Ék Sándor (született: Leicht Sándor, német művészneve Alex Keil)L. MÉL és Kieselbach-Galéria i. m. (Szentmihályfa, 1902. augusztus 27. – Budapest, 1975. január 15.) Kossuth-díjas festő, grafikus. 220px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben (34/2-1-26) Élete Leicht Jónás és Krausz Regina fiaként született. 1915-ben a Schlich-Nicholson cégnél tanult. A Tanácsköztársaság idején bekerült a Proletár Képzőművészeti Tanműhelybe, ahol olyan neves festők oktatták, mint Uitz Béla, Nemes-Lampérth József. 1918-ban a KMP tagja lett. 1920-ban Bécsbe emigrált. 1921-ben az Ifjúsági Internacionálé résztvevője Moszkvában, majd pár hónapig El Liszickijnél tanult. 1922-ben Berlinbe ment, ahol a Jugendverlag munkatársa volt. 1923-ban Párizsban élt. 1924-ben hazatért és letartóztatták. Miután kiengedték, 1925-ben ismét Németországban élt, ahol tagja lett a Kommunisták Németországi Pártjának. Ekkor tűnt fel karikatúrarajzaival. 1933-ban, Hitler hatalomra jutásakor, moszkvai emigrációba kényszerült. 1934-ben 10 év Lenin nélkül plakátjával megnyerte a Lenin halálának 10. évfordulójára kiírt pályázatot. 1934–1937 között a Nemzetközi Képzőművész Szövetség helyettes titkára, majd titkára volt. 1937-ben a moszkvai Képzőművész Szövetség elnökségi tagja lett. 1944-ben a Vörös Hadsereg katonájaként tért haza Magyarországra. 1948-ban kinevezték az Iparművészeti Múzeum igazgatójává. 1949-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt, ahol a grafikai tanszéket vezette. Híres tanítványai voltak például Csohány Kálmán grafikus, Csergezán Pál állatfestő és grafikus. Sok plakátot készített.

Munkássága Festészetének korai éveit az avantgárd szemlélet és a konstruktivista látásmód határozták meg. Később viszont, munkásmozgalmi meggyőződése hatására elvetette ezeket a stílusirányzatokat. Képeit ezután realista stílusban festette. Leíró jellegű ábrázolásmódot követett. Munkásmozgalmi múltja meghatározta művészetét is, a munkásság szegénységét, és az öntudatos munkást jelenítette meg vásznain, miközben grafikáiban és plakátjain gúnyolja az „osztályellenséget”. Rajzaira jellemző a munkásság heroikus ábrázolásmódja. Idillikus ihletésű zsánerjeleneteket is festett, portréi a szovjet szocialista realizmus hű mintái.

Ismertebb munkái Intérieur, 1919 Varrónő, 1919 Madonna, 1919 Pincér, 1920 Önarckép, 1922 Nemzetközi nőnapra, 1928 (plakát) Menekülő asszony, 1930 Clara Zetkin, 1932 Munka nélkül, 1932 Ernst Thälmann, 1936 Szovjet munkásnő, 1936 Felszabadulás, 1945 után Memento c. litográfia-sorozat 1945 után Vérvörös csütörtök, 1954 Szabadságunk köszöntése (grafikai album), 1955Budapest : Corvina. 7 o. 28 t. A szekszárdi direktórium kivégzése, 1957 Rákosi elvtárs 1919-ben a salgótarjáni fronton

Díjai, elismerései Munkácsy Mihály-díj (1950) Kossuth-díj (1951) Érdemes művész (1953)

Kiállítások 1933, 1936, Moszkva 1948, Nemzeti Szalon, Budapest 1952, Gyűjteményes kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1957, Cyriaksburg, Erfurt, John Heartfielddel közösen 1962, Műcsarnok, Budapest 1966, Galerie Zentralbuchhandlung, Bécs 1972, Fernsehturm, Berlin 1972, Műcsarnok, Budapest 1975, Emlékkiállítás, Tihany 1979, Bakonyi Múzeum, Veszprém 1985, Bakonyi Múzeum, Veszprém

Művei közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest Bakonyi Múzeum, Veszprém Országos Széchényi Könyvtár, Budapest

Írásai A festő világnézete, Budapest, 1947 A szovjet festészet, Budapest, 1947 Az orosz nemzeti festészet kialakulása, Budapest, 1948 Mába érő tegnapok, Budapest, 1968

Jegyzetek

Források

Élete

További információk Pogány Ö. Gábor: Ék Sándor. Budapest, 1963 MÉL Szocreál – Festészet a Rákosi-korban, MODEM, 2008 Aczél Endre: Acélsodrony – Ötvenes évek I. Park Könyvkiadó, 2014

Képek Ék Sándor: Munkásőrök apa és fia

Kategória:1902-ben született személyek Kategória:1975-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar festők Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Szentmihályfaiak Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Magyar karikaturisták Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók