteinek ütközőzónájává vált. A településről több mint húsz olyan személy ismert, akit 1941-ben usztasák öltek meg, többnyire Jasenovacban. Ez nem egyetlen család néhány tagjának eltűnését, hanem számos zelinai család egyidejű megtizedelését mutatja. Osmaci–Zelina közvetlen környéke már 1942-ben fegyveres konfliktus színtere volt. Közben zelinai férfilakosság egy része a partizánmozgalomhoz csatlakozott, miközben a falu civil lakossága továbbra is ki volt téve az usztasa terrornak. 1944-ben a Zelina–Osmaci térség stratégiai jelentősége ugrásszerűen megnőtt. A partizánok a környéken egy repülőteret építettek ki, emiatt a német és horvát erők számára a térség kiemelt célponttá vált. 1944. július 14-én indult az úgynevezett Fliegenfänger hadművelet amelynek célja az osmaci partizán repülőtér és az azt védő erők megsemmisítése volt. A hadműveletben a 13. SS-hegyihadosztály egységei és csetnik alakulatok is részt vettek. A támadók elfoglalták Osmacit és Memićit, és megrongálták a repülőteret. Ez közvetlenül érintette Zelinát, hiszen a település néhány kilométerre feküdt Osmacitól, ugyanabban a hadműveleti térségben. 1944 augusztusában ismét komoly harcok folytak Osmaci térségében, de Zelina áldozati listája 1945-ben is jelentős, hét fős veszteséget mutat.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. Josip Broz Tito halála után a nemzetiségi ellentétek fokozódtak, melyek a boszniai háborúban csúcsosodtak ki. 1992. májusában indult meg a szerb erők Kalesija térség elleni általános támadása, melyben helyi SDS egységek mellett a JNA harckocsi egysége, a Birač régióbeli szerb hadsereg, valamint a TO Zvornik szerb területvédelmi egységei és a Zvornikban akkoriban állomásozó szerb félkatonai egységek („Sárga Darazsak” és mások) vettek részt. Május 11-ig a szerbek ellenőrzésük alá került a város és környékének jelentős része, de május 23-án a boszniai kormányerők visszafoglalták Kalesiját. Zelina ettől kezdve közvetlenül a szembenálló területek határán feküdt. Zelina közvetlenül a Vis nevű magaslat alatt fekszik. Osmaci körülbelül 2,5 km-re van Zelinától, míg Vis szintén közvetlenül a falu fölött helyezkedik el. A Vis magaslat ellenőrzése lehetővé tette a környék útvonalainak és településeinek ellenőrzését. Ezért a háború végére a Zelina–Vukovina–Vis háromszög rendkívül fontos hadműveleti területté vált. 1995. június 21-én az ARBiH 24. hadosztály egységei áttörték a szerb védelmi vonalat a Vis–Kalesija térségében. Az ARBiH elfoglalta Vukovinát, a Vis-hegyet, Zelinát és a 927-es magaslatot. A Vis–Zelina harcok mindkét oldalon komoly veszteségekkel jártak.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település déli része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Osmaci községhez, míg az északi rész a Föderációhoz és Kalesija községhez került. A többségében szerb lakosság 1995-ben, amikor megtudta, hogy a terület a Föderációhoz kerül, elmenekült, és a közeli Čepardákon kezdett új életet. A háború után a politikai határ, a menekülés és az etnikai átrendeződés együtt hozta létre a mai két Zelinát.
Jegyzetek
Források Edina Mehmedović, Izlaganje o Kalesiji, JU Univerzitet u Tuzli, Filozofski Fakultet, Odsjek: Historija, Tuzla, 2010.
További információk Kalesija község hivatalos oldala
Kategória:Tuzlai kanton települései