Láng Péter, teljes tudományos titulussal DDr. Láng Péter LL.M., Ph.D. (Pécs, 1941. augusztus 14. –) magyar ügyvéd, jogász, újságíró, egyetemi oktató és külügyi szakértő.Péter Láng – Britishpedia – Successful People, Britishpedia. Hozzáférés: 2026. szeptember 17.Magyarország sikeres személyiségei IV., 2020. British Publishing House Limited, 2020. . „Láng Péter” szócikk. Szakmai pályafutása a tudományos kutatás, a könyv- és lapkiadás, a külpolitikai újságírás, a kormányzati munka, a felsőoktatás és az ügyvédi tevékenység területére egyaránt kiterjedt.
1977 és 1984 között a Magyar Távirati Iroda (MTI) külpolitikai rovatszerkesztője, majd 1984-től a Magyar Nemzet külpolitikai szerkesztője volt. 1986 és 1990 között a lap prágai tudósítójaként dolgozott, és a csehszlovák kommunista rendszer utolsó éveinek, illetve az 1989-es bársonyos forradalom időszakának eseményeiről tudósított.
A magyarországi rendszerváltást követően a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője és szóvivője, később a Miniszterelnöki Kabinet, majd a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója volt. Később több magyar felsőoktatási intézményben oktatott nemzetközi jogot, európai jogot és nemzetközi magánjogot, majd ügyvédi praxisba kezdett.
A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi nyilvántartása a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának tagjai között tartja nyilván; szakterületei között a nemzetközi kapcsolatok, a jog és a gazdaság szerepelnek.Láng Péter, Magyar Tudományos Akadémia köztestületi adatbázisa. Hozzáférés: 2026. szeptember 17.
Családi háttér és fiatalkora
Láng Péter 1941. augusztus 14-én született Pécsen. Édesapja Dr. Láng Lajos ügyvéd és hadbíró, édesanyja ditrói Siklódi Ibolyka Györgyike volt.
Életrajzi forrásai szerint anyai ágon a ditrói Siklódy család leszármazottja. A Siklódyak régi gyergyói székely nemesi család. Nagy Iván 19. századi genealógiai munkájában a családot a történelmi székely családok között tartja számon, és feljegyzi, hogy Siklódi Balás, Péter és János 1646-ban I. Rákóczi György fejedelemtől pixidarius levelet kapott.Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. X. kötet. Ráth Mór, Pest, 1863, „Siklódy család”.
Anyai rokonságához tartozott Siklódy Lőrinc (1876–1945) szobrászművész, teljes nevén ditrói Siklódy Lőrinc. Láng életrajza szerint a szobrász anyai nagyapjának testvére volt.
Láng gyermek- és fiatalkora a magyarországi kommunista rendszer kiépülésének időszakára esett. Visszaemlékezése szerint családi háttere miatt „osztályidegennek” minősítették, ami kezdetben korlátozta állami felsőoktatási továbbtanulási lehetőségeit. Emiatt felsőfokú tanulmányait először a Budapesti Református Teológiai Akadémián kezdte meg.„Dr. Láng Péter, személyesen”, Ítélet, VII. évfolyam, 6. szám, 2005. február, 6–10. o., Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar.
Tizenöt éves volt az 1956-os forradalom idején. A Britishpedia életrajza szerint a forradalom leverését követően „ellenforradalmi plakátok ragasztása miatt” büntetőeljárás indult ellene. Visszaemlékezése szerint az eljárást végül egy, édesapját korábbról ismerő pécsi városi ügyész közbenjárására megszüntették.
Tanulmányai és végzettségei
Láng művészeti, zenei, teológiai, bölcsészeti, nemzetközi kapcsolati és jogi tanulmányokat egyaránt folytatott.
1954 és 1959 között a pécsi Erkel Ferenc Művészeti Gimnáziumban tanult. Ugyanezekben az években az Erkel Ferenc Zenei Konzervatórium növendéke volt, ahol karvezetést és hegedűt tanult.
1959 és 1965 között a Budapesti Református Teológiai Akadémián folytatott tanulmányokat, ahol lelkészi oklevelet szerzett. 1964–1965-ben a Ráday Kollégium szeniora, illetve az ócsai és budapesti református egyházban segédlelkészként működött.
1966 és 1969 között az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központban szakkönyvtárosi képesítést szerzett.
1969 és 1975 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának filozófia szakán tanult, ahol bölcsészdoktori címet szerzett.
1991 és 1993 között a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán tanult, ahol külügyi szakértői képesítést szerzett.
1994-ben a Magyar Külügyminisztériumban külügyi szakvizsgát tett.
1994 és 1999 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatott jogi tanulmányokat, ahol jogászdoktori címet szerzett.
1999 és 2001 között az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében tanult, ahol európai jogi szakjogász képesítést szerzett.
1994 és 2002 között a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Multidiszciplináris Doktori Iskolájának hallgatója volt. Ph.D. doktori fokozatát 2002-ben szerezte meg.
A DDr. megjelölést is használja. Egy 2005-ös interjúban a rövidítést duplex doctor jelentésben magyarázta, utalva két egyetemi doktori címére.
Ph.D.-értekezésének címe A nyugat-európai uniótól az Európai Unió közös biztonság- és védelmi politikájáig. Törekvések és lehetőségek a kétezres években volt. Témavezetője Blahó András volt.Láng Péter: A nyugat-európai uniótól az Európai Unió közös biztonság- és védelmi politikájáig. Törekvések és lehetőségek a kétezres években, Budapesti Corvinus Egyetem doktori repozitóriuma.
Szakmai pályafutása
Orvostudományi és tudományos munka
1965 és 1966 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen orvosasszisztensként dolgozott. 1966 és 1970 között az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ tudományos kutatócsoportjának vezetője, 1970 és 1972 között pedig a Semmelweis Orvostudományi Egyetem tudományos segédmunkatársa volt.
Kiadói és újságírói pálya
1972 és 1977 között az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat felelős szerkesztőjeként dolgozott.
1977-ben összeállította és szerkesztette A magyar haladó ifjúsági mozgalmak történetének válogatott bibliográfiája 1868–1975 című munkát.Láng Péter: A magyar haladó ifjúsági mozgalmak történetének válogatott bibliográfiája 1868–1975. Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, Budapest, 1977.
1977 és 1984 között a Magyar Távirati Iroda külpolitikai rovatszerkesztője volt. Egy 1982-es archivált MTI-anyag név szerint az MTI munkatársaként azonosítja.Külföldi hírek, Magyar Távirati Iroda, 1982. július 14.
1984 és 1986 között a Magyar Nemzet külpolitikai szerkesztője, 1986 és 1990 között pedig a lap prágai tudósítója volt.
Prágai tudósítói évei
Prágai tudósítói időszaka egybeesett a csehszlovák kommunista rendszer utolsó éveivel, az ellenzéki mozgalmak megerősödésével és az 1989-es bársonyos forradalommal.
Tudósításaiban a prágai demonstrációkról, ellenzéki tevékenységről és politikai eseményekről számolt be. Tóth László az 1989-es eseményekről vezetett naplójában külön megemlítette, hogy a Magyar Nemzet főként Láng Péter tudósításain keresztül számolt be a prágai fejleményekről.Tóth László: „1989 avagy egy év a hetvenötből”, Irodalmi Szemle, 68. évfolyam, 1. szám, 2025.
Későbbi visszaemlékezéseiben arról számolt be, hogy kapcsolatban állt a csehszlovák ellenzék, köztük a Charta 77 egyes képviselőivel, és több később jelentős politikai szerepet betöltő személlyel készített interjút.
Láng visszaemlékezése szerint a kommunista rendszer összeomlását megelőző időszakban a csehszlovák állambiztonsági szervek Prágában őrizetbe vették, bántalmazták és iratait elvették.
Kormányzati és jogi pályafutása
1990 és 1991 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője és szóvivője volt. Korabeli sajtóforrások szintén a minisztérium szóvivőjeként azonosítják.Hajdú-Bihari Napló, 1991. február 21.
Életrajza szerint 1991 és 1992 között a Miniszterelnöki Kabinet kormánytanácsadója, 1992 és 1994 között pedig a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója volt.
1999 és 2002 között ügyvédjelöltként dolgozott, 2003-ban jogi szakvizsgát tett, majd egyéni ügyvédi praxisba kezdett.
2003 és 2006 között részt vett az Igazságügyi Minisztérium „A nép ügyvédje” elnevezésű jogi segítségnyújtási programjában.
Oktatói tevékenysége
Láng oktatói pályafutása több felsőoktatási intézményhez és több tudományterülethez kapcsolódott.
1970 és 1972 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem megbízott előadója volt. 1973-ban a Mérnöktovábbképző Intézetben tartott előadásokat.
1994-ben, majd 2001 és 2003 között a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem megbízott előadójaként oktatott.
1998 és 2002 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának megbízott előadója volt. 2002 és 2005 között ugyanott főállású egyetemi adjunktusként dolgozott.Tízéves a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara, PPKE.
2002 és 2005 között a PPKE Deák Ferenc Jogi Továbbképző Intézetében az európai jogi szakjogászképzés előadója is volt.
2005-ben a Zsigmond Király Főiskola oktatójaként dolgozott. Életrajzi forrásai szerint ezt követően a Soter Nemzetközi Informatikai Főiskola ideiglenes rektori tisztségét is betöltötte.
Tudományos tevékenysége
Láng tudományos érdeklődése több területre terjedt ki. Életrajzi adatai szerint 1970 és 1975 között döntéselméleti tudományos munkacsoportban, 1983 és 1984 között a Budapesti Műszaki Egyetem környezetvédelmi tudományos munkacsoportjában, 1986-ban pedig humánökológiai akadémiai kutatási célprogramban vett részt.
2001 és 2005 között a PPKE Jog- és Államtudományi Karán működő internetes európai jogfogalmi szakfórum európajogi szakmai vezetőjeként tevékenykedett.
A Magyar Tudományos Akadémia adatbázisa kutatási területei között a nemzetközi kapcsolatokat, a jogot és a gazdaságot, valamint az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáját, az európai közigazgatást és az európai társasági jogot tünteti fel.
1999-ben Az agrárizmus és viszonya az iparfejlődéshez, a véderőhöz (Gazdaság- és hadtörténeti adalékok a dualizmus korához) című munkájával szerzett tudományos fokozatot a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemhez kapcsolódó doktori képzésben.Fokozatot szerzett hallgatók, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola.
2004-ben a Magyar Jog közölte „Az Európai Unió és az ACP-országok együttműködésének új jogi kerete: a Cotonou-i Egyezmény” című tanulmányát.Láng Péter: „Az Európai Unió és az ACP-országok együttműködésének új jogi kerete: a Cotonou-i Egyezmény”. Magyar Jog, 2004/10., 613–621. o.
Közéleti tevékenysége
Életrajzi forrásai a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), valamint a Magyar Külügyi Társaság tagjaként említik.
Az ARMÉNIA Magyar–Örmény Egyesület társalapítójaként is tevékenykedett, valamint a Magyar Egyházak Világkonferenciája Előkészítő Bizottságának elnöki tisztét is betöltötte.
Örmény nemzetiségi közéleti tevékenysége keretében fővárosi és kőbányai örmény önkormányzati képviselőként is szerepet vállalt. A 2010-es kisebbségi önkormányzati választás hivatalos eredménye szerint Dr. Láng Pétert 17 szavazattal a Budapest X. kerületi örmény kisebbségi önkormányzat képviselőjévé választották.Budapest X. kerület – kisebbségi önkormányzati választás eredménye, Országos Választási Iroda, 2010.
Életrajza szerint 2009 és 2014 között a Green Globus Környezetvédelmi Társaság elnöke volt.
A Britishpedia életrajzi adatai szerint 2017-ben az Új Nemzeti Agrárpárt (ÚJ NAP) alapító alelnöke volt.
Életrajzi adatai szerint 1986 óta a Fészek Művészklub tagja.
Nyelvtudása
Életrajzi és önéletrajzi adatai szerint Láng anyanyelve a magyar, emellett több idegen és klasszikus nyelven rendelkezik különböző szintű ismeretekkel.
Angol nyelvből felsőfokú, holland nyelvből középfokú állami nyelvvizsgát szerzett. Életrajzi adatai szerint németül beszél, olvas és ír; franciául, oroszul, csehül és szlovákul beszél és olvas; örményül beszél.
Emellett latin, klasszikus görög és héber nyelvű szövegeket is olvas.
Magánélete
Láng három alkalommal kötött házasságot. Egy fia (Láng Fidél Avedisz) és egy unokája (Láng Annaléna) van.
Érdeklődési köréhez a zene, az irodalom, a történelem, a színház, a film és az utazás tartozik. Sportjai között életrajza a teniszt, a gimnasztikát és az úszást említi.