A Ska a jamaicai zene egyik formája. Kombinálja a mento és calypso elemeit az amerikai jazz elemeivel és a blues hangzásával, Jamaicában a rocksteady és a reggae előfutára.
Története A ska gyökerei az 1950-es évekre nyúlnak vissza. Túlnyomó részt a rudeboy, mod és skinhead szubkultúrák követői hallgatták, ebben az időben olyan előadók játszották ezt a zenét, mint például Symarip, Laurel Aitken, The Charmers és a The Pioneers, egészen az 1960-as évekig.
A zenetörténészek általában három hullámra osztják a ska történetét. A ska népszerűsége megkopott és csökkent a kezdetek óta, de később Angliában figyeltek fel rá és élesztették újra az 1980-as években, és az 1990-es években jött az újabb népszerűségi hullám.
Az első hullám A második világháború után a jamaicaiak elképesztő számban vásároltak rádiókat, így hallgathattak amerikai R&B-t a déli államokból, mint például New Orleans – olyan művészektől (mint Fats Domino), akiknek nagy befolyásuk volt a korai ska zenére. Hogy eljuttassák ezt a zenét az emberekhez, olyan vállalkozók, mint Prince Buster, Clement „Coxsone” Dodd, és Duke Reid lemezeket kezdtek gyártani, amik a táncos összejöveteleken kezdtek feltűnni. A zenei producerek a lemezeket Miamiban és New Orleans-ban vették fel, majd Jamaicában árulták. Gyakran ezek a producerek levették a lemeztársaság megnevezését a legnépszerűbb lemezekről, hogy élvezhessék egyeduralmukat a legnépszerűbb zenék felett, megnyerve a vásárlók többségét.
Amikor a New Orleans-i r&b stílus 1960-ra elvesztette népszerűségét, a jamaicai zenészek elkezdték felvenni saját elképzeléseiket erről a stílusról. A ska zene az ütemek közötti gitár és zongora ritmusairól vált ismertté. A ska elnevezés egy hangutánzó szóból eredhet, ami zenei ritmusokat utánoz. A gitáros Ernest Ranglin mondta: „a hangolatlan gitár olyan sercegő hangot ad, amit a zenészek úgy utánoztak, hogy skat! skat! skat". Néhányan úgy gondolják, hogy Cluet Johnson alkotta meg a kifejezést. A basszusgitáros Johnson és Blues Blasters Coxsonne Dodd zenekarában játszottak az '50-es és '60-as évek elején a Skatalites megalakulása előtt. Megmagyarázva a 'ya-ya' hangot, ami a zenében és a ritmusban megtalálható, ebből lett a ska szó.
Néhányan úgy gondolják, hogy a korai jazz és rock 'n' roll közvetítésekben, amik az amerikai rádióállomásokról érkeztek, a mohó jamaicai hallgatóság félreértette a ritmuson kívüli hangokat, amit a gyenge rádiójelek okoztak. Mások úgy gondolják, hogy szó sincs félreértelmezésről, ez a jamaicaiak válasza az amerikai zenére. A ska hangzása az olyan stúdiók által lett kreálva, mint a Studio One és WIRL Records Kingstonban. Olyan producerek dolgoztak rajta, mint Dodd, Reid, Prince Buster és Edward Seaga (utóbbi később Jamaica elnöke lett). Ez a ritmustól eltérő hang a ska zenében összefügg a vidám közhangulattal, amikor Jamaica független lett az Egyesült Királyságtól 1962-ben. Erről az eseményről megemlékeznek ska dalok, mint például Derrick Morgan száma, a „Forward March” (Egyenesen előre) és a Skatalites „Freedom Sound” (Szabadság hangja) című száma.
Ahogy a többi zene is megváltozott Amerikában, így a ska is, például hatott rá a jazz és a rockzene is. Ska együttesek, mint a Skatalites gyakran készítettek hangszeres ska dalokat a népszerű amerikai és brit számokból, például Beatles-dalokból, filmzenékből. 1966-ban és 1967-ben, amikor az amerikai soul zene lassúbb és lágyabb lett, a ska is megváltozott ennek megfelelően, a folyamat eredménye a rocksteady lett, a stílus, amiben a basszus több különböző ritmust is játszik, nagyobb hangsúlyt fektetve a leütésekre és az érzelmes énekre. Néhány zenetörténész azt feltételezi, hogy a rocksteady lassú tempójának népszerűsége az 1966-os kivételesen meleg nyárnak volt köszönhető, mert a táncosoknak annyira melegük volt, hogy nem voltak képesek táncolni a pörgősebb számokra. A jelentősebb rocksteady zenekarok: a Melodians – akik a 'Rivers of Babylon' (Babilon folyói) című számukkal arattak sikert –, The Ethiopians és Desmond Dekker – aki sok rocksteady számot készített a hatvanas évek végén. A Rocksteady népszerűsége egészen 1968-ig, a reggae felbukkanásáig tartott.
A ska-t a New York-i Világkiállításon mutatták be 1964-ben. Byron Lee & the Dragonaires-t a Skatalitesből választották ki erre az alkalomra, és Prince Buster, Eric „Monty” Morris és Peter Tosh velük együtt léptek fel. Prince Buster és U-Roy vitték Jamaicából Nagy-Britanniába a ska-t a hatvanas évek elején, ahol több zenekart (The Specials, Madness, UB40) és underground zenészt (dancetől a reggae-ig) is inspiráltak, mint.
A második hullám A Two Tone (második hangzás) korszaka a nevét a hasonló című albumról kapta, amit Jerry Dammers billentyűs adott ki a The Specialsból. Az együttes a nagyon különböző West Midland régióban alakult a hetvenes évek végén, olyan zenekarok támogatásával, mint a The Beat vagy a The Selecter.
Kiegészítették a lendületes jamaicai ritmust a ska és punk rock hajthatatlan szövegével és kemény gitár akkordokkal. Egy olyan hibrid keletkezett, ami kielégítette a közönség szomját erre a zenére. Sok elgondolkodtató, tiszteletlen és politikai töltetű szöveget írtak. A Two Tone előhozta a faji egységet, és a szimbóluma a fekete fehér négyzetekből álló minta lett. A The Specials billentyűse alapított egy lemezkiadót, melynek a 'Two Tone Records' nevet adta. Ennek a névnek kettős jelentése van: az egyik a két színárnyalatú öltönynek állít emléket, amit az eredeti jamaicai ska zenészek viseltek, a másik célja az volt, hogy erősítse a népcsoportok közötti összetartást a brit ska együttesek között a '70-es években, amikor a rasszizmus a tetőfokára hágott az Egyesült Királyságban. A brit ska együttesek nagyon tisztelték az eredeti jamaicai zenészeket, és sok esetben segítettek nekik úgy, hogy újra felvették a számaikat, és így ismét a slágerlisták élére kerültek azok, például Prince Buster több pénzt keresett a jogdíjakból, amik a feldolgozásokból származtak, mint a saját számaiból. A Two Tone ska nem rejtette el a zene gyökereit, és nem félt attól, hogy feldolgozza a régi nagy számokat. A Two Tone felvételek karakterét a gyorsabb tempó, több hangszer és keményebb élek adták, mint az eredeti '50-es '60-as évek ska zenéjében. Ezek a ska zenekarok hatással voltak számos zenekarra, mint például a The Police, The Clash, és Elvis Costello, akik mind megemlítik a ska-t mint egy fontos állomást a zenei hátterükben.
Harmadik hullám Az 1980-as évek végén kezdődött el a ska harmadik hulláma és egészen az 1990-es évek elejéig tartott, és az Egyesült Államokban lett sikeres, kombinálva a ska elemeit a rock, punk, hardcore és jazz elemeivel. A harmadik hullám zenészei új stílusát hozták létre a ska zenének, a ska punk-ot és skacore-t.
Néhány a legsikeresebb ska zenekarok közül a harmadik hullámból: The Mighty Mighty Bosstones, Reel Big Fish, The Aquabats, Catch 22, Mad Caddies Know Talent, The Toasters, Ska-P, Less Than Jake, Mustard Plug, Buck-O-Nine, Operation Ivy, Big D and the Kids Table és Too Short Notice.
Néhány együttes akik ugyan a harmadik hullámban alakultak, viszont zenéjük mégis inkább az első hullámra jellemző: The Allstonians, The Slackers, Pressure Cooker, Let's Go Bowling, Sublime és Hepcat; ezek zenéje az 1960-as évek jamaicai zenéjére hasonlít.
A harmadik hullámban sok keresztény ska együttes is alakult, bár ezt a műfajt inkább egy külön hullámba kellene sorolni (mint ahogy szokták is), de ez korban és hangzásban megfelel a harmadik hullámnak. Két együttes a keresztény ska együttesek közül: Five Iron Frenzy és The O. C. Supertones, akik dalszövegeiket gyakran a keresztény élet szemszögéből írták.
A stílus ismertebb előadói Magyar ska előadók Ladánybene 27 Skannibals CsizmáSKAndúr Pannonia Allstars Ska Orchestra Kingston Cruisers Lions of SuburbiaVéghajrá a Kobuci kertben – Magyar Dal Napjával. Koncert.hu. 2015. szept. 4. Pedig Ez Zene Kutyával őrzött terület A Kókler Boogie Mamma Csalez Lopez MeSKAlin eSKAbbe Skafunderz Testi Egyenleg Ska Kollektíva Honeyball Ska Hecc Skambulance Kabinet Rt. Strange Kettő Kettő Tánczenekar Nemérdekes Tizenhét Bőgőmasina GM49 Fekete Teve Kötelező Közhelyek The Last Minute Ska-Pécs Fals Skanzelizé Flúgos Futam Nem Tej Mama! Ska Projekt A Láma Dalai Skaballeros SKAtch Homoskapiens Malacka és a tahó Pentele Ska Club Boldog Idő Lk-Beat el Buerdo Fuello SKAgetHER Shanti Ska Tones SKAcok sCompany
Külföldi ska előadók Első hullám (First Wave – az eredeti) Alton Ellis Desmond Dekker Dennis Brown Ernest Ranglin Laurel Aitken („a ska keresztapja”) Melodians Millie Small Natural Rythmn Peter Tosh (a későbbi Bob Marley & the Wailers-ből) Prince Buster Symarip The Ethiopians The Skatalites The Wailers Toots & the Maytals
Második hullám (Two-Tone Era) Bad Manners Big 5 The Ethiopians International Beat Judge Dread Madness Maroon Town The Beat (az Egyesült Államokban The English Beat néven) The Selecter Special Beat The Specials The Bodysnatchers
Harmadik hullám (Third Wave Era) Bandits of the Acoustic Revolution Edward's Buzzer Andy and the Jivers Babylon Circus Betagarri Big D and the Kids Table Catch 22 Deskadena Distemper Dr. Calypso Dr. Ring-Ding & the Senior All-Stars Fahrenheit 451 Faster Than Sound Five Iron Frenzy Go Jimmy Go Hadji and the Turbans Hepcat honeylocust Insidious The Insyderz Johnny Socko Kortatu Le Braghe Corte Less Than Jake Let's Go Bowling Manu Chao Mad Caddies Madcap Matrioska Mark Foggo's Skasters Marvin Fink Mephiskapheles Mexican Ska Mu330 Mustard Plug New Fast Automatic Daffodils The O.C. Supertones Operation Ivy Pain Persiana Jones Potshot Reel Big Fish Russkaja Rx Bandits Save Ferris Sinsemilia Sneaky Creekans Ska-P Skamparas Skankin’ Pickle Skaparapid Skinnerbox Sublime Suburban Legends Skavoovie and the Epitones Statuto Streetlight Manifesto Stubborn All-Stars The Aquabats The Busters The Fabulous Rudies The Forces of Evil The Mighty Mighty Bosstones The Pietasters The Plus Ones The Porkers The Scofflaws The Slackers The Suicide Machines The Toasters The Voodoo Glow Skulls Vallanzaska Voice Of Opposition World/Inferno Friendship Society Leningrad (orosz) Mad Band (orosz) Ska-P (spanyol) Wickeda (bolgár)
Jegyzetek
Külső hivatkozások Skaland – magyar Ska-hírportál "Upside-Down Rhythm: Offbeats, Upbeats, and Afterbeats in Jamaican Ska" by Matt Sakakeeny The Origins of Ska, Reggae, and Dub Music The Untold Story of Jamaican Popular Music by Lloyd Dewar The History of Ska Music by Ian Vanhoof Ska FAQ
Kategória:Reggae-stílusok Kategória:Zenei stílusok Kategória:Jamaica zenéje