bélyegkép|300px|Cumulus humilis, lapos gomolyfelhő bélyegkép|jobbra|300px|Cumulus mediocris bélyegkép|300px|Cumulus congestus
A gomolyfelhő – latinul cumulus, magyarosan átírva is használják: kumulusz, nemzetközi jele: Cu – a leggyakoribb felhőformák egyike. Az Antarktisz kivételével világszerte előfordul. Felfelé áramló légmozgás, konvekció hozza létre, 600–3000 méter közötti magasságban. Általában a nyári félévben alakul ki, instabil légkörben hamar feltornyosodik; ha eléri a tornyos gomolyfelhő fázist záport, hózáport, graupelt, nyáron esetleg jégesőt adhat. Továbbfejlődve eléri a zivatarfelhő (cumulonimbus) fázist, mikor heves záport, villámlást, jégesőt, szélrohamot hozhat.
A gomolyfelhő tartalmaz túlhűlt vizet, esőcseppeket, jégkristályokat, télen hókristályokat és hópelyheket. Teteje vakítóan fehér, míg alapja sötét és vízszintes.
Változatai Cumulus humilis – gyenge feláramlások hozzák létre, az egyes gomolyfelhők laposabb formát öltenek, esőt nem hoznak. Cumulus mediocris – erősebb konvekció eredménye, a felhők szélessége és magassága közel azonos; már előfordulhatnak belőle záporok. Cumulus congestus – a gomolyfelhők képződésének következő fázisa. Egészen 4500–6000 méter magasságig felnyúlhat ez a légköri jelenség. Erős, hosszabban tartó záporokat – vagy hózáporokat – okozhat. A felhőkön belül erős a turbulencia, ami az utasszállító repülőgépeken is érzékelhető, de komoly biztonsági kockázatot nem jelent.
Jegyzetek
További információk
A Nature Company Guide, Weather – 1996, US Weldon Owen Inc.
Kategória:Felhők