Lillafüred (Miskolc-Lillafüred) Miskolc belterületi része, de a város központi részétől több kilométerre helyezkedik el.
Fekvése, földrajz Miskolc egyik legmagasabban elhelyezkedő városrésze, a Bükk-vidék keleti csúcsai között, a Szinva és a Garadna patakok összefolyásánál, a 2505-ös közút mentén. Turisztikai szempontból jelentősége kiemelkedő, ebből a szempontból ez az egyik legjelentősebb település a Bükkben.
Földtani felépítése A kisvasút állomásával szemben, függőleges helyzetbe billenve állnak a hámori dolomit rétegei. Ezek a földtörténet triász időszakában, mintegy 200 millió éve rakódtak le tengeri élőlények mészvázának törmelékeiből. Az üledékek képződését szigetív típusú vulkanizmus szakította meg. Ennek terméke, az andezit az autóbusz-megálló környékén tekinthető meg. Az eredetileg vízszintesen települt rétegeket az alpi hegységképződés erői billentették ki eredeti helyzetükből. A mélyen eltemetett kőzetek ekkor az oldalirányú erők hatására átpalásodtak.
Története A Garadna-völgyben a két patak összefolyásánál kialakult kisebb, természetes tavat 1813-ban egy völgyzáró gáttal visszaduzzasztották, hogy biztosítsák a vashámorok – vízzel hajtott pörölyök – működéséhez szükséges vizet.
Gróf Bethlen András mezőgazdasági miniszter az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A település nevét Bethlen unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt (Lilla Vay Elemérnek, Borsod vármegye akkori főispánjának testvére volt).
Amikor 1921-ben Horthy Miklós kormányzó gróf Bethlen Istvánt kinevezte miniszterelnöknek, az új kormányfő a Népszövetség támogatásából építtette fel a Palotaszállót. 1926–1930 között Pávai-Vajna Ferenc geológus kutatott itt meleg vizet, de a fúrás 734,5 méter mélyen félbemaradt; helyén ma emlékmű áll. Az építést napjainkig több nagy idegenforgalmi fejlesztés követte.
A Szinva eredetileg a Hámori-tóba torkollott, a Lillafüredi-vízesést a Palotaszálló építésekor alakították ki. Ma ez Magyarország legmagasabb vízesése.
Korábban, a rendszerváltás előtt egy Sziklának nevezett rejtélyes katonai objektum is működött a Hámori-tó partján. Ez később diszkónak adott helyet, majd turistaszállás volt, jelenleg kihasználatlan. Az állomásépületben egykor postahivatal is működött.
Lillafüred Hámorhoz tartozott 1950-ig, amikor a községet Miskolchoz csatolták.
Látnivalók A Palotaszálló
A híres szálloda 1925 és 1929 között épült Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Mayer János, akkori földművelésügyi miniszter avatta fel. A szálló egyik étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakított Mátyás étterem, ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják. Az épületektől a Szinva-források felé hatalmas park terül el, botanikai ritkaságokkal.
Függőkert A Palotaszálló egy meredek emelkedő tetején található, és ennek megerősítésére egy támfalakkal tagolt teraszos sétányrendszert alakítottak ki. Innen nyílik az Anna-mésztufabarlang és több kisebb kőfülke, itt áll József Attila szobra és István főherceg látogatásának emlékoszlopa; a sétányról szépen látszik hazánk legmagasabb szabad esésű 20 méter magas vízesése. A függőkertet két oldalról a Szinva, illetve a Garadna határolja, tetején a szálló áll, az aljáról kőhídon át Felsőhámor faluba sétálhatunk.
Lillafüredi Állami Erdei Vasút
Az erdészet építette 1920-ban kisvasutat (keskeny nyomtávú vasúti vonalat), elsősorban teherszállítási céllal. A menetrend szerinti személyszállítás igen korán, már 1923-ban megindult, így a Zsuzsi Vasúttal holtversenyben Magyarországon itt indult meg először a személyszállítás az erdei kisvasutak körében. Több szempontból is különleges, hiszen ezen a kisvasúton van Magyarország jelenleg legnagyobb kisvasúti hídja (Mélyvölgyi-híd), a nyitott személykocsi-állomás jelentős (⅔) része idén már éves, továbbá itt közlekedik a világ első keskeny nyomtávtávolságú hibrid mozdonya. Jelenleg turisztikai célokra használják. Indulási állomása Miskolcon a Kilián városrészben van, és Garadnáig közlekedik, télen fűtött kocsikkal. Megrendelésre a szárnyvonalon Andó-kút felé is elmegy a vonat. Lillafürednél két alagút található a vasútvonalon. Az állomásépületben rendezték be a Kelet-bükki erdőgazdálkodás és a LÁEV története kiállítást. Ez május 1. és szeptember 30. között látogatható szerdától vasárnapig és minden hónap második keddjén 9–17 óra között, szezonon kívül külön kérésre.
Lillafüredi-vízesés
A Palotaszálló építése előtti beszámolók már említést tesznek a Szinva patak eredeti vízeséséről, ami a Palotaszálló építése, illetve a tereprendezési munkálatok elvégzése előtt a Garadna patakkal együtt ömlött a Hámori-tóba. A 20 m magas vízesés létrejötte nem természetes, a Palotaszálló építése miatt el kellett terelni a Szinvát. A sétányról, ami nagyjából a vízesés felénél éri el a vízesést, a korlát mellett egy ösvényen biztonságosan le lehet jutni a vízesés alá. Mivel a vízművek a Szinva vizének jelentős részét elvezeti a szárazabb hónapokban a patakmederben csak nagyon kevés víz folyik, ezért, ha a túlzottan száraz időjárás úgy kívánja, a tóból emelnek át ide annyi vizet, hogy a vízesés látványa megmaradjon.
Hámori-tó
A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. Először 1319-ben említik, egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevélben Feltó-halastóként. A jelenlegi méretű tavat 1810-ben hozta létre a kohászat állandó vízellátása érdekében Fazola Frigyes. A gyár vízgazdálkodásában a tó igen fontos szerepet játszott: vízállását naponta mérték, a zsilipek nyitását gondosan följegyezték.
A tó másfél kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély. A tavon nyáron csónakázásra és vízibiciklizésre van lehetőség. Partján a Neptun Búvárklub épülete található. A tó egyik partján vezet a Bánkútra vezető autóút, a másik oldalon festői sétány található. A völgyzáró gáttól nem messze, a völgy déli oldalában fakad az Eszperantó-forrás vize, ami az erdei vasút alatti átereszen átfolyva jut a tóba.
Anna-mésztufabarlang
Ez egy világritkaságnak számító barlang, az egész világon mindössze 6 hozzá hasonló létezik, ezért Magyarország egyik különleges természeti értékének számít. Magyarországon van még egy hozzá hasonló barlang Pécsett. A barlangot 1951-ben védetté, majd 1982-ben fokozottan védetté nyilvánították. Nyitvatartás a Bükki Nemzeti Park honlapján
Szent István-barlang
A Szent István-barlang a környék legnagyobb cseppkőbarlangja, látnivalói a Nagyterem, a Kilátó és a Színházterem. Egyes termeiben légzőszervi betegeket gyógyítanak. A barlang idegenforgalmi célokra kiépített, 1991-óta gyógybarlanggá nyilvánított, fokozottan védett természeti érték. Nyitvatartás a Bükki Nemzeti Park honlapján
A „szikla” A szikla nem elsősorban turistalátványosság. az 1990-es évekig szigorúan titkos objektumot a helybeliek csak „Szikla” néven emlegetik. A Palotaszálló építésével egyidőben, annak munkálatai fedésében hozták létre a légvédelmi célokat ellátó katonai objektumot. A légvédelmi üteg talán azért volt szükség, mert közvetlenül előtte áll a Hámori-tó duzzasztógátja, amely 0,4 millió m³ vizet tárol, és ezt akarták megvédeni. A rendszerváltást követően a szigorúan titkos minősítést feloldották. Az 1990-es években olcsó turistaszálló és zenés szórakozóhely működött benne. A meghiúsult Miskolc, Európa kulturális fővárosa projekt kapcsán 2004-ben ide tervezték – később ROCK! névre keresztelve – a végül meg nem valósult magyar rockmúzeumot. A ROCK! név játékosan utal egyrészt a rockzenére, másrészt a szikla angol nevére.
Lillafüredi Sport- és Kalandpark A 2015 őszén megnyílt Lillafüredi Sport- és Kalandpark Magyarország egyik legszebb természeti környezetében, festői szépségű tájon, a Bükk hegységben található Szinva-völgyben, a Szinva-patak és a Garadna-patak összefolyásánál található. Érintetlen természetben, több mint kéthektáros területen, a Bükki Nemzeti Park területén fekszik. Az Erzsébet sétány két oldalán elhelyezkedő parkban kültéri és beltéri lasertag arénát, épületbe integrált magaslati kötélpályát, terep segway (elektromos kétkerekű) pályát, téli-nyári korcsolya és görkorcsolya pályát, tematikus játszóteret, streetball pályát, poolball pályát, valamint aktív pihenésre alkalmas piknikrétet alakítottak. Egyedülálló az a futball témájú PanIQszoba, amely 90 perces speciális logikai és ügyességi játékelemeket tartalmaz egy többtermes pályarendszerben. Az igazán bátrak kipróbálhatják az ejtőgépet és a zipline lecsúszót, a kicsik pedig kedvükre szórakozhatnak, játszhatnak a légvárban és az Aranymosónál.
Lillafüredi libegő A lillafüredi libegő Lillafüred és Jávorhegy között működő drótkötélpályás felvonó. Kiinduló állomása Lillafüreden az Erzsébet sétányon található, ahonnan 1080 méter hosszan, 263 méteres szintkülönbségen szállítja az utasokat a 606 méter magas Jávorhegyre, a menetidő 11–12 perc. Mellette rollerösvényt és egy Oxigén nevű túraútvonalat is kialakítottak.
Zsófia-kilátó A Zsófia-kilátó a „szikla” fölött, a Dolka-hegy déli oldalán épült, eredetileg 1900 júliusában avatták fel, és Teleki Zsófiáról, az akkori főispán, Vay Elemér édesanyjáról nevezték el. Tervezője Szűcs Sándor volt. Az 1950-es években azonban zavarta a légvédelmi központhoz tartozó antenna működését, ezért lebontották. 2021–2022-ben felépítették a kilátó élethű másolatát, átadó ünnepsége 2022. augusztus 23-án volt.Kujan István: A királynő visszatért, és pompásabb, mint valaha. – Minap.hu 2022-ben az Aktív Magyarország pályázatán az év kilátója lett.
Lillafüredi tanösvény
A Szinva völgyében a patak jobb partján, illetve helyenként a hegyoldalban vezető tanösvény a Palotaszálló alól, az Anna-barlangtól indul. A Szent István-barlanggal átellenben a hegyoldalba felkapaszkodva érinti a Patrona Hungariae szoborfülkét, majd a Limpiászi keresztet, és úgy ereszkedik vissza a patak völgyébe.
Szeleta-barlang (ősemberbarlang)
A Szeleta-barlang Lillafüredről egy meredek emelkedőn közelíthető meg. Kadić Ottokár feltárása alatt több százezer éves pattintott kőeszközöket találtak, melyek készítőit a barlangról Szeleta-kultúrának (tudományos szóhasználatban seletien) nevezte el. Lakottsága az utolsó interglaciális elejétől több mint 100 ezer éven keresztül kimutatható.
A barlang szabadon látogatható, ám megközelítése csak gyalogosan lehetséges. A gyalogút nagy emelkedésű turistaösvény.
Molnár-szikla A Hámori-völgy oldalában lévő sziklához, melynek tetején fakereszt áll, két különböző legenda is fűződik. Az egyik szerint a szikla onnan kapta nevét, hogy innen ugrott le a szegény molnárlegény és a gazdag molnár lánya, akik nem lehettek egymáséi. Egy kevésbé ismert, de Jókai által megörökített legenda szerint egy idős molnár ugrott le a szikláról, amikor megtudta, hogy fiatal felesége megcsalja.
Fehérkőlápa A Lillafüredet rejtő völgy délkeleti oldalán található terület elnevezése, mely nevét egy nagyszerű kilátást biztosító szikláról (Fehérkő) és az alatta fekvő, meredek esésű, a fennsíkra vezető, völgyszerű hegyoldalról (lápa) kapta. A fennsíkon a Fehérkőlápai turistaház is található, sok kikapcsolódási lehetőséggel, továbbá Bükkszentkereszt felé hatalmas tisztás terül el, ami kedvelt kirándulóhely.
Pisztrángtelep
Lillafüredtől néhány kilométerre a Garadna völgyében pisztrángtelep található, egy bővizű forrásnak köszönhetően. A látogatók itt friss sült halat is fogyaszthatnak, sokan járnak vásárolni is ide. Hasonló telep működik a Szalajka-völgyben, ám ez abban különbözik tőle, hogy maga is árulja a néhány órája kifogott halakat.
Őskohó