Szitamon vagy Szatamon (z3.t-ỉmn) ókori egyiptomi hercegnő és királyné volt a XVIII. dinasztia idején. Nevének jelentése: Ámon leánya.
A legtöbb bizonyíték arra mutat, III. Amenhotep és Tije elsőszülött lányaként született, és a 30. uralkodási év körül – a fáraó első szed-ünnepe idején vagy annak részeként – feleségül ment apjához. Ő is megkapta a nagy királyi hitves címet, de nem tett szert anyjáéhoz hasonló befolyásra., 157. oldal
263px|bélyegkép|Aranyozott széke Amenhotep lányai közül Szitamon jelenik meg a legtöbb ábrázoláson, többek közt hercegnőként dajkája, Nebetkabeni abüdoszi sztéléjén és királynéként Amenhotep halotti templomának maradványain láthatjuk. Amenhotep, Hapu fia szobortalapzatán királynéként említik, egy szemfestékes tégelyen pedig Nagy Királyi Hitvesként. Mikor a fáraóval együtt ábrázolják, neve mellett mindig feltűnik a királynéi titulus is, nemcsak a hercegnői, ezek alapján feltételezték, hogy esetleg nem a lánya Amenhotepnek, hanem a húga, az azonban, hogy a nevével ellátott székeket megtalálták Tije szülei, Juja és Tuja sírjában, arra utal, rokoni kapcsolatban állt velük, ami igazolni látszik a feltevést, hogy Amenhotep és Tije voltak a szülei.Dodson–Hilton, op. cit., p. 146 A három, eltérő magasságú szék az újbirodalmi művészet gyönyörű példái. Mindhárom a használat jeleit mutatja; feltehetően a növekvő Szitamon részére készültek, majd a kinőtt székeket ajándékként nagyszülei sírjába helyezte, követve a hagyományt, hogy olyan tárgyakat tesznek a sírba, ami jelentett valamit az elhunytak számára. (Lásd még: Szitamon trónszéke.)
Szitamon külön palotát kapott a Malkata-palotaegyüttesben, háznagya pedig a kedvelt és befolyásos udvaronc, Amenhotep, Hapu fia lett. III. Amenhotep halála után a hercegnőt nem említik többé. A fáraó sírjában (KV22) külön helyiségek készültek Tije és Szitamon számára, de nincs rá bizonyíték, hogy Szitamont valaha is ide temették volna, és a múmiáját sem találták meg, vagy nem sikerült még azonosítani.
Címei: Nagy királyi hitves (ḥm.t-nỉswt wr.t), A király leánya (z3.t-nỉswt), A király nagy, szeretett leánya (z3.t-nỉswt wr.t mrỉỉ.t=f)., p.60
Szépirodalmi ábrázolása i Kodolányi János Az égő csipkebokor című regényében Mózes anyja. Pauline Gedge A tizenkettedik átváltozás című regényében is szerepel.
Jegyzetek
Külső hivatkozások Képek
Irodalom Joann Fletcher: Tagebuch eines Pharaos. Amenophis III. Weltbild, Augsburg 2001, Joyce Tyldesley: Die Königinnen des Alten Ägypten. Von den frühen Dynastien bis zum Tod Kleopatras. Koehler & Amelang, Leipzig 2008, , 121–122. oldal
Kategória:Ókori egyiptomi hercegnők Kategória:Ókori egyiptomi királynék Kategória:XVIII. dinasztia Kategória:Az i. e. 14. században született személyek Kategória:Az i. e. 14. században elhunyt személyek