Benda Judit (Budapest, 1971–) magyar régész,https://korallfolyoirat.hu/szerzoink/ a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Középkori Osztályának munkatársa. Kutatási területe a középkori Buda várostörténete, régészete és történeti topográfiája, különös tekintettel a kereskedelemre, a kézműiparra, a városi épületekre és a mindennapi életre.
Életpályája Benda Judit a Budapesti Történeti Múzeum régészeként elsősorban Budapest I. kerületének középkori és kora újkori régészeti örökségét kutatja.https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/21467 A 2000-es évek elejétől számos budavári és vízivárosi feltárásban vett részt, illetve vezetett ásatásokat. Korai kutatásai között szerepel a budai Szent György tér déli oldalán feltárt középkori kút leletanyagának feldolgozása, amelyről 2002-ben jelent meg tanulmánya a Budapest Régiségei című folyóiratban. 2002-ben a budai középkori karmelita kolostor feltárásán dolgozott. A kutatás eredményeit 2003-ban és 2004-ben több tanulmányban ismertette. A kolostor régészeti feltárásáról és temetőjéről készült írásai a középkori Buda egyházi topográfiájának kutatásához kapcsolódnak. A 2000-es és 2010-es években többek között a Fő utcában,https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/37999 a Ponty utcában, a Szalag utcában, a Corvin téren, a Dísz tér környékén és a budai Várhegy előterében végzett régészeti kutatásokat. A Budai Vigadó, a mai Hagyományok Háza épületének területén végzett ásatásokról Kraus Dáviddal és Nagy Alexandrával közösen számolt be az Aquincumi Füzetek 2020-as kötetében. Az MTA BTK Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoportjának munkájához is kapcsolódott, amelynek keretében a középkori városi gazdaság, a kereskedelem és az anyagi kultúra kérdéseit vizsgálta.https://www.abtk.hu/images/aktualis/2020/Tortenettudomanyi-Intezet/06.30_Lendulet-Gazdtori/Gazdasagtortenet_publikacios_lista_zarobeszamolo.pdf
Munkássága Kutatásainak egyik meghatározó területe a középkori Buda kereskedelmének régészeti és történeti vizsgálata. Tanulmányaiban a kereskedők térhasználatával, a piacokkal, az árulerakatokkal, a kalmárboltokkal és a különböző árucikkek forgalmazásával foglalkozik. A kereskedelem topográfiája. A kereskedők térhasználata a késő középkori Budán című tanulmánya 2011-ben jelent meg a Korall folyóiratban. Ugyanebben az évben közölte A piactól az árucsarnokig. Kereskedelmi célra készült épületek a középkori Budán című írását a Történelmi Szemlében. A kereskedelem egyes ágazatait külön tanulmányokban dolgozta fel. Vizsgálta a posztókereskedelmet és a posztósboltok működését, a marhakereskedelmet és a mészárszékeket, valamint a késő középkori budai patikusok és patikák történetét. A budai Kalmár utcában működő üzletekről 2021-ben, a városi fogadókról 2022-ben jelent meg tanulmánya. 2024-ben Buda Váralja, a város gazdasági tükörképe címmel közölt gazdaság- és várostörténeti elemzést. Nemzetközi szakirodalmi tevékenységéhez tartozik a Brill Kiadónál 2016-ban megjelent Medieval Buda in Context című kötetben közölt, Merchants, Markets and Shops in Late Medieval Buda, Pest and Óbuda című angol nyelvű tanulmánya.
Benda Judit a középkori városi építészetet és térhasználatot is kutatja. Tanulmányaiban a kereskedelmi épületek mellett a lakóházak, városi paloták, kertek, majorságok és fogadók történetével foglalkozik. Kis középkori kalmárbolt-tipológia című, 2017-ben megjelent tanulmányában a középkori boltok építészeti típusait vizsgálta. A negyedik negyed. Városi paloták a középkori Budán című írása 2019-ben jelent meg. 2019-ben a Korall folyóiratban közölte Vidék a városban. Kertek és majorságok a középkori Budán című tanulmányát, amely a városi tér és a mezőgazdasági tevékenység kapcsolatával foglalkozik. Későbbi kutatásaiban a budai Várhegy környezetének történeti topográfiájával is foglalkozott. 2022-ben a Gellért-hegy és a középkori Kelenföld történetéről, 2024-ben pedig Mátyás király tervezett budai egyeteme, az Academia Corviniana épületeinek történetéről publikált.
A kereskedelem- és építéstörténet mellett a középkori város társadalmi viszonyait és mindennapi életét is vizsgálja. A csendes háttér. A nők munkalehetőségei a középkori Budán című tanulmánya 2015-ben jelent meg a Korall folyóiratban. Kutatásai kiterjednek a városi kézműiparra, az ötvösműhelyekre, a kerámiakészítésre és a középkori tárgykultúrára. 2020-ban A kúszólevél nyomában. Budai ötvösműhelyek és egy 15. századi műhely leletei címmel közölt tanulmányt. 2024-ben a budai fehér kerámia eredetének kérdését geológiai, helynévtani és régészeti szempontból vizsgálta. 2025-ben Ebéd, vacsora, lakoma. Étkezési szokások a középkori Budán címmel jelent meg tanulmánya a Tanulmányok Budapest Múltjából című folyóiratban.
Benda Judit részt vesz régészeti és várostörténeti kiállítások tudományos előkészítésében, valamint a hozzájuk kapcsolódó katalógusok és kiállítási vezetők szerkesztésében. 2011-ben társszerkesztője volt a Paloták, kolostorok, falvak. Gerevich László (1911–1997) középkori kutatásai című kiállítási katalógusnak. 2015-ben Farbaky Péterrel, Rostás Péterrel és Spekner Enikővel közösen szerkesztette A budavári királyi palota története című magyar–angol kiállítási vezetőt. 2016-ban Kiss Virággal, Grażyna Lichończak-Nurekkel és Magyar Károllyal közösen szerkesztette a Közös úton. Budapest és Krakkó a középkorban című kiállítás katalógusát. A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában 2016. március 18. és július 24. között bemutatott kiállítás a két középkori királyi székhely történetét állította párhuzamba.
Válogatott művei
Könyvek és kiállítási katalógusok Benkő Elek – Benda Judit – Magyar Károly – Kovács Gyöngyi – Orosz Krisztina (szerk.): Paloták, kolostorok, falvak. Gerevich László (1911–1997) középkori kutatásai. Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 2011 Benda Judit – Farbaky Péter – Rostás Péter – Spekner Enikő (szerk.): A budavári királyi palota története. History of the Royal Palace of Buda. Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 2015 Benda Judit – Kiss Virág – Grażyna Lichończak-Nurek – Magyar Károly (szerk.): Közös úton. Budapest és Krakkó a középkorban. Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 2016
Tanulmányok A Szent György tér déli oldalán feltárt középkori kút leletanyaga. Budapest Régiségei, 35. (2002) 535–548. Előzetes jelentés a budai, középkori karmelita kolostor feltárásáról. Budapest Régiségei, 37. (2003) 137–149. A kereskedelem topográfiája. A kereskedők térhasználata a késő középkori Budán. Korall, 12. (2011) 45. sz. 80–101. A piactól az árucsarnokig. Kereskedelmi célra készült épületek a középkori Budán. Történelmi Szemle, 53. (2011) 2. sz. 259–282. Malmok, pékek és kenyérszékek a későközépkori Budán. Tanulmányok Budapest Múltjából, 38. (2013) 7–30. A csendes háttér. A nők munkalehetőségei a középkori Budán. Korall, 16. (2015) 60. sz. 11–40. Merchants, Markets and Shops in Late Medieval Buda, Pest and Óbuda. In: Medieval Buda in Context. Leiden–Boston: Brill, 2016. 255–277. Kis középkori kalmárbolt-tipológia. In: Hatalom, adó, jog. Budapest, 2017. 511–549. Vidék a városban. Kertek és majorságok a középkori Budán. Korall, 20. (2019) 78. sz. 5–25. Patikusok és patikák a későközépkori Budán. Tanulmányok Budapest Múltjából, 45. (2020) 7–38. Városi fogadók a középkori Budán. Tanulmányok Budapest Múltjából, 46. (2022) 7–36. Buda Váralja, a város gazdasági tükörképe. In: Kapocs, érme, rovás. Budapest, 2024. 371–396. Geológia, helynév, régészet. Megoldási kísérlet a budai fehér kerámia eredetére. Budapest Régiségei, 53. (2024) 199–218. Ebéd, vacsora, lakoma. Étkezési szokások a középkori Budán. Tanulmányok Budapest Múltjából, 47. (2025) 205–229.
Külső hivatkozások
Benda Judit publikációi – Magyar Tudományos Művek Tárahttps://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=authors10054300 Benda Judit publikációi az Academia.edu oldalánhttps://btm.academia.edu/BendaJudit Benda Judit a Korall folyóirat szerzői közötthttps://korallfolyoirat.hu/szerzoink/
Jegyzetek