Pío Baroja y Nessi (San Sebastián, 1872. december 28. – Madrid, 1956. október 30.) spanyol író, a '98-as generáció egyik legfontosabb regényírója.A '98-as generáció regényírók, költők, esszéírók és filozófusok csoportja volt, akik a spanyol–amerikai háború (1898) idején Spanyolországban tevékenykedtek, és a modernismo irodalmi mozgalommal álltak kapcsolatban. Illusztris család tagja volt. Testvére, Ricardo festő, író és rézmetsző volt, unokaöccse, Julio Caro Baroja, húgának, Carmennek a fia, aki ötvös volt, és ismert antropológus.
Élete A Gipuzkoa tartományi San Sebastiánban született, Serafin Baroja fiaként, aki szintén neves író és operalibrettista volt.Pío Baroja The city of the discreet – Page 1 1917 Introduction: "He composed the libretto of the first Basque opera ever produced, the music of which was by Santesteban. He is said to have been responsible for the libretto of one other opera – a Spanish one.Samuel Edward Hill Initiation, satiation, resignation: the development of Baroja's... – Page 10 1964 "His father was a mining engineer and, by avocation, a writer of popular cantos in the Basque language as well as Spanish. Prudente, written by Baroja's father, is the first Basque opera known. Baroja himself attributed his interest in literature to..."Obituaries from the Times, 1951–1960 Page 45 Frank C. Roberts – 1979 "His father was the author of the first Basque opera and of popular songs in the Basque language."
A fiatal Baroja orvostudományt tanult a Valencia Egyetemen, majd 21 évesen doktorált a madridi Complutense Egyetemen. Bár orvosi végzettséget szerzett, Baroja csak rövid ideig praktizált a baszk Zestoa városában. Diákéletéről szerzett emlékei szolgáltak alapanyagul A tudás fája című regényéhez. Rövid ideig a családi pékséget is vezette, és radikális republikánusként kétszer is sikertelenül indult a Cortes Generales (spanyol parlament) helyéért. Baroja igazi hivatása azonban mindig is az írás volt, amivel 13 éves korában kezdett komolyan foglalkozni.
Első regénye, a La casa de Aizgorri ("Aizgorri háza", 1900) a Tierra vasca ("Baszkföld', 1900–1909) című trilógia része. Ez a trilógia tartalmazza az El mayorazgo de Labraz ("A Labraz-birtok", 1903) című művet is, amely az egyik legnépszerűbb regénye lett Spanyolországban. Ebben az időszakban adta ki a Camino de perfección ("A tökéletességhez vezető út", 1902) című művét is, amely az úgynevezett 1902-es regények része. Ez a szövegcsoport mérföldkőnek számít a spanyol regények megújulásában, különösen a realizmus és a modernizmus közötti átmenet fordulópontjának.
Baroja nemzetközileg leginkább egy másik trilógiájáról, a La lucha por la vida ("A létért folytatott küzdelem", 1922–1924) címűről ismert, amely élénken ábrázolja a madridi nyomornegyedek életét. John Dos Passos nagyra értékelte ezeket a műveket, és írt is róluk.
Egy másik jelentős mű, a Memorias de un hombre de acción ("Egy tettrekész ember emlékei", 1913–1931) egyik ősét ábrázolja, aki a 19. századi karlista felkelés idején a baszk régióban élt.
Baroja egyik tetralógiája a La mar ("A tenger") címet viseli, és a következőkből áll: Las inquietudes de Shanti Andía (1911), El laberinto de las sirenas (1923), Los pilotos de altura (1929) és La estrella del capitán Chimista (1930). Megírta Juan Van Halen spanyol katonai kalandor életrajzát is.
Mesterművének az El árbol de la ciencia (1911) (A tudás fája) tekinthető, egy pesszimista fejlődésregény, amely a tudáskeresés és általában az élet hiábavalóságát ábrázolja. A cím szimbolikus: minél többet tanul és tapasztal meg a főszereplő, Andrés Hurtado az életről, annál pesszimistábbnak érzi magát, és annál hiábavalóbbnak tűnik az élete.
A spanyol irodalmi hagyományokhoz híven Baroja gyakran pesszimista, pikareszk stílusban írt. A szereplők és a helyszínek ügyes ábrázolása életre keltette a baszk régiót, hasonlóan ahhoz, ahogy Benito Pérez Galdós művei betekintést nyújtottak Madridba. Baroja művei gyakran élénkek, de néha hiányosak voltak a cselekményben. Hirtelen, élénk, mégis személytelen stílusban íródnak. Nyelvtani hibákkal vádolták, amelyeket soha nem tagadott.
Fiatalon Baroja lazán hitt az anarchizmusban, a '98-as generáció más tagjaihoz hasonlóan. Később csodálta a tettrekész embereket, hasonlóan Nietzsche emberfeletti emberéhez. A katolikusok és a hagyományőrzők elítélték, és az élete veszélyben forgott a spanyol polgárháború (1936–1939) alatt.
A Juventud, egolatría ("Ifjúság és egoizmus", 1917) című művében Baroja a következőképpen írta le meggyőződését: Mindig is liberális radikális, individualista és anarchista voltam. Először is, az egyház ellensége vagyok; másodszor, az állam ellensége. Amikor ezek a nagyhatalmak konfliktusban állnak egymással, az állam pártján állok, nem pedig az egyház ellen, de az állam győzelmének napján az állam ellenségévé válok. Ha a francia forradalom idején éltem volna, Anacharsis Cloots iskolájának internacionalistája lettem volna; a szabadságharc idején a carbonarik egyike lettem volna.
Ernest Hemingway-re nagy hatással volt Baroja, és amikor 1956 októberében meglátogatta, ezt mondta neki: „Engedje meg, hogy ez a kis tisztelgésem legyen ön előtt, aki oly sokat tanított nekünk, akik fiatalon írók akartunk lenni. Sajnálom, hogy ön még nem kapott Nobel-díjat, különösen akkor, amikor oly sokan kapták, akik kevésbé érdemelték meg, mint én, aki csak egy kalandor vagyok.”
Baroja röviddel a látogatás után, október 30-án hunyt el, és a madridi régi polgári temetőben temették el.
Egy Iberia Airbus A340-642, EC-JPU típusú repülőgépet (amely 2006 és 2020 között állt szolgálatban) neveztek el róla.
Baroja és Katalónia Pío Baroja határozottan ellenezte mind a katalánizmust, mind a katalán nyelv létezését. Példaként említhető a La Conquista del Estado egyik cikkének egy részlete:Ferrer i Gironés, Francesc. Catalanofòbia: El pensament anticatalà a través de la història. Edicions 62, 2000. Pio Baroja. La Conquista del Estado. 03.10.1931 ...a nyelv – a katalán – túlsúlyának kérdését idővel meg kell oldani... De az állam itt nem gyakorolt nyomást, és ha igen, akkor sem volt olyan energikus, mint Franciaországban, Németországban és Angliában, a regionális nyelveikkel...
Vannak más példák is az antikatalánizmusra, amelyben odáig megy, hogy zsidóként jellemzi a katalánokat,Pio Baroja. "El problema catalán: la influencia judía". El Mundo. 15.11.1907 egy olyan történelmi pillanatban, amikor ezt súlyos faji sértésnek tekintették.
Magyarul megjelent A tudás fája (El árbol de la ciencia) – Európa, Budapest, 1961 · Fordította: Békéssy Gábor
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:1872-ben született személyek Kategória:1956-ban elhunyt személyek Kategória:Baszk költők, írók Kategória:Spanyol költők, írók Kategória:Orvostudományi szakírók Kategória:Antikommunisták Kategória:Spanyol anarchisták