Az Aranypajzs projekt (egyszerűsített kínai: 金盾工程; pinjin: jīndùn gōngchéng), közismert nevén a kínai nagy tűzfal a Kínai Népköztársaság Közbiztonsági Minisztériumának az internet cenzúrázása céljából létrehozott projektje. Megerősített (szigorított) változata 2012 decemberében lépett életbe.Megerősítették a kínai nagy tűzfalat (Index, 2012. december 17.)
Története
Az Aranypajzs projekt első tervei 1998-ban születtek meg. A projekt első fázisa 2003 novemberében indult el és 3 évig tartott. A mostani, második fázis a tervek szerint két év múlva ér véget. A Kínai Központi Televízió (CCTV) híradása szerint a projekt az első fázis elindulásáig, 2002-ig 800 millió USA dollár-ba került.金盾工程前期耗8亿美元 建全国性监视系统 (egyszerűsített kínai) Becslések szerint kb. 30 000 rendőrségi alkalmazott foglalkozik a projekttel.首屆「2002年中國大型機構信息化展覽會」全國31省市金盾工程領導雲集 (egyszerűsített kínai)
Közismert nevét (kínai nagy tűzfal) a számítástechnikában alkalmazott tűzfalakról és a kínai nagy falról kapta.
Cenzúrázási technikák
Az internetes tartalmak cenzúrázására alkalmazott leggyakoribb technikák: IP-címek blokkolása. Bizonyos IP címek esetében az összes TCP protokoll (például HTTP, FTP, POP3) blokkolva van. Olyan szerverek esetében, amelyek több website-ot is kiszolgálnak, a szerverről egyetlen website sem érhető el. DNS-szűrés és átirányítás. Egyes tartományneveket a DNS szerver egyáltalán nem old fel, vagy hibás IP címet küld vissza. Ez a módszer az összes TCP protokollt érinti. URL-szűrés. A kért URL-ek szűrése kulcsszavak alapján. Ez a módszer a HTTP protokollt érinti. Csomagszűrés. A TCP-csomagok szűrése gyakran előforduló kulcsszavak alapján. Ez a módszer az összes TCP protokollt érinti, különösképpen a keresőprogramok által visszaküldött weboldalakat. Kapcsolat bontása. Amennyiben valamilyen szűrő bontotta a TCP kapcsolatot, a rendszer egy bizonyos ideig (jellemzően 1-30 percig) a további kapcsolódási kísérleteket is blokkolja.
Cenzúrázott tartalmak
A leggyakrabban cenzúrázott tartalmak (a lista nem teljes): Betiltott csoportok (például a Falun kung) weboldalai Hírforrások, melyek gyakran foglalkoznak tabutémákkal, például a rendőrségi brutalitással, az 1989-es Tienanmen téri eseményekkel, a demokráciával. (Blokkolva vannak például a Voice of America, a BBC News, a Yahoo! Hong Kong oldalai.) A Kínai Köztársaság (Tajvan) kormányának, médiájának, egyéb szervezeteinek weboldalai Obszcén, pornográf weboldalak A Dalai lámához, tanításaihoz, valamint Tibet függetlenségéhez kapcsolódó weboldalak. Egyéb, „felforgatónak” ítélt weboldalak (például BBC Sports). Teljesen blokkolja a Gmailt Kína
A blokkolás alatt álló weboldalakat a népszerű kínai keresőprogramok, mint a Baidu és a Google China alig vagy egyáltalán nem indexelik:
A Baidu keresőprogram találati oldala nem cenzúrázott témára: 匈牙利 (Magyarország) A Baidu keresőprogram találati oldala cenzúrázott témára: 法轮功 (Falun Gong) - A linkre kattintva előfordulhat, hogy a Baidu egy ideig nem lesz elérhető.
A cenzúra kikerülése
A cenzúra kikerülésére számos módszer létezik, ezek közül a leggyakoribbak:
IP-cím-alapú szűrés esetén proxyszerverek használata DNS-szűrés esetén alternatív DNS szerverek használata, illetve tartománynevek helyett IP-címek megadása URL-szűrés esetén URL-kódolás használata Titkosított protokollok (például VPN, SSL, Tor) használata
Jegyzetek
Források A kínai nagy tűzfal (Metazin, 2005. március 10.) Cenzúrával a szólásszabadságért (Metazin, 2006. szeptember 2.) Kínai netre kínai keresőt! (Metazin, 2006. szeptember 23.)
Kapcsolódó szócikkek caonima, a kínai cenzúraellenesség szimbóluma
Kategória:Internet Kategória:Kína politikai élete Kategória:Cenzúra