Nagyatádi Czindery László (Pécs, 1792. július 6. – Pécs, 1860. január 24.) császári és királyi udvari tanácsos, Somogy vármegyei főispán, mezőgazdasági szakíró, országgyűlési követ, a Leopold- és szent Gergelyrend vitéze.
Élete Ősei Varasd vármegyéből települtek át Somogyba a török kiűzése után. Ő maga Pécsett született, keresztelését 1792. július 7-i dátummal jegyezték be, László Imre Rókus keresztnevekkel. A latin nyelvű anyakönyvi bejegyzése szerint postumusként – vagyis utószülöttként, az apa halála után születettként – látta meg a napvilágot, mint Czindery Rochus (1730–1792) consiliarius és Wachtler Julia gyermeke.Születési bejegyzése 24. folyószám alatt a pécsi római katolikus egyházközség 1792. évi keresztelési anyakönyvében; online hozzáférés (Familysearch): 2025. december 7.
Fiatalon több nyugat-európai országban járt. 1814. október 9-én Kisdorogon házasodott össze Dőry TeklávalHázasodási bejegyzésük a kisdorogi római katolikus egyházközség 1814. évi esketési anyakönyvében; online hozzáférés (Familysearch): 2025. december 7. (1791–?), akivel két gyermekük született: Júlia [Julia Anna Maria Thecla Carolina JosephaSzületési bejegyzése a pécsi római katolikus egyházközség 1815. évi keresztelési anyakönyvében; online hozzáférés (Familysearch): 2025. december 7.], később Festetics Rudolfné (1815–1859), illetve Mária [Maria Thecla Francisca Josepha IgnatiaSzületési bejegyzése a pécsi római katolikus egyházközség 1816. évi keresztelési anyakönyvében; online hozzáférés (Familysearch): 2025. december 7.], később Wenckheim Viktorné (1816–1847).
1825-ben Somogy megyei váralispán és országgyűlési követ volt; 1844-ben Vas vármegye főispáni helyettese, 1845-ben Somogy vármegye főispánja lett. Jelentős birtokai voltak Somogyban (Nagyatád és Szigetvár) és Baranyában (Pellérd). 1839-től 1849-ig a magyar gazdasági egyesület másodelnöke volt, és az egyletnél 840 aranyforintos alapítványt tett. Mint hivatalnok kiváló érdemeket szerzett Somogy megye lótenyésztésének emelése körül, saját fajtával, a Czindery-faj elnevezésű lovakkal vált híressé. A Hetes melletti mezőn rendszeresen rendezett lóversenyeket.
Szigetváron és Pellérden cukorgyárat alapított. Pellérden az 1840-es években szeszgyárat és gőzmalmot létesített. Később Szigetváron szivarkagyárat hozott létre. Birtokaira svábokat telepített be. Ilyen volt az 1838-ban létrehozott puszta, amelyet feleségéről Teklafalunak nevezett el.
Az 1840-es években Pécs és az akkor Somogyhoz tartozó Szigetvár között négylovas gyorskocsit üzemeltetett.
Birtokai voltak Magyartelekben és a mai Bogádmindszent településen is.
Bár 1849-ben császári biztosként Kaposvár osztrák katonai megszállását segítette elő, de korábban a város fejlődéséhez is hozzájárult, többek között szerepet vállalt a megyei kórház felépítésében és a város első közparkjának, a Jókai ligetnek a létrehozásában. Szigetváron is akart díszkertet létesíteni, de a köznép egy része tönkretette az ültetvényeket, így Czindery elvesztette a kedvét, és nem folytatta a munkálatokat.
Halálával családja férfiága kihalt.
Munkái Beszéde Pest, 1832. (Somogyvármegye polgári ünnepe Mérey Sándor főispán beiktatásakor. Mikép gazdálkodhatunk ingyen? Pozsony, 1844. Alaprajza a somogymegyei lótenyésztő társaságnak 1836 előtt... Arcképei: rézmetszet báró Lütgendorf Ferd. rajza 1826.; kőnyomat Eybltől 1846., nyomt. Leykum A. Bécsben, és Barabás rajza 1853., nyomt. Rank J. Bécsben. Gazdasági cikkeket irt a Gazdasági Tudósításokba (1837. 1839.), Ismertetőbe (1837.), Hasznos Mulatságokba (1837.), M. Gazdába (1841. 1844.) és a Társalkodóba (1846.)
Kutatható iratanyaga Királyi biztosi iratai közül (melyek az 1848–1849 közti időkört ölelik fel) 0,12 iratfolyóméternyi (egy nagydoboznyi), maradandó értékűnek minősített iratanyaga került az Országos Levéltár, mai nevén Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrizetébe, ahol az a D 33 törzsszámon kutatható. Az iratok nagyrészt a lakosság lefegyverzésével (fegyverek beszedésével, fegyverengedélyek kiadásával) kapcsolatosak, de az iratanyag része egy helytartótanácsi rendelet is, mely Somogy megyei főispánsága korából származik, valamint néhány magánjellegű irata, amik részben a birtokaira, részben személyes ügyeire vonatkoznak. Az iratok iktatatlanok, egyesével átnézve kutathatók.Czindery László, Somogy megye királyi biztosa iratainak jegyzéke az MNL OL nyilvántartásában; hozzáférés: 2025. december 7.
Jegyzetek
Források
Adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) honlapján
Kategória:Magyar mezőgazdászok Kategória:Magyar mezőgazdasági szakírók Kategória:Országgyűlési követek Kategória:Somogy vármegye alispánjai Kategória:Somogy vármegye főispánjai Kategória:Pécsiek Kategória:1792-ben született személyek Kategória:1860-ban elhunyt személyek