A 2021-es ENSZ éghajlatváltozási konferenciát, közismert rövidítéssel a COP26-ot 2021. október 31. és november 13. között rendezték meg a skóciai Glasgow-ban. Az esemény az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményében részes felek 26. konferenciája volt. Keretében ülésezett a Kiotói jegyzőkönyv részes feleinek 16. találkozója és a Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény részes feleinek harmadik találkozója is.Glasgow Climate Change Conference – October-November 2021. UNFCCC. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
A konferencia fő eredménye a glasgow-i klímapaktum elfogadása és a párizsi megállapodás végrehajtási szabályainak több területen történő véglegesítése volt. A döntések a kibocsátáscsökkentés, az alkalmazkodás, a klímafinanszírozás és az átlátható jelentéstétel kérdéseire terjedtek ki. A zárómegállapodás kifejezetten foglalkozott a szénalapú villamosenergia-termelés visszaszorításával és a nem hatékony fosszilisenergia-támogatások kivezetésével.The Glasgow Climate Pact – Key Outcomes from COP26. UNFCCC. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
Előzményei
Nemzetközi éghajlat-politikai háttér A 2015-ben elfogadott párizsi megállapodás célja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti szinthez képest jóval 2 °C alatt tartsa, és erőfeszítéseket tegyen az 1,5 °C-os korlátozás érdekében. Végrehajtása nemzetileg meghatározott hozzájárulásokra, angol rövidítéssel NDC-kre épül. Ezekben az országok ismertetik éghajlat-politikai terveiket és kibocsátáscsökkentési vállalásaikat.The Paris Agreement. UNFCCC. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
A glasgow-i konferencia egyik feladata a nemzeti vállalások erősítése és a párizsi megállapodás addig lezáratlan végrehajtási kérdéseinek rendezése volt. Ezek közé tartozott a nemzetközi szén-dioxid-piaci együttműködés és a klímavédelmi intézkedésekről szóló beszámolók egységesítése.
A világjárvány miatti halasztás A rendezvényt eredetileg 2020 novemberére tervezték. A Covid19-pandémia miatt azonban egy évvel elhalasztották. A halasztást 2020. április 1-jén jelentették be. A házigazda az Egyesült Királyság volt, amely Olaszországgal partnerségben készítette elő a konferenciát.COP26 postponement. Az Egyesült Királyság kormánya, 2020. április 1. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
Tudományos háttér Az ENSZ Környezetvédelmi Programja által a konferencia előtt kiadott Emissions Gap Report 2021 szerint az akkori kibocsátáscsökkentési vállalások nem voltak elegendők a párizsi hőmérsékleti célok eléréséhez. A jelentés az új és frissített nemzeti vállalások, valamint más bejelentett intézkedések alapján a század végére mintegy 2,7 °C-os felmelegedést vetített előre. A nettó zéró kibocsátási ígéretek teljes végrehajtása ennél kedvezőbb pályát jelenthetett volna, de a jelentés a rövid távú cselekvés hiányosságaira is figyelmeztetett.Emissions Gap Report 2021: The Heat Is On – A world of climate promises not yet delivered. UNEP, 2021. október 26. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
Szervezése és lefolyása A konferencia elnöke Alok Sharma brit politikus volt. A találkozó elején állam- és kormányfők részvételével vezetői csúcstalálkozót tartottak, amelyet szakértői és miniszteri tárgyalások követtek. A hivatalos programot országpavilonok és szakmai rendezvények egészítették ki.
A tárgyalások az eredetileg tervezett november 12-i zárónapon túl folytatódtak, és november 13-án fejeződtek be. A végső egyeztetések egyik kiemelt vitája a szénenergia jövőjéről szóló szövegezést érintette.COP26: Key outcomes agreed at the UN climate talks in Glasgow. Carbon Brief, 2021. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
A glasgow-i klímapaktum
Kibocsátáscsökkentés és az 1,5 °C-os cél A klímapaktum megerősítette az 1,5 °C-os felmelegedési korlát elérésére irányuló erőfeszítéseket. Tudományos viszonyítási pontként rögzítette, hogy ehhez a globális szén-dioxid-kibocsátásnak 2030-ig a 2010-es szinthez képest 45 százalékkal kell csökkennie, és az évszázad közepe körül nettó zéró szintet kell elérnie. Más üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentését is szükségesnek nevezte.FCCC/PA/CMA/2021/10/Add.1. UNFCCC, 2022. 1/CMA.3 határozat: Glasgow Climate Pact. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
A részes feleket arra kérték, hogy 2022 végéig vizsgálják felül és szükség szerint erősítsék meg 2030-ra vonatkozó nemzeti céljaikat. Ez a nemzeti körülményeket figyelembe vevő felhívás volt; a globális csökkentési arány nem jelentett minden országra azonos kötelezettséget.
Szénenergia és fosszilis támogatások A végleges szöveg a szén-dioxid-kibocsátás mérséklését szolgáló technológiák nélkül működő szénalapú villamosenergia-termelés fokozatos visszaszorítását sürgette. Emellett a nem hatékony fosszilisenergia-támogatások kivezetésére szólított fel, a sérülékeny társadalmi csoportok és az igazságos átmenet támogatásával.
A szénenergiára vonatkozó rendelkezésben a tárgyalások végén a teljes kivezetést jelentő phase-out helyett a fokozatos csökkentést jelentő phase-down megfogalmazás került a szövegbe. A kompromisszumot India kezdeményezte; több küldöttség kifogásolta a gyengítést, de elfogadta a megállapodás lezárása érdekében.
Klímafinanszírozás és alkalmazkodás A fejlett országok korábban vállalták, hogy 2020-tól közösen évi 100 milliárd amerikai dollárt mozgósítanak a fejlődő országok klímavédelmi támogatására. A cél teljesítésének elmaradása a glasgow-i tárgyalások fontos vitapontja volt; a paktum sürgette a vállalás teljesítését.
A konferencia felszólította a fejlett országokat, hogy 2025-ig legalább kétszerezzék meg a fejlődő országoknak nyújtott közös alkalmazkodási finanszírozásukat a 2019-es szinthez képest. Az alkalmazkodási intézkedések célja az éghajlatváltozás következményeivel szembeni ellenálló képesség növelése, például az árvízvédelemben, a vízgazdálkodásban és a mezőgazdaságban.COP26 Outcomes: Finance for Climate Adaptation. UNFCCC. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
Elindították a globális alkalmazkodási célhoz kapcsolódó Glasgow–Sarm es-Sejk munkaprogramot is. Feladata az alkalmazkodási cél értelmezésének és az előrehaladás mérésének támogatása volt.
A párizsi megállapodás végrehajtási szabályai
Piaci és nem piaci együttműködés A COP26-on megállapodás született a párizsi megállapodás 6. cikkének végrehajtási szabályairól. A szabályozás az országok közötti kibocsátáscsökkentési együttműködésre, egy ENSZ-felügyeletű piaci mechanizmusra és a nem piaci megközelítésekre terjedt ki.COP26 Outcomes: Market mechanisms and non-market approaches (Article 6). UNFCCC. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
Az elszámolási szabályok fontos célja a kettős elszámolás elkerülése: ugyanazt a nemzetközileg átruházott kibocsátáscsökkentést ne használhassák fel egyszerre több ország céljának teljesítésére. A megállapodás a piaci mechanizmus bevételeinek egy részét az alkalmazkodás támogatásához kapcsolta.
Átláthatóság és jelentéstétel A konferencián elfogadták azokat a közös táblázatokat, jelentési formátumokat és dokumentumszerkezeteket, amelyek a párizsi megállapodás megerősített átláthatósági keretének működését segítik. Ezek az üvegházhatásúgáz-kibocsátások, a nemzeti vállalások teljesítése és a nyújtott vagy kapott támogatások áttekinthetőbb bemutatását szolgálják.COP26 Outcomes: Transparency and Reporting. UNFCCC. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
A rendszer összehasonlíthatóbb információkat biztosít a nemzetközi előrehaladás értékeléséhez, és figyelembe veszi a fejlődő országok kapacitásbeli korlátait. A jelentéstétel nem azonos a kibocsátáscsökkentéssel, hanem annak ellenőrizhetőségét és nyomon követését támogatja.
Veszteségek és károk A fejlődő országok az éghajlatváltozás okozta veszteségek és károk finanszírozására is további támogatást kértek. Glasgow-ban létrehozták a Glasgow Dialogue elnevezésű párbeszédfolyamatot, amely a kapcsolódó finanszírozási megoldások megvitatását szolgálta. A Santiago-hálózat technikai segítségnyújtási szerepének részletezésében is előrelépés történt.
A konferencián azonban nem hoztak létre önálló veszteség- és káralapot. Erről egy évvel később, az egyiptomi COP27-en született döntés.COP27 Reaches Breakthrough Agreement on New “Loss and Damage” Fund for Vulnerable Countries. UNFCCC, 2022. november 20. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
A konferencián bejelentett további kezdeményezések
Globális metánvállalás Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok elindította a Global Methane Pledge kezdeményezést. A résztvevők közös célként jelölték meg az emberi eredetű globális metánkibocsátás legalább 30 százalékos csökkentését 2030-ig, a 2020-as szinthez képest.A Global Methane Pledge elindításáról szóló közös közlemény. Európai Bizottság, STATEMENT/21/5766, 2021. november 2. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
A bejelentéskor több mint száz ország támogatta a kezdeményezést. A 30 százalékos cél közös globális célkitűzés volt, nem minden csatlakozóra külön-külön előírt, azonos mértékű kötelezettség. A vállalás külön kezdeményezésként működött, nem a teljes COP26-résztvevői kör konszenzusos határozataként.
Erdők és földhasználat A glasgow-i erdő- és földhasználati vezetői nyilatkozat támogatói vállalták, hogy együttműködnek az erdővesztés és a talajdegradáció 2030-ig történő megállításán és visszafordításán. A nyilatkozathoz állami és magánfinanszírozási ígéretek kapcsolódtak, többek között az őslakos népek és helyi közösségek erdőhöz kapcsolódó jogainak támogatására.World leaders summit on ‘Action on forests and land use’. Az Egyesült Királyság kormánya, frissítve: 2022. július 18. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
Amerikai–kínai együttműködés Az Egyesült Államok és Kína közös glasgow-i nyilatkozatban jelezte, hogy fokozni kívánja éghajlatvédelmi együttműködését a 2020-as években. A dokumentum a metánkibocsátással kapcsolatos együttműködésre is kitért, de önmagában nem változtatta meg a két ország hivatalos kibocsátási céljait.China pledges more aggressive climate action. Axios, 2021. november 10. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
Értékelése és kritikák A konferencia előrelépést hozott a párizsi megállapodás végrehajtási szabályaiban, és megerősítette az 1,5 °C-os cél politikai jelentőségét. Ugyanakkor a megállapodás kompromisszumai és a vállalások tényleges végrehajtásával kapcsolatos bizonytalanságok korlátozták az eredmények megítélését.Why It Feels So Hard to Understand What Really Happened at COP26. Time, 2021. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
A kritikák között szerepelt a szénenergiára vonatkozó megfogalmazás gyengítése, a fejlődő országok finanszírozási szükségleteinek kielégítetlensége és a vállalások, illetve a végrehajtási intézkedések közötti eltérés.
Civil szervezetek képviselői bírálták a tárgyalásokhoz való hozzáférés korlátozását, amely szerintük gyengítette a megfigyelők érdemi részvételét.Nina Lakhani: Cop26 legitimacy questioned as groups excluded from crucial talks. The Guardian, 2021. november 8. (angol nyelven; hozzáférés: 2026. szeptember 16.)
Utóélete A glasgow-i döntések több feladatot hagytak a következő konferenciára, köztük a kibocsátáscsökkentési törekvések erősítését és a veszteségek, illetve károk finanszírozásának további tárgyalását. A 2022-es, Sarm es-Sejk-i COP27 ezekre építve folytatta a munkát, és döntött az új veszteség- és káralap létrehozásáról.
Jegyzetek
További információk
A COP26 hivatalos oldala és dokumentumai (angol nyelven) A konferencia eredményeinek részletes elemzése a Carbon Brief oldalán (angol nyelven)
Kapcsolódó szócikkek
Globális felmelegedés Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény Glasgow 2022-es ENSZ éghajlatváltozási konferencia
Kategória:ENSZ Kategória:Konferenciák