A Microsoft Windows a Microsoft Corporation gyártotta operációs rendszerek, illetve az ezekbe épített többfeladatos grafikus felhasználói felületek, valamint bizonyos mobiltechnológiák családja. A „Windows” szó és logó a Microsoft cég védjegye.
A Windows operációs rendszerek szabványos felületet nyújtanak, mely legördülő menükre, ablakokra és egy mutatóeszközre, például egérre alapszik. Nagy részüket magyar nyelven is kiadták (az első magyar nyelvű verzió a 3.1 volt és azóta csaknem minden verzió megjelent magyarul is). Az operációs rendszer Vista verziója 35 nyelv összesen 37 változatában érhető el.Microsoft Unlimited Program – Local Language Program A Microsoft által kiadott operációs rendszerek a piac több mint 90%-át birtokolják.
A Windows operációs rendszerek alapfilozófiája a popularitás, a felhasználóbarát könnyű kezelhetőség, valamint a „minden egyben” szemlélete (a számos beépített böngésző, médialejátszó stb. alkalmazás), amely - legalábbis szándékuk szerint - leveszi a felhasználó válláról a telepítés, fenntartás, kezelés terheit, és biztosítja a számítógép széles körű használatát az informatikában kevésbé gyakorlott felhasználók számára is. A Windows operációs rendszerek egy részét ennek ellenére számos kritika érte, részben bizonyos tervezési hibák, részben a Microsoft üzletpolitikája miatt.
Története
A Microsoft az Apple cég operációs rendszerének alapötletét felhasználva kezdte el kifejleszteni az ablaktechnikán alapuló rendszerét, a Windows-t. A rendszer a DOS után forradalmian újnak számított, sikere pedig a konkurenciához képest alacsony árában volt keresendő. Az 1.0-s után a 3.0-s rendszer megjelenése jelentett igazán nagy durranást, amikor a konkurens cég majdnem csődbe is ment. A ma már kevéssé ismert Windows 1.0 felületét a Microsoft a Xerox által kifejlesztett koncepciók alapján készítette el, részben lemásolva az Apple cég aktuálisan használt operációs rendszerének működését. A fejlesztés jelentős részét teszi ki más cégek által kifejlesztett technológiák felhasználása (vagy azért, mert a technológia nem volt levédve, vagy mert felvásárolták az adott cégeket).
A kezdeti 16 bites verziók (1.0-3.1), illetve a kezdeti (nem NT-alapú) 32 bites verziók (Windows 95, Windows 98, Windows ME) a kényelmet és a teljesítményt tartották szem előtt a biztonsággal szemben. Ezeknek a verzióknak nem volt kifinomult jogosultsági rendszere. A Windows NT vonal kliensekre szánt tagjai (Windows NT, Windows 2000, Windows XP, Windows Vista, Windows 7, Windows 8, Windows 8.1, Windows 10, Windows 11) már fokozatosan egyre több biztonságra irányuló funkciót tartalmaznak.
Rendszerbiztonság A korai Windows-verziók közismerten, a Unix szellemiséggel ellentétben, nem követelték meg a preemptív, azaz egy legalább Intel-386-os szintű processzort. A 3.1-es verziót is még felbootolt DOS-ból kellett indítani, de egy legalább 386-os processzor esetén már úgynevezett enhanced mode üzemmód is elérhető volt. Ezen enhanced mode még csak részlegesen volt preemptív, azaz bizonyos esetekben az elszabadult programokat azok együttműködése hiányában is meg lehetett fékezni.
DOS bélyegkép|Az MS-DOS logója
Az MS-DOS egy manapság már alig használt operációs rendszer. Régebben megtalálható volt szinte minden szerveren, asztali számítógépen és laptopon. A DOS első változatát, a PC-DOS 1.0-t 1981-ben fejlesztették ki. Különböző változataival, ami a DOS 7.1-ig tartott, megnyerte a jogot, hogy a világ egyik legelterjedtebb operációs rendszere legyen és az évek során a kezdetben elérhető parancsok száma minden kiadásnál bővült. Alapja egy úgynevezett parancssorból állt, ahol a felhasználó a géppel parancsok formájában kommunikált. Ezek a DOS változatok nagyon nagy hibatűrő képességűek voltak. A későbbiekben a Windows termékek szolgáltatásaiba építették bele.
A korai és DOS alapú Windows verziók a „mindent szabad, kivéve néhány dolgot” elv alapján épültek fel, ellentétben a Unix-szerű rendszerek „minden tilos, kivéve a megengedett dolgokat” elvével. Ennek eredményeképp a felhasználói programok gyakorlatilag a teljes számítógépet és a rendszert képesek voltak elérni és módosítani. A felhasználói köztudat tévesen mindezt a felhasználói kényelemmel azonosította, míg az ezzel ellentétes Unix filozófiát pedig a felhasználó akadályozásaként élte meg. Az embereknek sok vírustámadást és saját kezelési hibát kellett ahhoz átélniük, hogy a 70-es évekből származó Unix filozófiát ne ellenségként, hanem hűséges védelemként éljék meg. Olyannyira a Unix filozófia felel meg jobban a vandálsággal és felhasználói tévedésekkel teli számítógépes világnak, hogy amilyen mértékben az igen széles körű és szellemileg tarka-barka felhasználói réteg megértési, tanulási, megszokási és alkalmazkodási képessége engedte, a Microsoft lépésről lépésre ebbe az eredetivel ellentétes filozófia irányába húzta, művelte a Windowst. Azaz a Windows felhasználói igényét gondosan összhangba hozták az egész emberiségre kiterjedő felhasználói tábor realitásaival. Míg a Unixot egyetemi- és kutatói környezetben hasonló környezetre gondolva fejlesztették és csak a 90-es évek nagy változása, hogy a felhasználói tábor túlnőtt ezen a birodalmon, addig a Windows-t mindig is mindenkinek tervezték, azaz nem csak az elérhető számítógépek képességeit vették figyelembe, hanem a kiszolgálandó felhasználókét is. Mindennemű kölcsönös ócsárolás és fölösleges acsarkodás alapja az, hogy nem veszik figyelembe ezt a két jelentősen eltérő eredetet, eltérő filozófiát, és kölcsönösen nem tartják tiszteletben egymás ténylegesen elért eredményeit.
Windows 1.0 és 2.0
Windows 3.1
A Windows 3.1 volt a legelső, magyar nyelvvel is rendelkező Windows operációs rendszer, emellett még támogatta a magyar billentyűzetkiosztást is. Az operációs rendszer (hasonlóan a Windows 9X rendszerekhez) még DOS alapon fut, így DOS-ból kell elindítani a WIN paranccsal (ezt automatizálni is lehet a WIN parancs AUTOEXEC.BAT-hoz való hozzáadásával). Támogatta a 24 bites (True Color) színeket, 1280x1024-es képfelbontást (ha a számítógép tartalmazott egy arra alkalmas videokártyát), illetve rendszerre készült szoftverek is megjelentek, ezeket későbbi operációs rendszerek is támogatták (Windows XP-ig). A Microsoft kiadott egy Windows for Workgroups 3.11 nevű verziót, amely 1993 novemberében jelent meg, és a Windows 3.1 hálózati kiegészítésének tekinthető. Ebben a verzióban már megjelent a hálózati tartományhoz való kapcsolódás lehetősége és egy alapszintű csoportmunka támogatottság, illetve javították a stabilitást. Később még megjelent egy Windows 3.2 is, de azt csak Kínában forgalmazták.
Windows 95/98/Me
1995-ben megjelent a Windows 95, amely rengeteg újítást hozott magával: A tálca, a Start menü, az asztalra helyezhető ikonok megjelenése, későbbi verzióknál pedig opcionálissá vált az Internet Explorer webböngésző telepítése is. A 95-től örökölt meg mindent a Windows 98, ezen kívül még több újítást tartalmazott: Dokumentumok mappa első megjelenése, az Internet Explorer egybe integrálása az operációs rendszerrel és az Active Desktop megjelenése (a rendszerkövetelmény ennek köszönhetően megnőtt és eltávolítani sem lehetséges különleges programok nélkül, ezt sokan kritizálták, de könnyebb navigációt biztosított mappák és fájlok között). A második kiadása, a Windows 98SE (Second Edition) volt igazán sikeres, és nem egy régi számítógépen a mai napig fellelhető. 2000-ben jelent meg a Windows 2000, amely habár a 95/98 névsémát használta, NT alapú volt és cégeknek készült. A Windows Me (Millennium Edition) csak rövid ideig volt kapható sikertelenségének köszönhetően, képes volt a Windows-rendszerfájlok védelmére és illetéktelen módosítás után a visszaállításukra, ennek ellenére az operációs rendszert rengeteg kritika érte a stabilitási problémák miatt, amely főleg a rossz hardvertámogatásnak (mind a gyártóktól, mind a Microsofttól), a rosszul megírt programoknak, illetve a DOS alapú Windows rendszer elavultságának volt köszönhető, ezt még a Microsoft is elismerte.A Microsoft honlapjáról: "… not everyone was happy to see Windows 95, Windows 98, or Windows ME retire (OK, perhaps not ME)." (hozzáférés időpontja: 2008-06-30)
Windows NT
A Windows NT leginkább vállalati körökben aratott nagy sikert, elsősorban a rendkívüli stabilitása miatt. A Windows NT vonal működését, rendszermagját úgy tervezték újra, hogy a fenti biztonsági hiányosságok kiküszöbölhetővé váljanak. Ennek megfelelően nemcsak hogy fájl szintű Hozzáférés Vezérlő Lista (HVL – Access Control List – ACL) alapú jogosultságkezelést kaptak az NT vonal tagjai, hanem a „minden objektum” elvet felhasználva HVL adható tetszőleges objektumhoz, legyen az egy folyamat, egy szál, egy eszközmeghajtó, egy szinkronizációs objektum vagy akár egy osztott memória régió. A biztonságos adattárolás érdekében bevezették az 1993-ban piacra dobott új adattárolási eljárást. Az NTFS alkalmazásával növekedett a merevlemezes adattárolás biztonsága (létrejött a felhasználói adatállományok elkülönítése). Megjegyzendő, hogy a „nemcsak hogy fájl szintű” biztonsági elemek Unixban mindig is léteztek, mert ott a „Unixban minden dolog egy fájl” irányelv szerint az imént felsorolt objektumok egy-egy látszólagos fájllal vannak nevesítve. Ezzel a fejlett biztonsági mechanizmussal az NT vonal kliensekre szánt tagjai (Windows NT, Windows 2000, Windows XP, Windows Vista, Windows 7, Windows 8, Windows 8.1), illetve a szerverekre szánt tagjai (Windows NT Server, Windows 2000 Server, Windows Server 2003, Windows Server 2008, Windows Server 2012) is rendelkeznek. A szerver verziók a jogosultságok központi kezelését is lehetővé teszik a szervezeten belül. A Microsoft a kezdeti biztonsági problémák elhárítására alkotta a Biztonságos számítógépezés kezdeményezést.
Windows XP
A Windows XP (a név eredete: experience = élmény) 2001-es megjelenése óta három nagyobb javításon (SP1, SP2 és SP3) esett át. A Windows XP-nek megjelent egy 64 bites verziója is, amely – mivel csak 64 bites meghajtóprogramokat képes kezelni – az eszközmeghajtók hiánya miatt nem túl széles körben használatos, továbbá nem érhető el rá a harmadik szervizcsomag. A terméktámogatás 14 évig tartott, ez is bizonyítja a verzió sikerét. Az XP a rengeteg - elsősorban biztonsági jellegű - probléma ellenére a Microsoft egyik legsikeresebb operációs rendszerének tekinthető (a problémák nagy része a Service Pack 1-3 javítócsomagokkal, valamint az Internet Explorer használatának mellőzésével különben is orvosolható volt). 2010-ben, jóval a következő verziók megjelenése után, a Windows felhasználók többsége még mindig az XP-t használta, és számos felmérés szerint a világ második legelterjedtebb operációs rendszerévé vált, legalábbis az egyszerű (nem vállalati) felhasználók körében (a becslések szerint ezek kb. 20%-a XP-t használ).A régi Windowsok napjai meg vannak számlálva – IT hírekstatcounter.com 2013. november
Windows Vista
A hosszú halasztások után 2007-ben debütált Windows Vista rendszer stabilabbnak és biztonságosabbnak mondható az eddigieknél. A jövőről elmondható, hogy a szoftvergyártók a cégeknek szánt funkció gazdag és a háztartásoknak szánt szép rendszereket egyre inkább összemossák, így elég gépigényes rendszerek születnek. 2008 tavaszán erre az operációs rendszerre is adtak ki Service Pack-et, ennek telepítése mindenképp ajánlott volt.
A Windows Vista rendszert a szakemberek, valamint a felhasználók többsége a Microsoft egyik legkiábrándítóbb Windows családjának ítélte. Többek között az XP-hez képest meglehetősen leromlott rendszerigény/teljesítmény arány, s emellett az XP rendszerrel való (in)kompatibilitási gondok is bosszantották az asztali számítógépek tulajdonosait. Mindazon által egy forradalmian új platform volt ami megalapozta a későbbi sikeres verziókat.
Windows 7