A léghőmérséklet a levegő hőállapotát számszerűen jellemző fizikai alapmennyiség, egysége °C. Csaknem mindegyik, a légkörjellemzőkkel/mozgásokkal kapcsolatos összefüggés független változója. A hőmérséklet a besugárzás függvénye: alapvetően a napsugárzást elnyelő felszín melegíti fel alulról a légkört, a hővezetés, konvekció, advekció és turbulens áramlás összetett folyamatai révén. A legerősebb besugárzást 1-2 órával követi a napi hőmérsékleti maximum. A felszíntől távolodva a hőmérséklet egyre csökken – az átlagos hőmérséklet-csökkenés 100 méterenként száraz levegőben 1 °C, nedves levegőben 0,65 °C.
Talaj közeli hőmérséklet
A meteorológiai megfigyelőállomásokon hőmérőházakban mérik a légkör hőmérsékletét a felszín felett 2 m-es magasságban, helyi középidőben 1, 7, 13, 19 órakor.
A mért értékek figyelembevételével állapíthatók meg a következő adatok:
Maximumhőmérséklet: az adott időszakban megfigyelt legmagasabb hőmérséklet.Minimumhőmérséklet: az adott időszak legalacsonyabb mért hőmérséklete. Napi középhőmérséklet: egy adott napon többször mért hőmérsékleti adatok átlaga.Napi hőmozgás: a 24 óra alatt mért legnagyobb és legkisebb hőmérsékleti érték különbsége.Havi középhőmérséklet: egy hónapban a napi középhőmérsékletek átlaga.Évi középhőmérséklet: 12 hónap havi középhőmérsékleteinek az átlaga. Hazánk évi középhőmérséklete 10 °C körüli.Éves közepes hőingás: a legmelegebb és leghidegebb hónap középhőmérsékletének különbsége. Radiációs minimum: az éjszaka folyamán a talajfelszín kisugárzása következtében beálló legalacsonyabb hőmérséklet. (A mérésére szolgáló hőmérőt a talajfelszín felett 5 cm-re helyezik el.)
A hőmérséklet periodikus változásai közül a napi és az évi járás a domináns, de vannak aperiodikus összetevők is, hosszabb-rövidebb megfigyelési időszakban egyaránt.
Egyéb fogalmak Izotermák: az egyenlő hőmérsékleti pontokat összekötő görbék. Hőmérsékleti anomáliák: a például sugárzási adatokból számított és a valóságban mért hőmérséklet különbségei adott földrajzi helyen – az eltérés iránya szerint pozitív vagy negatív jelleggel. Konvekció: függőleges légáramlás esetén lezajló hőcsere. Fajtái:elemi konvekció, turbulencia, frontális emelés, orografikus emelés. Advekció: légáramlással zajló horizontális (vízszintes) irányú hőcsere.
A levegő hőmérséklete a talajtól kiindulva a magassággal változik, a troposzférában rendszerint csökken. Amennyiben nem csökkenés következik be, akkor a következő eseteket figyelhetjük meg: Izotermia: A légkör olyan rétegében beszélünk izotermiáról, amelyben a hőmérséklet függőlegesen nem változik. Inverzió: A légkör olyan rétege, amelyben a levegő hőmérséklete a magassággal növekszik. Talaj menti inverzió: ha közvetlenül a talaj közelében a megszokottól eltérően a hőmérséklet nő a magassággal, nem pedig csökken. (Kialakulásának feltétele a szélcsend és a derült, felhőtlen éjszaka. Ekkor a földfelszín kisugárzása nagy, emiatt a talaj közelében erős a lehűlés, gyakran sűrű köddel jár.)
Források Léghőmérséklet Észlelői alapismeretek Meteorológiai alapismeretek
Kategória:Időjárás