Keith Spencer Waterhouse CBE (Hunslet, 1929. február 6. – London, 2009. szeptember 4.) brit regényíró, újságíró-publicista és számos televíziós sorozat írója. Emellett az újságírói stílus és írásmód elismert szakértőjének is számított.
Élete Keith Waterhouse az angliai West Riding of Yorkshire grófságban található Leeds Hunslet nevű városrészében született. Két évig teljesített kötelező katonai szolgálatot a brit Királyi Légierőnél.
Munkássága – amelynek jelentős részét életre szóló barátjával és alkotótársával, Willis Hall-lal közösen jegyezte – olyan szatirikus műveket foglal magában, mint az 1960-as években futó That Was The Week That Was, a BBC-3 és The Frost Report; emellett ő írta az 1975-ös The Card című musical szövegkönyvét, valamint olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Budgie, a Worzel Gummidge és az Andy Capp (utóbbi egy comic strip adaptációja).
1959-es Billy Liar című könyvéből később John Schlesinger készített filmet, amelyben Billyt Tom Courtenay alakította. Az alkotást az 1964-es BAFTA-gálán hat kategóriában – köztük a legjobb forgatókönyv díjáért – jelölték, 1963-ban pedig versenyben volt a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlán díjáért; az 1970-es évek elején a karakterre épülő Billy Liar című szituációs komédia is nagy népszerűségnek örvendett, és összesen 25 epizódot élt meg.
Waterhouse első forgatókönyve a Whistle Down the Wind (1961) című filmhez készült. Schlesinger számára írta az A Kind of Loving forgatókönyvét is. Bár nevük nem szerepelt a stáblistán, Waterhouse és Hall azt állították, hogy jelentős mértékben átírták Alfred Hitchcock Torn Curtain (1966) című filmjének forgatókönyvét. Waterhouse írta a Jeffrey Bernard is Unwell (1989; bemutató az Old Vicben: 1999) című vígjátékot, amely Jeffrey Bernard londoni újságíró kétes életvitelén alapul.
Pályafutása a Yorkshire Evening Post-nál indult, emellett rendszeresen írt a Punch és a Daily Mirror számára, későbbi éveiben pedig a Daily Mail-nek is. Mielőtt drámaíróként és regényíróként vált volna ismertté, 1952-ben riporterként csatlakozott a Mirror-hoz; e korai időszakban kampányt folytatott a háború utáni Nagy-Britanniában érvényben lévő faji megkülönböztetés,"Black, blind hate", Daily Mirror, 15 March 1954, page 7, and "The shame of a Jim Crow city", Daily Mirror, 16 March 1954, also page 7 a Brit Birodalom nevében Kenyában elkövetett visszaélések,"The newspaper with a blind eye", Daily Mirror, 7 September 1955, page 2 valamint a brit kormány által különböző közel-keleti országoknak értékesített fegyverszállítmányok ellen."A very, very nasty smell indeed", Daily Mirror, 31 December 1955, page 1 Később rovatvezetőként tért vissza a laphoz: kezdetben a Mirror Magazine számára írt, majd 1970. június 22-én átkerült a főújsághoz, ahol hétfőnként jelentek meg írásai, 1970. július 16-ától pedig már csütörtökönként is publikált. Waterhouse a rovataiban megjelent írásokból válogatást adott közre a Mondays, Thursdays és a Rhubarb, Rhubarb and Other Noises című kötetekben.
A Daily Mirror számára írt, bővített stíluskézikönyvét – Waterhouse on Newspaper Stylehttp://www.mantex.co.uk/reviews/water.htm A review and history of the book can be found here – a modern újságírás klasszikus tankönyvének tekintik. Ezt követte a szélesebb közönségnek szánt, az angol nyelvhasználattal foglalkozó zsebkönyv, az English Our English (And How To Sing It). 1986-ban azért távozott a Mirror-tól a Mail-hez, mert kifogásolta, hogy a lap Robert Maxwell tulajdonába került; a Mail-nél egészen halála előtti időszakig maradt.
Hosszú küzdelmet folytatott a modern angol nyelv színvonalának általa tapasztalt romlása ellen; például megalapította a „Helytelen Aposztrófok Eltörléséért Alakult Szövetséget” (Association for the Abolition of the Aberrant Apostrophe), amelynek tagjai igyekeznek gátat vetni az olyan nyelvi hibák elszaporodásának a zöldségesüzletekben, mint amilyen a "potatoe's" vagy a "pound's of apple's and orange's".
2004 februárjában a British Journalism Review Nagy-Britannia legelismertebb kortárs újságíró-publicistájává választotta.
Halála 2009. szeptember 4-én családja közleményben tudatta, hogy Waterhouse londoni otthonában, álmában, békésen elhunyt. 80 éves volt.
Művei
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:1929-ben született személyek Kategória:2009-ben elhunyt személyek Kategória:Brit írók Kategória:Angol újságírók